A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-18 / 8. szám
A szép vers — röptében elfogott madár BESZÉLGETÉS RASZUL GAMZATOWAL Raszul Gamzatov, az ismert szovjet költő hazája: Dagesztán, a hegyek országa (a Kaukázusban). Itt született egy Cada nevű kis hegyi faluban. Mindegyik dagesztáni falunak megvan a maga különleges ismertetőjele. Az egyik arany- és ezüstvéső mestereiről, a másik fazekasművészetérői nevezetes. Cada falu réges-régóta költőiről híres: azt beszélik, hogy az itteni parasztházakból sok bölcs mondás kelt szárnyra. Úgyhogy Raszul számára valósággal lehetetlen lett volna, hogy ne váljon költővé. A hegyek és az emberek — ez könyveinek fő témája. Már a címük is erről beszél: A hegyek dalai. Szívem a hegyekben van, A hegyilakó nő... — Önnek van egy rövid, de nagyon sokatmondó költeménye, az Idő, amelyben a költőt a Covkra falubeli híres kötéltáncosokhoz hasonlítja. Mi ennek a hasonlatnak az értelme, és mit iktat belé ön az idő általánosított képébe? — A költemény allegorikus értelme körülbelül ez: a XX. század embere a maga időkötelén jár, és nagy óvatosság, roppant figyelem és mások támogatása szükséges ahhoz, hogy szakadékba ne zuhanjon. Ön azt kérdezi, miért ennyire nehéz mindegyikünk útja? Mert nagyon bonyolult az a kor, amelyben élünk. Egyik versemben ezt írtam: „A huszadik század zordan ráncolja szemöldökét, mi e kor gyermekei vagyunk, szégyengyalázat — hisz még sosem volt annyi vérontás, mióta a világ világ. A huszadik század fáradtan ráncolja szemöldökét, mi e kor gyermekei vagyunk, dicsőség nekünk és hála — tán még sohasem folyt ilyen harc a hazugság és a rossz ellen, mint máma .. Ilyen hát a huszadik század — ellentétekben gazdag: haragos és szelíd, szomorú és nagy. Ezért olyan nagy bizonyéra a mai ember, mint amilyen még sosem volt — nagy a tetteiben, nagy a bajaiban. — Ön elbeszélő költeményeket, epigrammákat, elégiákat, rövid, de igen magvas négysoros verseket ír: prózai műveket is alkot. De melyik a kedvenc műfaja, és milyen témák állnak legközelebb a szívéhez? — Az anyag ellenállóképessége eleve meghatározza a formát is: minél keményebb — annál élesebb. Melyek a kedvenc témáim? Erre egy példabeszéddel válaszolok. Az egyik bölcs ezt kérdi a másiktól: mondd meg, tisztelt barátom, mi lehet a dzsigit fölött? A sapkája. Mi van a sapka fölött? A parasztház teteje. Hát a tető fölött? A hegyek. A hegyek fölött? A lebegő sas. És a sas fölött? Az ég, a nap, a csillagok. Dé mi van mindezek fölött? A dzsigit, aki a sapka alatt van ... így hát, az ember — minden létező alkotója — ez az én alkotótevékenységem témája. De nem az absztrakt ember — az ékesszóló idealisták kedvenc tárgya —, hanem a társadalmi személyiség ... Gamzatov Az én Dagesztánom című prózakötete eseménnyé vált a szovjet irodalomban — ez a sok tekintetben újító jellegű mű a legváltozatosabb irodalmi műfajokat használja fel: a történelmi regény tényközlését. a lélektani novella mélységét, az elbeszélő költemény pátoszát, a népi bölcsességet, a példabeszéd humorát és kifejezöerejét. — Hogyan született Az én Dagesztánom ? Véletlenül jött létre ? — Sok költő, ahogy idősebb lesz, eloltja magában a költői lángot, kényelmesen elhelyezkedik az asztal mellett, és emlékiratokat ír. Az én Dagesztánom — egyáltalán nem memoár. Véletlenül született ez a könyv? Igen is meg nem is. Mert az én lelkemben cseppenként gyűlt össze az, amit (persze patetikusan!) hazám himnuszának neveznék. Akkor telt be a pohár, amikor az egyik moszkvai újság felkért, hogy írjak karcolatot Dagesztánról. Udvariasan visszautasítottam, és... könyvet kezdtem írni arról a vidékről, amely az életet adta nekem. Az én Dagesztánom — vallomás és ábránd, ahol a múlt, a jelen és a jövő a folyókhoz hasonlóan az élet tengerébe torkollik ... — Ritkán nézem a televíziót — meséli a költő —, egyszer azonban akadt néhány szabad percem. Éppen a Filmutazók klubja című műsort közvetítették. A műsorvezető valamilyen „Nők szigeté"-t említett, amely Mexikóban van. Ez az elnevezés nyomban felcsigázta a fantáziámat. Miféle amazonsziget lehet ez? Miért csak nők élnek ott? Nemsokára alkalmam volt ellátogatni Mexikóba. Azt kértem, mutassák meg nekem a „Nők szigeté"-t. A vendég kérése: parancs. Elindultunk. Kiderült, hogy ez a sziget sivár, eldugott hely. Nevét egy tragédiának köszönheti. Az öreg idegenvezető elmesélte, hogy egyszer a szigeten lakó száz férfi halászni ment az óceánra, és mind egy szálig elpusztultak, mert orkán tört rájuk, és özvegyeket, anyákat, nővéreket, menyasszonyokat