A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-11 / 7. szám
POR, ZAJ, MÉREG — EMBER Beszélgetés a környezetvédelemről Az életkömyezet a természet védelmét hazánkban több törvény és kormányrendelet garantálja; egységes környezetvédelmi koncepció s követelményrendszer határozza meg napi és távlati teendőinket egyaránt. Ebből nyilvánvaló, hogy a környezetvédelem — mint elsőrendű társadalmi érdek — része az állami politikának. Mindez bővebben kifejtve azt is jelenti, hogy a környezet védelmének középpontjában az ember áll, s minden ilyen irányú tevékenység elsődleges célja a dolgozók egészségének megóvása a környezetből eredő károsodásoktól, valamint a jövő nemzedékének mentesítése a ma már kiküszöbölhető környezetszennyező ártalmaktól. E közérdekű kérdésekkel kapcsolatos gondokról, a környezetvédelem eddig elért eredményeiről, tapasztalatairól és további teendőiről beszélgettünk Vladimír Rösner mérnökkel, a műszaki tudományok kandidátusával, a bratislavai Csehszlovák Környezetvédelmi Központ igazgatóhelyettesével. Utalva lapunk múlt heti számára, most az interjú második részét közöljük. — A nemzetközi tapasztalatok összegezése után, érdekes lenne tudni: milyen gyakorlati tevékenységet fejt ki a bratislavai Csehszlovák Környezetvédelmi Központ? — Országos hatáskörű intézetünk 1970- ben jött létre. Az ENSZ illetékes szakbizottságával és az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve, 1977 márciusáig több ország közös természetvédelmi tervezetén dolgoztunk, amely fö célkitűzésként a víz-, a légkör- és a talajszennyeződés meggátolásának gyakorlati lehetőségeit kutatta. Ennek keretében javarészt nálunk összpontosultak az ezzel a problémával foglalkozó külföldi és hazai intézmények tevékenységének szálai. Munkánk, érthetően, jelenleg is még több tekintetben az ENSZ kutatói programjában tapasztaltakra épül, bár számos vonatkozásban újszerű feladatok megoldása előtt állunk. Például állami tervfeladatként kell föltérképeznünk hazánk területének környezetvédelmi beosztását. Sürgető feladataink közé tartozik a rugalmas hulladékhasznosítás elvi és gyakorlati lehetőségeinek szorgalmazása, a környezetkímélő beruházások és termelési feltételek megvalósításának tudományos szintű ellenőrzése, különböző környezetvédelmi prognózisok kidolgozása, a természetvédelem jogi vonatkozású kérdéseinek véleményezése, illetve a számitógépes módszerek alkalmazási lehetőségeinek feltárása a por, a zaj és a légkört szennyező mérgek elleni harcban. Természetesen, továbbra sem zárkózunk el a nemzetközi együttműködés lehetőségeitől. Például a KGST-tagállamok és Jugoszlávia közös környezetvédelmi prognózisok kidolgozása, a természetvédelem jogi vonatkozású kérdéseinek véleményezése, illetve a számítógépes módszerek alkalmazási lehetőségeinek feltárása a por, a zaj és a légkört szennyező mérgek elleni harcban. Természetesen, továbbra sem zárkózunk el a nemzetközi együttműködés lehetőségeitől. Például a KGST-tagállamok és Jugoszlávia közös környezetvédelmi programjának megvalósításában, a különböző szintű tanácskozásokat megelőzően, szakvéleményeket tükröző vagy tájékoztató jellegű dokumentumokat dolgozunk ki. — A tiszta víz, akárcsak az egészséges levegő nélkülözhetetlen kelléke a mindennapi életnek. Melyek hát hazánk megkülönböztetett figyelmet érdemlő környezetvédelmi gondjai? — Csehszlovákia iparilag fejlett ország, ennek ellenére a nagymértékű környezetszennyezés meggátolásának tekintetében és a káros hatóanyagok elterjedését megelőző társadalmi törekvések megvalósításában, általános viszonylatban, jelentős eredményeket értünk el. Persze, ez egy pillanatig sem jelenti azt, hogy nincsenek talán környezetvédelmi