A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-24 / 30. szám
Tudománytechnika A NAP-MAG FORGÁSA Meghökkentő megállapításra jutottak az angliai Birmingham város egyetemének kutatói: a Nap középponti övezetei sokkal gyorsabban forognak, mint felszíni rétegei. Megfigyeléseik szerint központi égitestünk 25 nap alatt tesz meg egy fordulatot a tengelye körül — a magja azonban mindöszsze három nap alatt. A Nap belső forgásának mértékét természetesen nem lehet közvetlenül megmérni. Az új mérési eredmények arra a tényre épülnek, hogy a forgó test rezgéseit befolyásolja a forgás. A Nap számos hullámhosszon rezeg; a legegyszerűbb az ötperces, vagyis a másodpercenkénti 0,0033 ciklusú 3300 mikorhertzes) rezgést tanulmányozni. Az angol kutatók 28 egymást követő napon végeztek megfigyeléseket a tenerifei Teide obszervatóriumban, különleges spektrométerükkel mérve a semleges kálium 769,9 nanométeres színképvonalát. Azt a minimális Doppler-eltolódást mérték, amelyet a napfelszín le-fel mozgása okoz. A kísérletekből egyrészt azt állapították meg, hogy a Nap legkülső konvektiv rétegei jóval mélyebbre nyúlnak, mint eddig gondolták, másrészt pedig azt, hogy a Nap magja jóval gyorsabban forog a külső rétegeknél. Ezek a mérési adatok nem mondanak ellent jelenlegi elméleteinknek. A legtöbb csillagász véleménye szerint a Nap sokkal gyorsabban forgott, amikor fiatal volt, és fokozatosan veszített szögmomentumából a napszél részecskéinek kifelé áramlásával. Ez a veszteség lelassította a felszíni rétegek forgását, de a Nap folyékony belső magja megőrizhette forgásának eredeti mértékét. MINI NC Műszaki világszenzációként emlegetik az Emco Compact cég mini esztergapadját, amelyet a nemzetközi vállalat salzburgi fiókintézete tervezett. A műveletek éppúgy programozhatok ennél a kis készüléknél, mint ahogy a nagy számjegyvezérléses megmunkáló központok esetében, csak éppen a méretekben van különbség. Korábban az ilyen kis gépeknél nem alkalmazták ezt a megoldást, az ötlet azonban bevált. Kitűnően hasznosítható az NC-vezérlésű minieszterga a finommechanikában, a prototípus- és mintakészítés során, kis sorozatok előállításánál, és az oktatásban, szakképzésben is. S mióta megjelent a piacon, minden barkácsoló álma lett. ÉLETMENTŐ CÁPAPORC Azok bőrét, akik súlyos égési sérüléseket szenvednek, valami módon pótolni kell, addig, amíg a szaporodó hámsejtek nem pótolják az elpusztult szövetek helyét. Ellenkező esetben sokkhatás és folyadékveszteség lép föl, nem is beszélve az állandó fertőzésveszélyről, s így a sérültek — ha testfelületük ötven százalékánál nagyobb területen pusztult el a bőr — leggondosabb ápolással sem menthetők meg. A gyógyulás első szakaszában tehát kulcsszerepet játszik a „pótbör", ami emberi eredetű csak akkor lehet, ha nem kell számolni a szervezet reakciójával, amellyel minden idegen anyag eltávolítására törekszik. Az elmúlt években, évtizedekben több-kevesebb eredménnyel számos pótanyaggal próbálkoztak az orvosok. Az egyik legújabb börpótlék — egy bostoni sebész kísérletezte ki — azzal tűnik ki a többi hasonló célú készítmény közül, hogy alkalmazásával jelentősen megjavult a reménytelennek tűnő esetek gyógyulási aránya. Az életmentő műbőr két rétegből áll: egy cápaporcliszttel összepréselt, nyújtott tehénbőrből és egy felső műanyag rétegből. Lélegzik, akárcsak a valódi: gyártása során huszadmilliméterenként átlyukasztják, pórusokat alakítanak ki szerkezetében. Hozzávetőlegesen egy négyzetdeciméteres darabokban varrják föl a megégett testrészek felületére. Egy hónap elteltével a felső műanyag réteget leválasztják, és helyére beültetik a beteg saját bőréből kimetszett darabokat. Az alsó réteg a helyén marad, ez alkotja az újraképződő hámsejtek „talapzatát"^ Olyan ugyanis a szerkezete, hogy az idegvégződések, hajszálerek átbújhatnak rajta. PÁLMA A SARKVIDÉKEN Örökzöld őserdők zöldelltek 80 millió évvel ezelőtt a mai Antarktisz partvidékén — állapították meg a Szovjet Tudományos Akadémia tengerkutató intézetének munkatársai. Üledékmintákat emeltek ki nagy mélységből, a tenger medréből és kidolgozták a letűnt korok tengeri áramlásainak termo-hidrodinamikai modelljét is. Sok-sok millió évvel ezelőtt, amikor még létezett a Gondvana őskontinens, a