A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-29 / 18. szám
Csónakozás a Koz/ak-tavon A Szasztavci vízesés Miniskanzen a P/itvica szálloda közelében A természeti múzeum egyik legrégibb fája A PLITVICEI-TAVAK Jugoszlávia elsősorban az Adriai-tengerről ismert, de az ország belsejében is vannak olyan helyek, amelyeket szívesen keresnek fel a turisták. Ilyen a Plitvicei-tavak környéke, amelyeket nemzeti parkká nyilvánítottak. A Plitvicei-tavak Jugoszlávia északkeleti részében, Zágrábtól 150 kilométerre délre, az Adriai-tengertől 90 kilométerre, sűrű erdős hegyekkel övezett völgykatlanban találhatók. Különlegességük, hogy a 16 tó egymás fölött, lécsőzetesen követi egymást. A tavak a hegyekben összegyűjtik a vizet, amely vízeséseken zuhog lefelé. A völgykatlao déli részén a víz mély medret vájt a sziklában. Ezen folyik keresztül a Korana folyócska. A legmagasabban és a legalacsonyabban fekvő tó között 8 kilométer a távolság. A tavakat kétfelől lehet megközelíteni : az északi bejárat a legnagyobb tó, a Kozjak közelében van. Innen gyalogjáró vezet a völgykatlanba, ahol a turistákat szállodák várják. A nemzeti park legszebb részei közé tartozik a Kozjacski Szlapavi vízesés. A turisták csónakokkal közelíthetik meg. A déli kapu a legnagyobb vízesés közelében van. Itt egy szép vendéglő várja a turistákat. Innen indul az út a völgybe s még itt is hallani a vízesés moraját. A turistautak a vízesés alatt és fölött vezetnek. A kilátás innen lenyűgöző és állandóan változik. A Plitvicei-tavak vidéke valóban Jugoszlávia legértékesebb területei közé tartozik. Évente sok ezer turista látogat ide az egész világból. PETER MARIOT A szerző felvételei turisták kényelméért 16