gondjaink. Ellenkezőleg! Például Prága vagy Csehország északkeleti iparvidéke, továbbá Ostrava környéke, a Vág és a Nyitra mente felső szakasza, Bratislava, Kassa és Jolsva tájéka természetvédelmi szempontból erősen szennyezett területnek számít. Fontos, hogy ezek az aktuális kérdések a CSKP XVI. kongresszusán is terítékre kerültek, mert a jelen tervidőszakban bizony nem hunyhatunk már szemet a régi mulasztások és a környezetvédelem egyre sürgetőbbé váló, rendezetlen ügyei fölött. Ami pedig az új beruházásokat illeti, a lakosság életszínvonalára s egészségi állapotára való tekintettel, világos az álláspont: mindenütt érvényt kell szerezni a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak és szabályoknak. Még ha az növeli is a beruházási költségeket. Ugyancsak fontos gond a már üzemelő gyárak környezetkímélő berendezéseinek megvalósítása, mert a külföldi példák sora, de sajnos néhány hazai tapasztalat is azt bizonyítja, hogy nagyon nehéz helyreállítani egy felbillent természeti egyensúlyt. — Szlovákia erdőkben gazdag országrész. A szakember, környezetvédelmi szempontból, vajon milyen jelentőséget tulajdonít az erdős területeknek ? — Az iparilag fejlett államokban az erdőknek és a kisebb-nagyobb fás területeknek egyre nagyobb gazdasági és egészségügyi szerepük van. Hazánk területének körülbelül egyharmadát erdők borítják, ami nagyon kedvező aránynak számít. Erdeink egy részének elsődleges rendeltetése közvetlenül népgazdasági jellegű. Hasonlóképpen fontos szerepe van az erdőnek a természetvédelmi célok kielégítő ellátásában. Az erdő megfelelő fafajokból álló faállománya védi a forrásokat. óvja a gátakat és a folyók partját, védi az utakat, vasutakat, hidakat a károsodástól. Közismert az erdő kedvező hatása a mezőgazdasági területekre. Különösen ott, ahol a faállomány a talajt a szélfúvástól, az erős kiszáradástól, vagy éppen mindkettőtől védi. Az erdőknek egyben jelentős szerepük van a vízgazdálkodás szabályozásában is. A felsorolt védelmi rendeltetések betöltése mellett, az erdő további haszna a városiasodás, a gépek és gépkocsik számának növekedésével, a vegyszerek mind kiterjedtebb használatával függ össze. Az erdőknek, különösen nagyvárosok közelében igen jelentős szerepük van a környezetvédelemben, hiszen a faállomány megszűri s erősen csökkenti a zajt, tisztítja a levegőt. Az időjárás szélsőségeit is „lefaragja": a szelet megtöri, a téli hideget enyhíti, a nyári hőséget csökkenti. Érthető tehát az a törekvés, hogy a hétvégeken minél többen leljenek felüdülést az erdőkben, árnyas ligetekben. Szintén indokolt az a szándék, hogy azok a városok is kapjanak zöldövezetet, amelyeknek a közelében nincs erdő; vagy van ugyan, de nem elég. Az erdők ugyanis köztudomásúan felbecsülhetetlen értékű oxigéntermelök. Az erdészeti szervek számára ezért elsőrendű feladat, hogy a lakosság fogadására alkalmassá tegyék s rendben tartsák az erdőt. A2 üdülőkörzetek vendégeként mindig és mindenütt kulturált magatartást tanúsítsanak. — Szélesebb összefüggésben szóltunk már hazánk aktuális környezetvédelmi gondjairól. Azonban hadd kérdezzek rá részletesebben Dél-Szlovákia, pontosabban a Csallóköz ekológiai problémáira! —- Környezetvédelmi szempontból a Csallóköz kiemelt fontosságú területnek számít. A Duna két ágával körülhatárolt terület részben az ország egyik legfontosabb éléskamrája ; részben pedig itt találni, a felszín alatti rétegekben, Közép-Európa leggazdagabb, mintegy tízmilliárd köbméterre becsült és kiváló minőségű ivóvízkészletét. A Szlovák Nemzeti Tanács ezért 1978 nyarán a Csallóközt az ország első védett vízgazdálkodási területévé nyilvánította. Az ezzel kapcsolatos kormányhatározatok