kör alakú áramlások stabil rendszerre uralta a tengereket. A tengervíz körülbelüli 28 fokra hevült fel az egyenlítő térségében és meleg áramlásként indult el az északi és a déli pólus felé. Emiatt a déli és az északi szélesség 70. fokáig olyan volt a klíma, mint manapság a szubtrópusi vidékeken. Alapvető klímaváltozásra került sor, amikor a Gondvana kontinensekre szakadt szét és ezek a részek egymástól eltávolodva, elvándorolva, létrehozták a mai Ausztráliát, Dél-Ameríkát, Afrikát és az Antarktiszt. Az Antarktisz térségében köralakú hideg áramlat alakult ki, elzárva a meleg víz útját. Akkor kezdődött meg a hatodik kontinens eljegesedése. SZERETI ÖN BACHOT? Aki alszik, nem vétkezik — mondja a közmondás. Aki alszik, egyenesebben, tisztességesebben reagál, mint éber állapotban — mondja a tudomány. Az alvó kísérleti személyek vegetatív idegrendszerének az ingerekre adott válaszáról ismertetett sok új részletet Gerhardt Harrer, salzburgi pszichiáter egy legutóbbi nemzetközi tanácskozáson. Alvás közben is állandóan információ feldolgozó folyamatok mennek végbe, amelyekkel az agy egyéni élettapasztalatokat és időszerű ingereket dolgoz fel. A zenei vonzódás és elutasítás rendszerint alvás közben is megmarad, és a zene hatása bizonyítható a vegetativ reagálási mintából. Csak egy zeneszerző kivétel: Johann Sebastian Bach. Egy Bach-fúga hangjaira úgy viselkedik az alvó kísérleti személy, mintha kedvenc zenedarabjának hangjai csendülnének fel, még akkor is, ha ébren nem tesznek rá hatást Bach művei. MŰTRÁGYA A TENGERVÍZBŐL Szovjet szakemberek olyan módszert dolgoztak ki, amelynek eredményeként a tengervíz sótlanítása után keletkezett salakból kalcium-magnézium-ammónium-foszfát állítható elő. Ez az anyag a növények számára fontos tápanyagokon kívül bőségesen tartalmaz a fejlődésükhöz ugyancsak szükséges mikroelemeket is. A kísérletek során szőlőültetvényeken próbálták ki az új anyagot, s ezek a táblák a kiszórást követő második évtől húsz százalékkal nagyobb termést hoztak, mint a szomszédos parcellák. Mivel az új anyag nehezen oldódik a vízben — tehát nem mossa ki a földből a csapadék —, jelentősen javítja a talaj szerkezetét is. TETTEN ÉRT KÉNHIDROGÉN A lübecki Drágewerk cég egy nemrég rendezett nemzetközi szakkiállításon mutatta be a képünkön látható hordozható elektronikus elemző- és jelzőkészüléket, amely a zárt terek levegőjének kénhidrogén-tartalmát méri. A műszer alkalmas tartályok, vezetékek, szivárgásának felkutatására is. A készülék beszívó egységből, porszűrőből és egy elektronikus mérőcellából áll. Ez utóbbi egység a kénhidrogén-sürűséggel arányos elektromos jelet hoz létre, amit aztán mutató jelez a skálán, s ha a gáz aránya meghaladja a megengedettet, a műszer fény- és hangjelzéssel riaszt. A RÁKPUSZTÍTÓ HÖ A világ mintegy 50 orvosi központjában végeznek klinikai kísérleteket a rákbetegek hőkezelésével. Eddig főként a betegség utolsó szakaszában levő rákbetegeket kezeltek hipertermiával és jobbára a fájdalmak, továbbá a daganat méretének csökkenését észlelték. Szakértői vélemények szerint a hipertermia jelentősen bővíti majd a rákbetegség ellen küzdő orvosok fegyvertárát és tíz éven belül általánosan elterjed: főként a radiológiai központokban alkalmazzák majd, a rákos betegek besugárzásával kombinálva. A hipertermiának az az alapja, hogy a rákos sejtek jóval érzékenyebbek a hőre, mint az egészséges sejtek. Felhevitik az egész testet (altatásban) olvasztott viaszba vagy forró vízbe merítve, nedves levegővel fűtött helyiségben elhelyezve a beteget, esetleg melegített vért átszivattyúzva a szervezetén. Helyi hevítésre is sor kerülhet: elektromágneses sugárzással, ultrahangnyalábbal, forró folyadékkal elárasztva bizonyos szerveket. A mississippi egyetemen a dialízis technikájával értek el bizonyos eredményeket. A beteg vérét részben elvezették, 41,8 fokra felmelegítették, majd visszajuttatták a szervezetbe. 104 betegüknek csaknem a fele jól reagált a kezelésre. A hipertermia módszerének legkényesebb pontja az egyenletes hevítés, továbbá a pontos hőmérsékletmérés. A hőmérsékletet 0,1 fokos pontossággal kell szabályozni, mert az esetleges nagyobb eltérés nemcsak a rákos sejteknek lehet ártalmára, hanem az egészségeseknek is. 18