hagytak a parton ... A „Nők szigete" című elbeszélő költeményemet sokáig írtam, s ez a vándorlásokról, az emlékekről és a töprengésekről, a női sorsra vonatkozó, általános filozófiai következtetéseket összegező költői művé terebélyesedett. — Ön sohasem írt kifejezetten dalokat. Miért nem ? — A költő lelkének és életének saját muzsikája van. Úgy vélem, a szép vers és a szép dal — nem nagyon különbözik egymástól. Egyik is. másik is — röptében elfogott madár . .. Gamzatov költészete országos elismerést vívott ki. Mi az oka, hogy ilyen általános sikert aratott? A nemzeti költői hagyományokhoz való hűség? Igen, ez is. Gamzatov versei erősen a dagesztáni hősmondákhoz és dalokhoz kötődnek, saját népének szokásai és erkölcsei élnek bennük. Gamzatov költészetét azonban olyan érzések szövik át, amelyek nemcsak az avar néphez, hanem a föld más népeihez is közel állnak és érthetőek számunkra. — Első anyám — Dagesztán —, mondja Gamzatov. — Itt születtem, itt hallottam először anyanyelvemet, ugyanitt énekeltem az első dalt. Második anyám —• a nagy Oroszország. Ő nevelt, adott nekem szárnyakat, vezetett ki a széles útra, mutatta meg a beláthatatlan távlatokat. A költő ihlete ma is fiatalosan szenvedélyes és szabad. Pedig ö már majdnem hatvanéves, és több tucat könyvet írt. Azonfelül Raszul Gamzatov — közéleti személyiség és erre a munkájára sok időt és gondot fordít: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, a dagesztáni írószervezet vezetője, az OSZSZK és a Szovjetunió írószövetsége elnökségének, valamint a Szovjetunió Lenin- és Állami-cfíj Bizottságának! a Szovjet Békebizottságnak is a tagja .. . — Milyen irodalmi tervei vannak ? — Nehéz olyan könyvekről beszélnem, amelyek holnap Íródnak meg. Olyan vagyok, mint a vadász, aki az erdőbe indul: vajon kivel találkozik? Egyvalamit határozottan tudok: tovább dolgozom Az én Dagesztánom című esszén. (G. Gy. fordítása) A HÉT KÉPES VERSENYE A HET KEPES VERSENYE ) HARMINCÉVES A MATESZ 10. A színház újabb jubileumát megelőző öt-hat évadban a Thália Színpadon magyarországi vendégrendezők sora segített bennünket a sikeres munkában, példáját adva a helyes internacionalizmusnak, segítökészségnek. Olyan neves művészek, mint Szilágyi Albert, Vas Károly, Szűcs János, Halasi Imre munkája fémjelzi a Thália előadásait. Igen változatos és szines a repertoár, helyet kapott benne minden műfaj és nemzeti irodalom. Csehov „Sirály"-ja és Svarc „Hókirálynő” c. mesejátéka mellett további szovjet szerzőket mutatott be; így Vasziljev- Ljubimov „Csendesek a hajnalok" c. lírai hangvételű drámáját, Ajtmatov „Fehér hajó" c. müvét, melynek felvételét nemrég a csehszlovák TV is sugározta. A világklasszikusok közül színpadot kapott Machiavelli „Clizia” c. komédiája és az első Shaw-darab a MATESZ 30 éves történetében, a „Warrenné mestersége". A Thália neveltje, Horváth Lajos — a közeljövőben végez a prágai főiskola rendezői karán — Ibsen „Nóra” c. színmüvével mutatkozott be. A MATESZ Thália színpada újabb szlovákiai magyar írókat is avatott a közelmúltban, Így színpadra került Rácz Olivér (Álom Tivadar hadparancsa) Gágyor Péter (Szélkötő Kalamona) és Tóth László (Az áldozat) alkotása. A cseh irodalomból jeles kortársunk, Miroslav Horníček „Két férfi sakkban" c. vígjátéka jelentett sikert a Thália műsorán, valamint a haladó nyugati író, Aristid Bréal „Huszárok” c. vígjátéka. De nagy siker volt a klasszikus világirodalomból a „Tartuffe", Moliére halhatatlan müve és Ján Chalúpka szlovák klasszikus „A vén szerelmes" c. játéka. Érdekes bemutató volt Gyurkó László „Don Quiotte, a búsképű lovag” címen játszott müve is az új rendező, Gágyor Péter rendezésében. És a legkisebbek is kaptak ajándékot a Tháliától a fenti mesejátékokon kívül, Gyüre Lajos „Becsületes molnárlegény" című játékát, Komáromban pedig Batta György bájos meséjét, a „Töklámpást", melyet sikerrel játszik a Budapesti Gyermekszinház is. Tehát felnőttnek, gyermeknek egyaránt színházi élményt igyekezett nyújtani a 30. évfordulót megelőzően mind a komáromi társulat, mind a Thália és ez lesz a célja, munkája értelme és hivatása az ezután következő újabb harminc év alatt is. SIPOSS JENŐ KERDESEK: 1. Az egész világot bejárta Örkény sikeres komédiája a tűzoltóról és az őrnagyról. Mi a darab címe ? 2. A darab négy főszereplője a tűzoltó, a felesége és lánya, valamint az őrnagy. Nevezze meg a képen látható művészeket! Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy képes versenyünk ezzel véget ért. Várjuk válaszaikat!