teljesítésének eredményeképpen létesült például a Slovnaft körül az a hidraulikus függöny, amely a vállalatból kiszivárgó vízszennyező anyagokat fogja föl. Épül Szlovákia fővárosának központi csatornatisztítója, üzembe helyezték már a pozsonypüspöki gyógyintézet szennyvízderitöjét és további tisztítóállomások épülnek a Bratislava környéki községekben. Döntő fontosságú a Slovnaft szennyvíztisztítójának mielőbbi felépítése, de hasonló tisztitóállomásra van szüksége a Georgi Dimitrov Vegyipari Műveknek is. A páratlan kincset érő ivóvízkészlet védelmére, a Csallóköz területén kötelező a fáradtolaj átadása és felvásárlása, de a 140 ezer hektárnyi szántóföldön és a mintegy másfélszáz gazdaságban, nagy kapacitású farmon, gépesítő- és karbantartóműhelyben további környezetvédelmi intézkedéseket is foganatosítanak. , — Tudomásom szerint szép számmal vannak természetvédelmi és környezetkímélő törvényeink, vagy törvényerejű rendeleteink. Érdekes lenne tudni: vajon megfelelő szigorral alkalmazzák-e ezeket? — Hazánkban jelenleg mintegy 350 törvényerejű kormányrendelet, rendszabály, hirdetmény vagy egyéb jogi okirat van érvényben a környezetvédelem időszerű teendőivel kapcsolatban. Alkalmazásuk tekintetében azonban, őszintén szólva, nagyobb szigorra lenne szükség. A köznapi gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a bíróságok általában nem rettentik el a vétőket. Tucatjával nevezhetnék meg például a vízszennyezőket, akik évről évre játszva kifizetik a milliókra rúgó kirótt összeget; ám a tényleges kár legföljebb csak milliárdokban fejezhető ki! Másrészt viszont az is igaz, hogy az utóbbi esztendőkben mind több üzem vállal jelentős anyagi áldozatot a környezetvédelmi berendezések építésében. Egyre több helyen sikerül meggyőzni a döntésért felelős vezetőt, hogy nem felesleges pénzkidobás se a kutatómunka, se a természetvédelmi beruházásra fordított összeg. Egyesek szerint az imént említett törvényerejű rendeletek sokasága kissé áttekinthetetlen, ezért egyre több szó esik egy környezetvédelmi alkotmánytörvény előkészítésének fontosságáról. A valóság ellenben az, hogy talán nem is annyira a törvény formáján, mint inkább a szemléletmódon, azaz a környezetvédelmi szabályok betartásának mikéntjén múlik: megörizzük-e utódainknak az egészséges természetet?! — Véleménye szerint vajon megfelelőképpen célirányosak e jelenlegi eszközeink arra, hogy minden érdekeltet tehát a vasárnapi kirándulót, a motorolajat cserélő gépkocsivezetőt vagy a milliós tételeket gyártó üzem vezetőjét a helyes környezetvédelmi magatartásra sarkalljunk? — Abból kell kiindulni, hogy minden ember egészséges környezetben akar élni. Ezért mind a kezdeményezőkészség, mind a konkrét tettek dolgában összefogásra van szükség. Ennek alapján kell mérlegelni, hogy egyes területeken mit lehet, mit szabad és mit kell csinálni. Lényeges például, hogy az üzemek bővítése, telepítése, a gyártmányszerkezet esetleges váltása csakis a levegőóvás és a talajvédelem szigorú irányelvei alapján történjen; bár a településfejlesztési előirányzatoknak is hasonló elvek alapján kell elkészülniük. Napjainknak van ugyanis egy furcsa ellentmondása: miközben romboljuk a természetet — mert világviszonylatban egyelőre legföljebb a károkozás lelassulásáról lehet beszélni —, ugyanakkor az emberben a városi élet és a városi viszonyok miatt egyre erőteljesebb az igény arra, hogy vissza-visszatérjen a természethez. Ezt a kettősséget kellene feloldani úgy, hogy vigyázzunk arra, ami van, hogy legyen mindig hová kivonulnunk a tégla- és betonrengetegből, ahonnan pihenten és felfrissültén visszatérve újra komfortos közeg fogadja otthonában a dolgozó embert. , .__ MIKLÓSI PETER 18
