A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-04 / 49. szám
Hallottukolvastukláttuk KÖNYV Antal László: Nyelvek nyomában Sokan nem is gondolnák, milyen hasznos és izgalmas olvasnivalót kínál Antal László: A nyelvek nyomában című igénytelennek tetsző kötete, amely a világ nyelveinek körébe kalauzol bennünket, rövid, de értékes áttekintést nyújtva a különböző nyelvek és nyelvcsaládok kialakulásáról, tovább éléséről vagy eltűnéséről. Megtudjuk, az ősi nyelvcsaládokból milyen nyelvek szakadtak ki, hogyan függetlenítették magukat, miközben a nyelvcsaláddal való rokonságot is megőrizték. A könyv bevezetőjéből megtudjuk, hogy a nyelvek eredete nagyon bonyolult kérdés, de még bonyolultabb a nyelvek nyelvtani szerkezetének kialakulása. Mért lett az egyik nép nyelve ragozó nyelvtani típusú, mért lett a másiké ragozás nélküli, mért lett sok primitív nyelvszerkezet gyökér-izoláló? Megtudjuk például azt is. hogy Európában kétezer esztendővel ezelőtt olyan nyelveken beszéltek a különböző népek, amelyek mára nagyobbrészt kihaltak, s csak itt-ott maradt fenn egy-egy kis sziget. Beszél a könyv az európai földrész legtekintélyesebb nyelvcsaládjairól és nyelveiről. Az indoeurópai nyelvcsaládon belül az újlatin nyelvekről, a szlávokról, germánokról, az uráli nyelvcsaládon belül a magyarokról, finnekről, egyszóval a finn-ugorokról, majd a szamojéd-ágról stb. Megtudhatjuk, hogyan alakult ki a sémi-hámi nyelvcsalád s aztán hogyan bomlott fel különböző alfajokra. A könyv lapjain át betekinthetünk az afrikai nyelvek érdekes világába, amely közel ezer nyelvet tart számon. fUSjd pillantást vethetünk Ázsia nyelvi térképére, amely ugyancsak érdekfeszítő és sok érdekes adattal, adalékkal szolgál. Nem kevésbé izgalmas Európa nyelveinek rövid bemutatása. Megtudjuk, hogy az orosz nyelvet 130 millió ember vallja anyanyelvének, és 112 millió nem orosz nemzetiségű ember második, összekötő nyelvként használja. A magyar nyelvet, tehát anyanyelvűnket Európában 14 millió ember beszéli, a nagy nyelvekhez képest ez nagyon kevésnek tetszik, a kis nyelvekhez viszonyítva viszont nagyon is előkelő helyet foglal el. Az új görögöt például nem egészen 9 millió, a svédet 8, a bolgárt 8, a dánt 5, a finnt 4, a norvéget 4, az albánt 3, stb. millió ember beszéli. A legkisebb európai nyelv a vót, amely az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik. A vótok Leningrad környékén élnek, ha még élnek, mert 1959-ben már csak 24 ember használta anyanyelvként. A könyv végül a jövő nyelvi kérdéseit vázolja fel. A könyv írója hiszi, hogy kialakul, illetve meggyökeresedik a világon egy olyan nyelv, amely második nyelvként összeköti majd a népeket s így közelebb kerülhetnek egymáshoz.-Des-TELEVÍZIÓ Eizenstein: Patyomkin páncélos A bratislavai televízió második programja jóvoltából ismét láthattuk a világhírű Eizenstein-filmet, amely a Brüsszeli Világkiállítás alkalmával 1958-ban megrendezett Nemzetközi Filmversenyen a világ legjobb filmje címet nyerte el. Köztudott, hogy ötvennyolcig is, s azóta is számtalan remekműve született a filmművészetnek, de a Patyomkin páncélos ma is tartja egykori rangját, ma is a legjobb filmek egyike. Miért? Ismeretes, hogy a film (különösképpen a némafilm) talán a legközelebb áll minden művészetek közül a zenéhez. Griffith Intollerence-a már 1916-ban voltaképpen egy mozgókép-szimfónia. Hasonlóképpen a Patyomkin páncélos. Ma már nehéz megmondani, hogy ugyanaz a hatása lenne-e a filmnek a később hozzákomponált zene nélkül. Tény, hogy a zene, amely hűségesen követi a képeket, megsokszorozza a remekmű hatását. „A Patyomkin páncélos cselekményének legizgalmasabb pillanata a híres tűzharc a tengerparti lépcsőkön — írja Georges Sadoul. Tissze, aki talán a legnagyobb élő (akkor még élő — Cselényi megj.) operatőr, csodálatos keretet talált a felvételeihez, amelyeket aztán feszülten drámai egységbe fogtak. Ez a felejthetetlen jelenet legtökéletesebb illusztrálása Eizenstein stílusának, amely a maga sajátos módján egyesíti egyrészt az avantgardista irodalmi és színházi elméleteket, másrészt Dziga Vertov és Kulesov felfogását. A tömeg sajátos egyéniséget kap az arcok, a ruhák, a magatartás váltakozó premier plánokban való bemutatásában, s mindegyik felvétel különleges jelleget ad az egésznek". Sadoul jellemzése, ma úgy érezzük, vonatkozik az egész műre, amelynek felejthetetlen jeleneteit, nem véletlenül ma már a világ minden filmiskolájában mint utolérhetetlen értékű példaanyagot tanítanak. Mára a Patyomkin páncélos valami olyasmit jelent a filmtörténetben, mint Bach a zenében, Michelangelo a képzőművészetben, Homérosz vagy Dante az irodalomban. S nem véletlenül. A film ugyan csak alig egy évszázados múltra visszatekintő művészeti ág, de ez alatt az egy évszázad alatt voltaképpen végigjárta más