A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-06 / 19. szám

Következő számunk tartalmából: JÓKAI-NAPOK - HÚSZ ÉV TÜKRÉBEN Agócs Vilmos: VÁRROM ÉS MINARET A KÖZÖSSÉGI MUNKA ÖRÖME (ANKÉT) Dusek Éva: HAT ÉV UTÁN ÚJRA ITTHON Hajdú András: MARX NYOMÁBAN BERLINBEN A HÉT GALÉRIÁJA Címlapunkon F. Rakovský felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon : 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon: 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Kral Petemé. Terjeszti a Posta Hirlapszoigálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p.,Ko­šice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­tő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého .1.3, VI. poscho­die, tel.: 522-72,"''815-85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Harmincnyolc éve élünk szabadon, békében. Harmincnyolc éve, hogy a második világhá­ború 1945. május 9-én történt győztes befe­jezése, és Csehszlovákiának ugyancsak erre a napra eső felszabadulása utón megkezdő­dött az új élet, az új társadalom építése. Nehéz örökséggel indultunk. A kapitaliz­mus, a kizsákmányoló társadalmi rendszer következtében Csehszlovákia területeinek a fejlődése egymástól nagyon eltérően alakult. Az átlaghoz viszonyítva Szlovákia, ezen belül pedig különösen a magyarok lakta Dél- és Kelet-Szlovákia gazdasági fejlődése maradt le. A felszabadulás előtti társadalom a sok egyéb nehézséggel együtt örökségül hagyta maga után azt is, hogy akadtak körzetek, amelyekben a fordulat évében egyetlen ipari üzem sem működött. Dél-Szlovákia több járásában ekkortájt ezer lakos közül mind­össze négyen dolgoztak az iparban. Az aránytalanságot akkor értjük meg, ha figye­lembe vesszük, hogy ugyanebben az idő­szakban a cseh országrészekben ezer lakos közül az iparban átlag százhuszan dolgoztak. Szlovákiában harmincnyolc éve az ala­csony ipari fejlettséghez elmaradt, alacsony termelékenységű mezőgazdaság párosult. Bár Dél-Szlovákiában már ekkor is volt né­hány fejlettebben dolgozó mezőgazdasági járás, az ipar hiánya minden tekintetben hátráltatta a fejlődést. Ma gyökeresen más a helyzet. Az ország többi tájegységéhez viszonyítva — különö­sen az utóbbi években — nagy átalakulások történtek Kelet- és Dél-Szlovákiában is. A komáromi Steiner Gábor Hajógyár, az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit, a vág­­sellyei (Šaľa) Duslo, a párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, a lévai (Levice) V. I. Lenin Pamutgyár, az ipolysági (Šahy) Pieta üzem, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) UAZ gyár, a losonci (Lučenec) Nehézipari Üzem, a losonci Poľana Üzem, a füleki (Fiľa­kovo) Kovosmalt és Béke Bútorgyár, a rozs­­nyói (Rožňava), a kassai (Košice) Tatrasvit és a Kelet-szlovákiai Vasmű, a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Bútorgyár, a humennéi Chemlon Üzem, a bardejovi JAS Üzem, a vajáni (Vojany) Slovnaft, a medzilaborcei Jabloneci Üveggyár, a sninai Vihorlat, a svid­­níki Élelmiszeripari Gépgyár és több más hasonló — az utóbbi években épült üzem — a Kelet- és Dél-Szlovákiában élő nemzetiségi dolgozók ezreinek biztosít munkát és magas életszínvonalat. A mostani, a hetedik ötéves tervben egye­bek között Mochovcén atomerőművet, a vágsellyei Duslóban a II. agrokémiai részle­get, Zselízen a SES üzemet, Ipolyságon a Strojstav üzemet. Rimaszombatban a pótal­katrészeket gyártó gépipari üzemet, Feleden (Jesenské) a vegyi műrostgyártó üzemet, Nagykürtösön a Tesla üzemet, Humennéban a Chirina üzemet építik, illetve korszerűsítik. Az említett építkezések befejezése révén mintegy ötezer ember számára teremtenek új munkahelyet. Kelet- és Dél-Szlovákia, az egykor minden tekintetben elmaradt vidék ma már nemcsak fejlett mezőgazdasággal, hanem fejlett ipar­ral is rendelkezik. Ennek megfelelően sokré­tűvé vált e vidék kulturális élete, és a nemze­tiségek lakta területeken is kedvező feltéte­lek alakultak ki a művelődésre, az anyanyelvi kultúra ápolására és fejlesztésére. A sok egyéb mellett Kelet-Szlovákiában a svidníki dal- és táncünnepély, a kassai Ka­zinczy Nyelvművelő Napok és a Fábry Zoltán Napok, Gömörben, a Sajó völgyében a gom­baszögi országos dal- és táncünnepély. Nyu­gat-Szlovákiában a zselizi népművészeti be­mutató, a komáromi Jókai-napok, a duna­­szerdahelyi Dunamenti Tavasz és a galántai Kodály-napok teszi lehetővé a vidék nemze­tiségi lakosságának az anyanyelvi kultúra ápolását és nyújt rendszeresen sok élményt, gazdag kulturális programot. Ha felmérjük a felszabadulás óta máig megtett utat. mindig tisztelettel gondolunk elődeinkre, a győzelem, a szabadság, és a béke megteremtéséért csatasorba állt har­cosokra, a kommunistákra, a szocialista építés úttörőire. A mai eredmények elérésé­hez ők teremtették meg a feltételeket, a mai sikerek az ö sikereik is. A felszabadulás harmincnyolcadik évfor­dulója alkalmából is szeretettel gondolunk Major Istvánra, aki egyik 1948 decemberé­ben született cikkében így írt: „Népi de­mokratikus államrendszerünk fokozatosan, de gyors ütemben valósítja meg azt a szoci­alizmust, amelyért küzdött a szlovenszkói magyarság is a régi köztársaság húszéves fennállása alatt. Csehszlovákia magyar nyel­vű dolgozói nem minden büszkeség nélkül tekintenek vissza azokra a küzdelmes idők­re, amikor harci elszántságukkal, fegyelme­zettségükkel, a párthoz való hűségükkel szlovák elvtársaikkal karöltve egyengették a szocializmus útját... Ma — dolgozni akar­nak. Dolgozni, mint szabad hazájuk szabad polgárai, mint részesei annak a nagy törté­nelmi átalakulásnak, mely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet jelenti." Major István néhány hónappal később (1949. április 17-én) Léván Szlovákia Kom­munista Pártja Járási Bizottságának egyik rendezvényén ezeket mondta: „Tudjuk, ne­hézségek vannak és lesznek is, Csehszlová­kia magyar nyelvű dolgozói azonban kéz a kézben a cseh és a szlovák néppel együtt, ezeket a nehézségeket is le fogják küzdeni. A tornaijai (Šafárikovo) ruhagyár egyik részlege

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom