A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-01 / 14. szám
Tudomány-technika „Óriás-hormon" — emberkézben Évente sok ezer gyermek jön a világra hormonhiánnyal: törpék maradnak, ha a szervezetből hiányzó növekedési anyagot mesterségesen nem pótolják. A növekedési hormont (HGH. Human Growth Hormon — emberi növekedési hormon) ugyan már az 1960-as évek elején felfedezték, ám a gyermekek törpe növését megszüntető anyagból /csak nagyon kevés állt rendelkezésre, és nagyon drága is volt, mert a halottak agyfüggelékéből állították elő parányi mennyiségben. Nemrégiben híre érkezett: amerikai kutatók olyan vezéríö anyagot különítettek el rákos szövetekből, amely növekedési hormon kiválasztására serkenti az agyfüggeléket. A GRF (Growth Hormon Releasing Factor — a növekedési hormont serkentő faktor) nemcsak a törpenövésűeknek hozhat megváltást. Ha sikerül majd nagyobb mennyiségben előállítani, megoldhatja a hormonháztartás hibás működésével kapcsolatos más bajokat is. Normális körülmények között a GRF a hipotalamuszban jön létre, a köztiagy létfontosságú területén. A közreműködésével létrejött növekedési hormon nemcsak a csontok növekedését vezérli, hanem a kötőszövetek és a belső szervek fejlődését is. Mi több, a HGH-nak szerepe van a cukor- és zsíranyagcserében is. A GRF vegyi szerkezetének felderítése a San Diego-i Salk intézet évtizedes hormonkutató munkájának az eredménye. A Roger Guillemin vezette biokémikus csoport azokat a köztiagyban termelődő fehérjevegyületeket kutatta, amelyek létfontosságú életműködéseinket vezérlik. Az ilyen hírvivő anyagok felderítéséért kapta meg Guillemin 1977-ben a Nobel-dijat, Andrew Schally, New Orleans-i kutatóval együtt. Voltaképpen egymástól függetlenül megtalálták a kulcsot azoknak a biokémiai szabályzó folyamatoknak a megértéséhez, amelyek szervezetünkben valamennyi életfolyamatunkat irányítják. Az emésztést és a növekedést, az izgalmi állapotot és a nemi funkciókat, az éhséget és az alvást közvetve olyan fehérjék irányítják, amelyek a cseresznye nagyságú agyfüggelékben, a hipofizisban hormonok képződését serkentik vagy gátolják. Juhok és szarvasmarhák százezreinek kicsiny mirigyeiből sikerült a keresett vezérlőanyagok néhány milligrammját elkülöníteni. Az utóbbi években három ilyen kiváltó faktort elemeztek behatóan. A TRF (Tireotropin Releasing Factor) a pajzsmirigyhormonok létrejöttéért „felelős" hírvivő, a GnRF (Gonadotropin Releasing Factor) a női és férfi nemi működés vezérléséért felelős hírvivő és a CRF (Corticotropin Releasing Factor) számos stressz reakció vezérlő anyaga. A hormonális szabályozás negyedik fontos anyaga a most elkülönített GRF, a növekedési hormon termelésének hírvivője. Az amerikai kutatók az emberi hasnyálmirigy rendkívüli ritka daganatából különítették el az anyagot; ez a betegség rendellenes csont- és szövetnövekedéssel jár. Az így előállított GRF 44 aminosavból álló lánc, amelynek biológiai hatása teljesen azonos a köztiagyban képződő természetes GRF hatásával. Időközben laboratóriumban is sikerült mesterségesen „felépíteni" a GRF molekuláját. A Salk Intézet kutatóinak véleménye szerint a GRF mérföldkő a hormonális szabályozás megismerésében. A mesterséges hormont a jövőben nagy mennyiségben előállítva felhasználhatják majd a törpenövés kezelésére. továbbá a sebesülések és az égési sérülések gyógyítására is felhasználhatják majd a mesterséges hírvivőt. Óriási jelentőségű lehet a GRF felhasználása a mezőgazdaságban, közelebbről az állattenyésztésben is. Minthogy a GRF befolyásolja a növekedés mértékét és a testnagyságot, talán több sonka és karaj „növesztésére" serkenthetjük majd vele állatállományunkat. Infarktus és szelénhiány A rettegett betegség, a szívinfarktus kockázati tényezői között tartjuk számon az egészségtelen táplálkozást, az erős dohányzást, a stresszt és a magas vérnyomást. A legújabb kutatások valószínűvé teszik, hogy a kockázati tényezők közé kell számítani a szervezet nyomelem-háztartásának (a táplálkozással összefüggő) eltolódását is. Az érelmeszesedés és végső soron a rettegett szívinfarktus kialakulásához vezető trombózis létrejöttében