A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-25 / 13. szám
A Csemadoh életéből________________ A CSEMADOK KB III. ÜLÉSE Bratislavában a szövetség székházéban február 25—26-án ülést tartott a CSEMADOK Központi Bizottsága. A kétnapos tanácskozást Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke nyitotta meg és vezette. Az ülés napirendjének a jóváhagyása és a javasló bizottság megválasztása után a KB tagjai egyperces néma felállással adóztak Száraz Zsuzsanna, a KB volt tagja emlékének, aki a közelmúltban 39 éves korában váratlanul elhunyt. Az ülés első részében Sidó Zoltán méltatta a csehszlovákiai munkásosztály februári győzelmének jelentőségét, majd tájékoztatta a központi bizottság tagjait a CSEMADOK KB Elnökségének a legutóbbi központi bizottsági ülés óta végzett munkájáról. Kiemelte, hogy a szövetség a XIII. országos közgyűlés határozatait követve szorosabbra fűzte a szlovákiai kulturális intézményekhez, valamint a társadalmi és tömegszervezetekhez kötődő kapcsolatát. A kölcsönös együttműködés formáit szerződésekben rögzítették. Az intézményekkel és a testvérszervezetekkel kötött szerződésekkel a CSEMADOK azt akarja elérni, hogy a jövőben az eddiginél is jobbá váljék a szövetség munkája. Arról, hogy a CSEMADOK hogyan dolgozott 1982-ben, a komplex értékelés adott képet. A mintegy negyven oldalas — a KB tagjainak előzőleg megküldött — írásos anyagot Lukács Tibor, a CSEMADOK KB vezető titkára egészítette ki. Egyben arról is beszámolt, hogy milyen eredménnyel zárultak a CSEMADOK helyi szervezeteinek az 1982. november 1 és 1983. január 15-e között megtartott évzáró taggyűlései. Az említett időpontban 501 helyi szervezet tartott évzáró taggyűlést. Ezeken összesen 1,987-en szólaltak fel a vitában. A felszólalók többsége a kulturális élet időszerű kérdéseivel foglalkozott. Az évzáró taggyűléseken a tagság konkrét határozatokat fogadott el, és megjelölte, hogy 1983-ban és a későbbi időszakban hogyan akar dolgozni annak érdekében, hogy teljesíthesse a CSKPXVI. kongresszusának és a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésének a művelődés tökéletesítésére vonatkozó határozatát. A CSEMADOK helyi szervezetei tavaly 52,549 résztvevővel 910 taggyűlést tartottak. Közülük 256-ot előadással, illetve kulturális műsorral kapcsolták össze. A Nemzeti Front választási programjának a teljesítése érdekében összesen 185,987 társadalmi munkaórát dolgoztak le. Méltóan köszöntötték a jubileumokat. A helyi szervezetek többsége megemlékezett a februári győzelem 34., a felszabadulás 37., a CSKP megalakulásának 61., a Szlovák Nemzeti Felkelés 38., a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójáról. A csehszlovákiai munkásmozgalom kiemelkedő képviselői közül tavaly a legtöbb előadást illetve kulturális műsort Steiner Gábor, Major István és Schönherz Zoltán évfordulója alkalmából tartották. A CSEMADOK keretében az utóbbi években honosodott meg a jogi nevelés és propaganda. Az eredmény azonban máris jelentős. A szövetség tavaly novemberben 36 jogász bevonulásával országos szemináriumot rendezett a jogi nevelésről és propagandáról. Előadói segédanyagokat is megjelentetett, egyebek között munka- és családjogi kérdésekről. Előadásai közül különösen a korrupció, a csúszópénzes ügyintézés, a részrehajlás és a bürokrácia elleni harc időszerű kérdéseit taglaló előadások aratták a legnagyobb sikert. Jó eredmények születtek a klubmozgalom, az irodalomnépszerűsítés, a könyvvel végzett munka, valamint a nyelvművelés és nyelvjárás gyűjtés területén. Tovább