művészeti ágak több ezer éves fejlődésvonalát. így a huszonötben készült Patyomkin páncélos (s a vele szinte egyidőben készült „Aranyláz", Chaplin mindmáig legjobb filmje) valami olyasmit jelent rögtön a filmtörténet kezdetén, mint a homéroszi eposzok, az Iliász és az Odüsszeia a világirodalomban. Rögtön a kezdet kezdetén a két legtökéletesebb remekmű. S tegyünk még hozzá egy párhuzamot. A forradalom-szülte szovjet művészet huszasévekbeli remekeit. Gorkij regényeit és Majakovszkij költeményeit, Prokofiev és Sosztakovics szimfóniáit, operáit, balettjeit s Malevics és Rodcsenko képzőmüvészetbeli remekléseit. S magában a filmművészetben sem magányos óriás Eizenstein remeke, gondoljunk csak Pudovkin Anyájára, vagy Dovzsenko Földjére. (cselényi) HANGLEMEZ Arany János — Balladák A Toldi-trilógia és más remekművek megálmodója, múlt századbeli költészetünk egyik legrangosabb képviselője. Arany János számos remekbeszabott balladát is alkotott. Szerb Antal „Magyar irodalomtörténet"ében így vélekedik Aranyról, a balladaíróról: ......a ballada szűkös kereteibe Arany csak rezignációból bocsátkozott bele, fáradtságból és virtuózkodásból..." Nos, Arany János kétségtelenül a magyar műballadaírás egyik kimagasló virtuóza, aki balladáiban a legkülönfélébb formai és tartalmi megoldásokat variálta. A költő halálának centenáriuma alkalmából látott napvilágot az a Hungaroton-hanglemez, amely Ágnes asszony, Zách Klára, Mátyás anyja, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Pázmán lovag. Tengeri hántás, Híd-avatás, Tetemre hívás és Vörös Rébék című balladáit tartalmazza korunk magyar színművészete egyik legsokoldalúbb és legtehetségesebb képviselőjének, Sinkovits Imrének előadásában. Sinkovits Imre a lemez tanúsága szerint az Arany-balladákat is különleges előadóművészi kvalitásait megcsillogtatva tolmácsolja. Kitűnő orgánuma, természetes, sallangoktól és modorosságoktól mentes előadói stílusa, a valóban balladai hangvétel, az előadott művek mondanivalójával, tragikumával és hangulatával való mindenkori teljes azonosulás olyan öszszetevöi Sinkovits előadóművészetének, melyek lehetővé teszik számára a balladák — Szerb Antal szavaival élve —, „virtuóz művek" valóban virtuóz előadását. Sinkovits Imre nem szaval, nem mesél, nem is egyszerűen előad. Ő — balladát mond. Sinkovits tolmácsolásában kidomborodnak Arany írásművészetének erényei: sajátos nyelvezete, virtuozitása, epikájának mélysége, megjelenítő ereje. Az összeállítás, a költő egyik legjobb ismerőjének, Keresztury Dezsőnek a munkája. Sági Tóth Tibor Trufa Csak nemrég került kezembe — Kóka Rozália mesemondó jóvoltából — a Magyar Rádió egyik nagylemeze, a Trufa. Népi humorunk sajátos termékeit: meséket, dalokat, tréfákat tartalmaz a lemez. A trufa egyébként olasz szó, amely kópéságot, csínytevést jelent, de jelöli az ezekről szóló tréfás történeteket is. A XV—XVI. században Magyarországon is egyre ismertebbé váltak a trufátorok, a főrangú udvarházak állandó mulattatói. A magyar paraszti trufa — amint Kovács Ágnes népmesekutató is megjegyzi az említett hanglemez borítóján közölt összefoglalójában — „a reneszánsz polgári műfajt transzponálta". Az élőbeszédre épülő folklór sajátos műfaja lett népköltészetünknek. Népszerűségét, terjesztőinek közkedveltségét a hanglemezre rögzített mai mesemondók előadása is igazolja. A nagylemezen a nógrádsipeki Csizmadia István hét palócföldi mesét, a fiatal Kasza Tóni két jászsági tréfás történetét, Kóka Rozália, a nálunk is jól ismert mesemondó pedig egy hosszabb bukovinai székely trufát szólaltat meg. Valamennyiük nagy érdeme, hogy nem mesterkélt előadásokat produkálnak, hanem a népi mesemondók stílusát őrizve továbbítják a mesék történeteit; ápolják és őrzik hagyományainkat. Az említett hanglemez repertoárját jól egészíti ki dalaival a Sebő és a Mákvirág Együttes is. A lemezt hallgatva akaratlanul is hazagondolunk. Eszünkbe jut: miért ne tehetnénk mi is hasonló szolgálatot önmagunknak. Például úgy, hogy a Tavaszi szél döntőin helyet biztosítanánk népi mesemondóinknak, akik akár külön kategóriában is szerepelhetnének-versenyezhetnének. A kísértet bizonyára eredményes lehetne. Csáky Károly Ez a villamos Budapest utcáin közlekedett valamikor a húszas-harmincas években. A közelmúltban gondos kezek felújították, kicsinosították, s most a jó öreg villamos ismét utasokat szállít a kilencedik kerületben. Nem holmi óriáskerék vagy csillái látható a képen, hanem egy gazdag fegyvergyűjtemény részlete. Egy ha zafias érzelmű angol nemes a múl1 század elején sereget toborzott Na póleon ellen, s a katonák számáré vásárolta a fegyvereket. De mire a; előkészületek befejeződtek, Napóle ont végérvényesen legyőzték Water loonái, így a kardok, pisztolyok, mór dályok múzeumba kerültek. Vigyázz, most repül a madárka! 8 t
