A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-18 / 8. szám

A Gsemadok életéből nünk kell a vezetőségnek azt az igyeke­zetét is, amely a jogi propaganda meg­indításához vezetett. Dr. Bertha Géza, aki az évzáró taggyűlésen a városi bi­zottságot képviselte, munkajogi kérdé­sekről tartott előadást a helyi szerve­zetben, és számos kérdésre válaszolt. Kézimunka-kiállítást sem először ren­deznek a püspökiek. Ez adta az ötletet, hogy kézimunkakört alakítsanak. Veze­tésére Dodek Ilonát kérték fel. Szó esett a CSEMADOK XIII. orszá­­* gos közgyűlésén és a Kazinczy Nyelv­művelő Napokon szerzett tapasztala­tokról is. Arról sem hallgatott a beszá­moló, hogy a CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportjának és a Ma­gyar Néphadsereg Művészegyüttesé­nek előadását is szép számban tekin­tették meg a püspökiek. A társadalmi munka végzésében is jeleskedtek a he­lyi szervezet tagjai. Hinni kell a jobb munka lehetőségében, valahogy így fe­jezte be nyílt hangú beszámolóját Nagy Erzsébet, majd Fukári Vilmosné pénztá­rosi jelentése után Holub Júlia ismer­tette az idei munkatervet, amely rokon­szenvesen minden hónapra tartalmaz valamit. Sok a munkatervbe foglalt feladat vagy kevés? Nem lenne helyénvaló vi­tatni. Ki-ki addig nyújtózkodjon, amed­dig a takarója ér. Számos körülmény befolyásolja a tevékenységet, nem utol­sósorban a kultúrház, amelynek a nagy­termét (ahol az évzáró taggyűlést tar­tották) csupán kéthetenként egyszer vehetik igénybe. Az új művelődési ház építését a beszámolót követő termé­keny vitában is sürgették. A felszólalók felvetették egy stószi és egy alsósztre­­govai kirándulás gondolatát, a taglét­szám növelésének fontosságát és lehe-Galán Géza fíácz Olivér tőségét (nyolcvan új tag szerzésére kö­telezték magukat) és azt is, hogy Po­­zsonypüspöki városkerület lett s a veze­tőségnek figyelembe kell vennie ezt a tényt. Ennek megfelelően kell alakítania munkaprogramját. Jurenka Béla a városi bizottság nevé­ben méltatta a helyi szervezet tevé­kenységét, dicsérte a beszámoló nyílt­ságát, és sok sikert kívánt a nyolcvan­harmadik évi munkaterv teljesítéséhez. Török János a hnb nevében mondott köszönetét a CSEMADOK-tagok mun­kájáért, s bejelentette, hogy szeptem­berben megkezdik az új művelődési ház építését, és ha minden jól megy, 1985 végéig befejezik. A vezetőség megválasztása után Jéghné Nagy Izabella, a helyi szervezet új elnöke megígérte a munkatervbe foglalt feladatoknak a lehetőségekhez mérten történő teljesítését, és arra kér­te a tagokat, hogy az irodalmi délutáno­kat is támogassák látogatásukkal. Január 17-én a CSEMADOK bratisla­­vai óvárosi szervezete Arany János emlék­estet tartott a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség štrkoveci székházában, a költő halálának 100. évfordulója alkal­mából. A székház majdnem zsúfolásig meg­telt termében Duka-Zólyomi Emese, az óvárosi szervezet vezetőségének tagja nyitotta meg az emlékestet. Ezután Rácz Olivér író, a CSEMADOK Központi Bizott­ságának alelnöke mondott ünnepi beszé­det. Szívhez szólóan, egyéni hangon, lírai fűtöttséggel beszélt Arany János életéről, munkásságáról, végig a gazdag költői életmű bemutatásának teljességére töre­kedve. Jellegzetes és lényeges epizódok egész sorából állt össze az Arany János-i kép, azzal a tanulsággal, hogy az igazán nagy költő nemcsak saját korának tud fontosat mondani. A szép és tartalmas előadást a költő legszebb verseiből összeállított műsor kö­vette. Az emlékest fénypontja Gálán Gé­zának, a budapesti Népszínház művészé­nek szereplése volt A mély átéléssel elmondott Arany János versek az élmény erejével hatottak. S csak az elismerés hangján szólhatunk az