fontos szerepük van a trombocitáknak, a vérlemezkéknek, ezért nyugatnémet tudósok elhatározták, hogy alaposan megvizsgálják a trombociták ásványi anyagháztartását, különösképpen nyomelem-anyagcseréjüket. Már régóta tudják, hogy a szelénhiányos területeken gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek, ezért vizsgálataik középpontjába a szelén nyomelem került. Neutronaktivációs elemzéssel először 14 ásványi elem koncentrációját határozták meg a trombocitákban. Minthogy a szelén része a glutationperoxidáz enzimnek, szelénhiányos táplálkozás esetében ennek az enzimnek az aktivitása csökken és változás jelentkezik a prosztaglandin-anyagcserében is. Friss szivinfarktusos betegeket vizsgálva, a trombociták glutation-peroxidáz enzimtevékenységének egyértelmű csökkentését mutatták ki. Jelenleg azt vizsgálják, hogy okozhat-e közvetlenül szívinfarktust a szelénhiány. Az öregedésfaktor nyomában A Szovjet Tudományos Akadémia kijevi gerontológiai intézetében a közelmúltban nagy jelentőségű kísérleteket végeztek. Két egér szervezetét egyesítették sebészeti úton, oly módon, hogy egyfajta sziámi iker jött létre belőlük, közös vér- és nyirokkeringéssel. Két különböző korú egeret varrtak össze: egy két-három hónapos fiatalt és egy kétéves öreget. A közös vérkeringés és az immunitást is adó sejtek kicserélődése ahhoz vezetett, hogy a fiatal egér öregedni kezdett, immunreakciója jóval gyengébb volt, mint általában a fiatal állatoké. Felteszik, hogy az idős szervezetből ismeretlen öregedési faktor jutott a fiatal egér szervezetébe. Két hónappal az első műtét után szétválasztották a párt és meghökkenve tapasztalták, hogy egy hónappal a szétválasztás után még mindig csökkent mértékű a fiatal állat immuntevékenysége. Az erős szupresszorhatás még három hónappal a szétválasztás után is kimutatható volt. Egy másik kísérletben az egyesítés után az idős állatot röntgensugarakkal kezelték (a fiatal állatot védték a röntgensugárzástól). Ebben az esetben a szétválasztás után jóval erősebb volt a fiatal állat immunreakciója. A röntgensugárzás nyilvánvalóan befolyásolta a sejtes immunreakciót, és károsíthatta a csontvelőből vagy a csecsemőmirigyből származó immunaktív sejteket. Nem lehetetlen azonban, hogy a sugárzás más, eddig ismeretlen mechanizmusra hatott, vagy pedig a feltételezett öregedésfaktort befolyásolta. Nagynyomású sebészet A világ legnagyobb orvosi nyomáskamra-rendszerét állították munkába a moszkvai sebészeti-tudományos központban, amely az oxigénhiánnyal összefüggő betegségek gyógyításának lehetőségeit kutatja. A szövetek oxigénhiányának megszüntetését, a szervezet „feltöltését" nagynyomású oxigénnel végzik. A gyógyítás e különleges eljárásait megalapozó kísérletekben nemcsak orvosok, hanem biofizikusok, biokémikusok, mikrobiológusok is részt vesznek. Munkájuk közelebb viszi a tudományt azoknak a bonyolult biológiai rendszereknek a lehető legpontosabb megértéséhez, amelyek az élet vezérlői. Elektronikus villám Különös találmány az áttetsző táskába „csomagolt" villám. A villám alakú színes neoncsőben különleges elektronika indítja el a villamos kisülést, így az átlátszó táskában figyelemmel lehet kísérni a villám születését. Az elektronikát 9 voltos telep táplálja árammal. A különös újdonságot magyar pénzben tízezer forintnak megfelelő összegért árusítják a Német Szövetségi Köztársaságban. Számítógépes fogamzásgátlás Edward Desjacpues, svájci építész új elektronikus eszköze a szakértők véleménye szerint forradalmasíthatja a fogamzásgátlás módszerét. A „Bioself" tulajdonképpen kisméretű számítógéphez kapcsolt hőmérő, amely a testhőmérséklet mérésével állapítja meg a nők termékeny napjait. A készülék tulajdonosának nem kell mást tennie, mint naponta megmérnie hőmérsékletét, a számítógép pedig ennek alapján meghatározza a termékenységi szintet. A zöld fényjelzés a terméketlen, a piros részben termékeny, a villogó piros fényjelzés pedig a kritikus napokat jelzi. A találmány kidolgozása hat évbe és egymillió dollárba került. A további kísérleti ellenőrzésbe az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői is bekapcsolódtak. 18
