A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-18 / 8. szám
A Gsemadok életéből nünk kell a vezetőségnek azt az igyekezetét is, amely a jogi propaganda megindításához vezetett. Dr. Bertha Géza, aki az évzáró taggyűlésen a városi bizottságot képviselte, munkajogi kérdésekről tartott előadást a helyi szervezetben, és számos kérdésre válaszolt. Kézimunka-kiállítást sem először rendeznek a püspökiek. Ez adta az ötletet, hogy kézimunkakört alakítsanak. Vezetésére Dodek Ilonát kérték fel. Szó esett a CSEMADOK XIII. orszá* gos közgyűlésén és a Kazinczy Nyelvművelő Napokon szerzett tapasztalatokról is. Arról sem hallgatott a beszámoló, hogy a CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportjának és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének előadását is szép számban tekintették meg a püspökiek. A társadalmi munka végzésében is jeleskedtek a helyi szervezet tagjai. Hinni kell a jobb munka lehetőségében, valahogy így fejezte be nyílt hangú beszámolóját Nagy Erzsébet, majd Fukári Vilmosné pénztárosi jelentése után Holub Júlia ismertette az idei munkatervet, amely rokonszenvesen minden hónapra tartalmaz valamit. Sok a munkatervbe foglalt feladat vagy kevés? Nem lenne helyénvaló vitatni. Ki-ki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér. Számos körülmény befolyásolja a tevékenységet, nem utolsósorban a kultúrház, amelynek a nagytermét (ahol az évzáró taggyűlést tartották) csupán kéthetenként egyszer vehetik igénybe. Az új művelődési ház építését a beszámolót követő termékeny vitában is sürgették. A felszólalók felvetették egy stószi és egy alsósztregovai kirándulás gondolatát, a taglétszám növelésének fontosságát és lehe-Galán Géza fíácz Olivér tőségét (nyolcvan új tag szerzésére kötelezték magukat) és azt is, hogy Pozsonypüspöki városkerület lett s a vezetőségnek figyelembe kell vennie ezt a tényt. Ennek megfelelően kell alakítania munkaprogramját. Jurenka Béla a városi bizottság nevében méltatta a helyi szervezet tevékenységét, dicsérte a beszámoló nyíltságát, és sok sikert kívánt a nyolcvanharmadik évi munkaterv teljesítéséhez. Török János a hnb nevében mondott köszönetét a CSEMADOK-tagok munkájáért, s bejelentette, hogy szeptemberben megkezdik az új művelődési ház építését, és ha minden jól megy, 1985 végéig befejezik. A vezetőség megválasztása után Jéghné Nagy Izabella, a helyi szervezet új elnöke megígérte a munkatervbe foglalt feladatoknak a lehetőségekhez mérten történő teljesítését, és arra kérte a tagokat, hogy az irodalmi délutánokat is támogassák látogatásukkal. Január 17-én a CSEMADOK bratislavai óvárosi szervezete Arany János emlékestet tartott a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség štrkoveci székházában, a költő halálának 100. évfordulója alkalmából. A székház majdnem zsúfolásig megtelt termében Duka-Zólyomi Emese, az óvárosi szervezet vezetőségének tagja nyitotta meg az emlékestet. Ezután Rácz Olivér író, a CSEMADOK Központi Bizottságának alelnöke mondott ünnepi beszédet. Szívhez szólóan, egyéni hangon, lírai fűtöttséggel beszélt Arany János életéről, munkásságáról, végig a gazdag költői életmű bemutatásának teljességére törekedve. Jellegzetes és lényeges epizódok egész sorából állt össze az Arany János-i kép, azzal a tanulsággal, hogy az igazán nagy költő nemcsak saját korának tud fontosat mondani. A szép és tartalmas előadást a költő legszebb verseiből összeállított műsor követte. Az emlékest fénypontja Gálán Gézának, a budapesti Népszínház művészének szereplése volt A mély átéléssel elmondott Arany János versek az élmény erejével hatottak. S csak az elismerés hangján szólhatunk az emlékest valamennyi szereplőjéről, Boldogi Katalinról és Pénzes Éváról, Paszmár Jánosról, a konzervatórium énektanszakának végzős növendékéről, az Ifjú Szivek tagjáról, Zsapka József gitárművészről és Zachovay Ágnesről, a Szlovák Népművészeti Együttes korrepetitoráról, a Csehszlovákkiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagjáról, s nem utolsósorban az óvárosi szervezet énekkaráról, amely Duka- Zólyomi Norbertné vezényletével énekelt, s hangulatossá tette az estét. Az óvárosi szervezet már régen bebizonyította, hogy a nagyváros kínálta megannyi kulturális lehetőség közepette is lehetséges a tevékenység, de csak abban az esetben — és ezt ők már tudják —, ha a körülményeknek megfelelő, színvonalas programot kínálnak a főváros CSEMADOK-tagságának. (m. j.) Prandl Sándor felvételei íro-olvasó találkozókat, irodalmi esteket, esztrádmüsorokat, színházi előadásokat szerveztek, öntevékeny csoportjaik részt vettek számos országos rendezvényen. A szervezet élete az elmúlt esztendőben ismét megélénkült. Az elmúlt évek rossz tapasztalatai után sikerült bizonyos fokú rendszerességet teremteni a szervezeti munkában. A tagság megszokta, hogy háromhetenként, havonként rendszeresen műsort ad a helyi szervezet. Az Elveszett paradicsom című dráma három lévai előadása, a baráti nagymegyeri színjátszó csoport szereplése Móricz Zsigmond: A kismadár című művével, dr. Püspöki Nagy Péter és dr. Molnár János ismeretterjesztő előadásai, a Csontos Vilmossal rendezett író-olvasó találkozó. Csendes László vendégszereplése Kocsis István: Bolyai János estéje című drámájával — mind jelentős eseményeknek könyvelhetek el a maguk nemében. Ha mindezekhez hozzávesszük még a komáromi MATESZ két szereplését, a Majd a mama című vígjáték három előadását a Garammenti Színház részéről, az Arany János centenárium jegyében megtartott országos szemináriumot, a Szőttes nagysikerű fellépését — láthatjuk, a rendezvények számára, de színvonalára sem lehet panasz. A közönség pedig pártfogolta a rendezvényeket, érdeklődött irántuk. Biztató jelnek tűnhet az érdeklődés a tagság részéről a helyi amatőr csoportok munkája iránt is; kár viszont, hogy ez az érdeklődés az esetek többségében csak passzív jellegű. A dalárda és a citerazenekar féltucat szereplésével gazdagította az egyes rendezvényeket, a színjátszók pedig tizenhétszer adták elő a már említett Sarkadi-drámát, részt vettek vele a járási versenyen, illetve a Jókai-napokon. Számos dolog található azonban a szervezet szerteágazó tevékenységében, amellyel korántsem lehetnek elégedettek. Nem sikerült felújítaniuk a tánccsoport munkáját, megfiatalítaniuk a szervezetet, és továbbra is megoldásra vár a szervezet székházának kérdése. Vidám színpadi jelenet Idei gazdag tervük ez irányban is jelentős lépéseket tartalmaz. Az újjáalakított vezetőség — Forgács Miklós elnökkel, Dolnyik Tiborné alelnökkel, ifj. Stehlík László kultúrfelelössel, Gáspár Istvánnal, a művelődési klub vezetőjével és Béres Gizella titkárral az élen — pezsgő kulturális élet létrehozásán fáradozik az 1983-as évben. A szervezet vezetőségi tagjainak zöme maga is aktívan részt vesz az öntevékeny csoportok munkájában. Archívumi felvételek Ma már azt is elmondhatjuk, első lépésük az új esztendőben nagyszerűen sikerült: a január hetedikén megrendezett Kodály-emlékest teltházas nézőseregével, a zselizi (Želiezovce), az érsekújvári (Nové Zámky) vegyeskar, a lévai (Levice) magyar oktatási nyelvű általános iskola énekkara, a kétyi, nagyölvedi, garamszentgyörgyi menyecskekórus, összesen 150 fős szereplőgárdájával. CSÁKY PÁL 7