emlékest vala­mennyi szereplőjéről, Boldogi Katalinról és Pénzes Éváról, Paszmár Jánosról, a konzervatórium énektanszakának végzős növendékéről, az Ifjú Szivek tagjáról, Zsapka József gitárművészről és Zacho­­vay Ágnesről, a Szlovák Népművészeti Együttes korrepetitoráról, a Csehszlovák­­kiai Magyar Tanítók Központi Énekkará­nak tagjáról, s nem utolsósorban az óvá­rosi szervezet énekkaráról, amely Duka- Zólyomi Norbertné vezényletével énekelt, s hangulatossá tette az estét. Az óvárosi szervezet már régen bebizo­nyította, hogy a nagyváros kínálta meg­annyi kulturális lehetőség közepette is lehetséges a tevékenység, de csak abban az esetben — és ezt ők már tudják —, ha a körülményeknek megfelelő, színvona­las programot kínálnak a főváros CSE­­MADOK-tagságának. (m. j.) Prandl Sándor felvételei íro-olvasó találkozókat, irodalmi este­ket, esztrádmüsorokat, színházi előadá­sokat szerveztek, öntevékeny csoport­jaik részt vettek számos országos ren­dezvényen. A szervezet élete az elmúlt esztendő­ben ismét megélénkült. Az elmúlt évek rossz tapasztalatai után sikerült bizo­nyos fokú rendszerességet teremteni a szervezeti munkában. A tagság meg­szokta, hogy háromhetenként, havon­ként rendszeresen műsort ad a helyi szervezet. Az Elveszett paradicsom című dráma három lévai előadása, a baráti nagymegyeri színjátszó csoport szereplése Móricz Zsigmond: A kisma­dár című művével, dr. Püspöki Nagy Péter és dr. Molnár János ismeretter­jesztő előadásai, a Csontos Vilmossal rendezett író-olvasó találkozó. Csendes László vendégszereplése Kocsis István: Bolyai János estéje című drámájával — mind jelentős eseményeknek könyvel­hetek el a maguk nemében. Ha mind­ezekhez hozzávesszük még a komáromi MATESZ két szereplését, a Majd a mama című vígjáték három előadását a Garammenti Színház részéről, az Arany János centenárium jegyében megtar­tott országos szemináriumot, a Szőttes nagysikerű fellépését — láthatjuk, a rendezvények számára, de színvonalára sem lehet panasz. A közönség pedig pártfogolta a ren­dezvényeket, érdeklődött irántuk. Bizta­tó jelnek tűnhet az érdeklődés a tagság részéről a helyi amatőr csoportok mun­kája iránt is; kár viszont, hogy ez az érdeklődés az esetek többségében csak passzív jellegű. A dalárda és a citerazenekar féltucat szereplésével gazdagította az egyes rendezvényeket, a színjátszók pedig ti­zenhétszer adták elő a már említett Sarkadi-drámát, részt vettek vele a já­rási versenyen, illetve a Jókai-napokon. Számos dolog található azonban a szervezet szerteágazó tevékenységé­ben, amellyel korántsem lehetnek elé­gedettek. Nem sikerült felújítaniuk a tánccsoport munkáját, megfiatalítaniuk a szervezetet, és továbbra is megol­dásra vár a szervezet székházának kér­dése. Vidám színpadi jelenet Idei gazdag tervük ez irányban is jelentős lépéseket tartalmaz. Az újjá­alakított vezetőség — Forgács Miklós elnökkel, Dolnyik Tiborné alelnökkel, ifj. Stehlík László kultúrfelelössel, Gáspár Istvánnal, a művelődési klub vezetőjével és Béres Gizella titkárral az élen — pezsgő kulturális élet létrehozásán fá­radozik az 1983-as évben. A szervezet vezetőségi tagjainak zöme maga is ak­tívan részt vesz az öntevékeny csopor­tok munkájában. Archívumi felvételek Ma már azt is elmondhatjuk, első lépésük az új esztendőben nagyszerűen sikerült: a január hetedikén megrende­zett Kodály-emlékest teltházas nézőse­regével, a zselizi (Želiezovce), az érsek­újvári (Nové Zámky) vegyeskar, a lévai (Levice) magyar oktatási nyelvű általá­nos iskola énekkara, a kétyi, nagyölvedi, garamszentgyörgyi menyecskekórus, összesen 150 fős szereplőgárdájával. CSÁKY PÁL 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom