A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-04 / 6. szám
TÖLTÖTT MÁJ Hozzávalók: 80 dkg marhamáj, 2 db zöldpaprika, 2 db pirospaprika, 4 db hagyma, 1 db tojás, 2 evőkanál simaliszt, 4 evőkanál olaj, só, bors, 1 kávéskanál pirospaprika, 4 dkg vaj, 1 evőkanál vegeta (ételízesítő) Készítése: A májat úgy szeleteljük fel, hogy a közepébe nyílást vághassunk. 1 db zöldpaprikát, 1 db pirospaprikát, 2 db hagymát kockákra vágunk, hozzáadunk 2 evőkanál simalisztet, tojást, sót, borsot, jól összekeverjük, evvel a töltelékkel megtöltjük a májat, fogvájóval a nyílást összefogjuk, lisztben megforgatjuk, olajban megpirítjuk, majd tűzálló edénybe tesszük, vajat adunk hozzá, 1 del vízzel felöntjük, lefedjük és sütőben kb. 30 percig sütjük. A megmaradt hagymát, paprikát karikákra vágjuk, beletesszük az olajba, melyben a májat megpirítottuk, átsütjük, lisztet szórunk rá, hozzáadjuk a pirospaprikát, negyed liter vízzel felöntjük, vegetával, sóval ízesítjük és 20 percig forraljuk. Széles tésztával tálaljuk. ummtaaaMKKKummmttKKMKKHmKKmaKam LESTYÁN. Az emyős virágzatúak családjába tartozó — tudományos nevén Levisticum officinale Koch — olykor a kétméteres magasságot is elérő kórós növény. Levele a zelleréhez hasonló, virága zöldessárga, termése hosszas tojásdad. Valamennyi része erősen fűszeres ízű és anyagú. Világos bamásszürke gyökere puha, erősen balzsamos illatú, csípős, édeskés ízű. Talaj és éghajlat: Szereti a napos és csapadékos időjárást, de megterem a zordabb hegységekben is. Nem igényes a talajra, csak többször lazítani kell a földet, hogy gyökerének legyen helye a növekedésre. Egy évvel a termesztés előtt jól meg kell trágyázni a helyét. Műtrágyákból a Cererit és az NPK csak kis mennyiségben kell, kálisóból több. Szaporítása — termesztése: Mindjárt állandó helyére kell kiültetni (szeptemberben—októberben) 60 cm-es sortávolságra, 4—5 magot egymástól 45 cm távolságra készített fészkekbe 3 cm mélyre. Gyorsan fejlődő növénnyel (saláta, retek) kell vetni, hogy tudjuk, hol van a sora, tudniillik a lestyánmag soká kel ki. A sorokban 30 cm-re csak a legerősebb palántákat hagyjuk meg. Az első évben csak az alsó levelek fejlődnek ki, s csak a második évben fejlődik ki a szára. Gyűjtése: Ősszel (szeptember—október) kell gyűjteni a második vagy a harmadik tenyész évben. Ilyenkor a szárát le kell vágni és a gyökerét mélyen ásóval kell kifordítani, óvatosan, hogy ne törjön meg. Ha az első évben gyűjtik, akkor a hozam 15—30 kg, a második vagy a harmadik évben 60—70 kg. Szárítása: A gyökereket gondosan meg kell mosni, a vastagabbakat hosszában négyfelé hasítani és minél gyorsabban szárítani, de 40 C foknál nem magasabb hőmérsékleten. Minél hamarabb el kell szállítani a felvásárlóhoz. Száradási aránya: 3:1. Hatóanyagai: Illóolajat (0,5—2,7 %), ftladidokat, cineolt, viaszt, organikus savakat, keményítőt és cukrot tartalmaz. Gyógytulajdonságai: vizelethajtó (diuretikum), szélhajtó (karminativum), köptető (expektorans) és étvágyjavító (stomachium). Gyógyászati felhasználása: a gyógyszeripar lepárlással kivonja belőle az Oleum levistici néven ismert illóolajat. Megszünteti a lábdaganatokat, de nincs olyan vizelethajtó hatása, mint a tövises iglice gyökerének. Jó szolgálatot tesz meghűléses betegségeknél. Az erősebben izzadó embereknél csökkenti az izzadást. Alkotórésze az UROSAN nevű lengyel gyártmányú vizelethajtó teakeveréknek. Adagolása: 5—8 gramm gyökeret forrázva teát készítünk. Nagyobb mennyiséget nem ajánlatos fogyasztani, mert káros lenne a vesére. Dr. Nagy Géza 21