gyarapodott az öntevékeny művészeti mozgalom. A különféle együttesekben dolgozók száma ma már mintegy húszezerre tehető. Az ének- és zenekarok tavaly különösen Kodály Zoltán centenáriuma alkalmából végeztek elismerésre méltó munkát. A CSEMADOK-nak az 1982-ben végzett tevékenységét összegező komplex értékelés dicsérően méltatja a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának, a Szőttesnek, valamint a szövetség lapjának, a Hétnek a munkáját is. A központi bizottság ülésének a vitájában — a felsorolás sorrendjében — Sándor Károly, Gál Sándor, Gyömbér Erzsébet Fél Miklós, Sípos Béla, Bertók Imre, Máté László, Kurucz Lujza, Balázs Béla, Fábry István, Gémesi Károly és Mózsi Ferenc szólalt fel. A tizenhárom vitázó többnyire az említett bevezető előadásokhoz és a komplex értékeléshez kapcsolódóan mondott véleményt, és tett a CSEMADOK munkájára vonatkozó észrevételeket, javaslatokat. Zárszót Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke mondott. Megígérte, hogy a vitában elhangzott és a szövetség életével kapcsolatos ésszerű javaslatokat a titkárság feldolgozza és realizálja. A más vonatkozású észrevételeket és javaslatokat az elnökség eljuttatja az illetékes szerveknek és szervezeteknek. Az ülés végén előterjesztett több pontból álló határozati javaslatot a központi bizottság egyhangúlag elfogadta. (-a) Somoskői Ágnes MAGAS SZÍNVONAL -A népdalénekesek Vili. Tavaszi szól... országos versenyének egyik körzeti fordulóját a nagykürtösi járásban, Ipolynyéken (Vinica) tartották meg az érsekújvári, a lévai, a nagykürtösi és a losonci járás legjobb szólistáinak, éneklő csoportjainak, hangszerszólistáinak, citerazenekarainak és hagyományápoló együtteseinek részvételével. A hat kategóriában folyó versenyben a nagykürtösi járás szereplői érték el a legtöbb első helyezést. Az I. kategóriában (hagyományőrző szólóénekesek) az ipolykéri (Kiarov) Lakota Jánosné megérdemelten került az első helyre. Özv. Tóth Istvánné (Kéménd). aki a maga 74 évével a körzeti forduló legidősebb résztvevője volt, a második, Tóth Júlia (Szalka) a harmadik helyen végzett. A II. kategória (hagyományápoló szólóénekesek) mindhárom helyezettje középiskolás diák. Első Somoskői Ágnes. (Losonci Pedagógiai Szakközépiskola), öt követi a sorban Éli Árpád, a füleki gimnázium diákja és az ipolynyéki Báli Katalin, a losonci pedagógia szakközépiskola növendéke. A hagyományőrző éneklő csoportok közül (III. kategória) az ipolykéri menyecskék szerepeltek a legsikeresebben, megelőzve a nagykéri (Milanovce) és a tesmagi női éneklő csoportot. A IV. kategóriában (hagyományápoló éneklő csoportok) biztosan került az első helyre a losonci pedagógiai szakközépiskola éneklő csoport-PÁRTMUNKA A CSEMADOKBAN Országszerte januárban és februárban zajlottak le a CSKP alapszervezeteinek a taggyűlései. Az összejöveteleken a kommunisták elmondták, hogy a saját munkaterületükön hogyan teljesítik a CSKP XVI. kongresszusának a határozatát, és mit szándékoznak tenni e határozatok további teljesítéséért 1983-ban és a későbbi időszakban. A taggyűlések élénkek, elemző jellegűek, javaslatai, határozatai konkrétak voltak. Általában mindenütt abból az alapvetően fontos tényből indultak ki, hogy a korrupció, a laza munkaerkölcs, a tisztségekkel történő visszaélések és több más, az életünket gyakran megnehezítő negatív jelenségek ellenére, az elmúlt időszakot eredményesen zártuk, a jövőt illetőleg van mire építeni. Sikeresen tartotta meg évzáró taggyü-A CSEMADOK KB III. ülésének résztvevői (Könözsi István felvétele) 6