A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-25 / 52. szám
Csak egy percre Csallóközaranyoson (Zlatná na Ostrove) született, Bratislavában járt egyetemre, munkája viszont országos jellegű. így jellemezhető röviden CSEKE MÁRTA pályafutása, aki diplomáját tekintve magyar-szlovák szakos pedagógus, a foglalkozását nézve viszont népművelő, pontosabban a bratislavai Népművelési Intézet felnőttoktatási osztályának szakelőadója. — Fura játéka a véletlennek: tanár vagy, mégsem oktatsz, munkaköröd nem tanári, mégis, ha közvetve is, de tanítasz! Miért? — Mert a felnőttoktatást vagy a rendszeres és tartalmas klubmunkát éppen olyan fontosnak tartom, mint a hagyományos iskolai képzést. Már csak azért is, mert napjainkban mindenkinek felelős kapcsolatban kell lennie a társadalommal, amelyben él. Egyébként sohasem csináltam olyasmit, amiben nem hittem. Más kérdés, sikerül-e mindig valóra váltanom terveimet, elképzeléseimet. De az állandó művelődés, a minél szélesebb körű népművelés gondolatában meggyőződéssel hiszek, mert az ilyesmi nemcsak nagyszerű időtöltésnek tűnik, hanem szélesebb életszemléletet is ad. Erre pedig az információk özönét kínáló korunkban mindenkinek szüksége van. — Miként kerültél kapcsolatba jelenlegi munkahelyeddel? — Őszintén szólva véletlenül. Egy barátnőm pályázta meg ezt a beosztást, de ö végül is más állást talált, úgyhogy előttem nyílt szabad pálya. — Több mint egy éve vagy hivatásos népművelő. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél az elmúlt időszak alatt? — Jókat is, elgondolkoztatókat is, sőt még keserűeket is. — Például? — Dunaszerdahelyen történt, hogy egy népművelők számára rendezett járási szemináriumon nem fogadtak el előadónak, mert, úgymond, fiatal és tapasztalatlan vagyok még ahhoz, hogy az idősebb népművelőknek én adjak elő... Persze, az ilyen szemlélet nem általánosítható, elvégre a dél-szlovákiai járások többségében sok megértéssel és támogató jóindulattal találkoztam. — A te feladatod viszont hogy központilag kezedben tartsd a felnőttoktatás szakmai irányításának szerteágazó szálait.. . — Ezt a célt szolgálta az a kétnapos tanácskozás, amelyet intézetünk november derekán rendezett Bratislavában. A vegyes lakosságú járásokból összesen negyvenhat hivatásos és amatőr népművelő jött össze, hogy meghallgassanak négy vitaindító előadást a csehszlovákiai magyar és ukrán nemzetiségű lakosság hazafias és internacionalista nevelésének elért eredményeiről, gyakorlati célkitűzéseiről. Az előadásokat a felnőttoktatás hétköznapjainak teendőit érintő vita követte. — Ezen a szemináriumon, munkádat javítandó, vajon milyen egyéni tapasztalatokat szűrtél le? — Azt, hogy a népművelés, a felnőttoktatás különböző formáinak népszerűsítésére és gyakorlati érvényesítésére nem lehet általános receptet alkalmazni. Nemúgy azonban az irányelvek és a célkitűzések dolgában, amelyeknek szilárd és egységes alapokon kell állniuk. Jó lenne továbbá, ha rugalmasabb lenne az együttműködés az egyes járások között, valamint az is, ha a fiatalok aktívabban érdeklődnének a felnőttoktatás szerteágazó lehetőségei iránt. (mik-) Mint arra az olvasó bizonnyal a legkitűnőbben emlékezik. Edmond Dantést, a későbbi Monte-Christót egy becsvágyó kollégája megrágalmazta, féltékeny vete lytársa feljelentette, és egy karrierista államugyesz bebörtönöztette. így került hősünk a Marseille melletti If várának kazamatáiba, ott azután egy föld alatti járat révén melyet egy cellaszomszédja, Faria abbé sokéves kínlódással ásott, Dantés megismeri egy kincs titkát, azután a szabadságot is megint, lévén hogy az elhunyt pap helyett magát varratja be a zsákba, melyet „a hullával" a tengerbe vetnek. Nem igaz, hogy valaha is élt volna Edmond Dantés. akiből Monte-Christo grófja lett, valótlan az egész feljelentési história, sosem létezett sem Faria abbé, sem az a kincs, kitalálás (és giccs) a kiszabadult rab terjengős bosszúterve. Igaz viszont, félelmetesen igaz a vár, benne a pincebörtön pokla, és Alexandre Dumas borzongva nézte If várának rémtömlöceit, s mint a Bastille egyik ostromlójának fia, megpróbálta elképzelni az itt élők iszonyú sorsát; s egy szűk lyuk, két cella közt. ez adta regényének, a világirodalom legolvasottabb könyvének alapötletét — s ha tréfásan úgy mondják néha, hogy az ágyúkészítéshez csak egy lyuk kell, melyet akkor már könnyű dolog fémhengerrel borítani, a lehető legkomolyabban ez volt az író receptje „a lyuk köré" írta könyvét... Látta ezt a lyukat, melyet egy elevenen eltemetett ember vájt, hogy a másik élő hatotthoz jusson, látta a tengerzajos, szélnyögette kopár mészkőszigetet, látta a könyörtelen falakat és a sötét boltíveket, a rácsos töréseket látta a helyet ahol a múlt oly sok ismert, híres elítéltje keserves kínok közt raboskodott reménytelenül, és akkor elkezdte mesélni egy fogoly életét valakiét aki sosem létezett.. . Es ennek a fantomnak a kedvéért, az ő emlékére hajóznak át az emberek tömegestül a szigetre, hadd lássák, hol is élt drága regényhősük, eszményképük a mozivászonról. Borzongva állnak cellája előtt mely az övé ugyan sosem volt, és csak úgy mellesleg, hiszen megfizették a belépődíjat, s a gyertya még nem égett te, benézegetnek a többi cellába is, és tapasztalják, hogy Franciaországnak volt még egy Bastille-ja, itt a Földközi-tengeren, s ez a várbörtön mintegy ama lemmbolt helyett is jót helytállt. A regényíró visszakalauzolja hősét a beteljesült bosszú után az egykori cellába — ez már szintén csak amolyan látogatósdi, hiszen az 1830-as júliusi forradalom óta nem börtön A csillagászat kedvelői körében gyakran felvetődik a kérdés: Hol és mikor nevezték el először a csillagképeket és a csillagokat, és ma hogyan történik az újabban felfedezett csillagok elnevezése ? Az első csillagképekkel kapcsolatos feljegyzések Mezopotámiából származnak. A agyagtáblákon fennmaradt szövegekben ilyen csillagkép-nevek találhatók: A napisten kutyája. Nagy viharmadár, stb. Később a Macedóniában élő Aratos, aki költő, orvos és csillagász volt egy személyben, fontos lépést tett a csillagképek egységes elnevezését illetően. A nagy, szembetűnő csillagcsoportoknak a görög mitológiából és mondavilágból vett neveket adott. Több költő, így Ovidius és Vergilius is alapul vették Aratos munkáját műveik megírásához. A ma használatos csillagképek jórészt görög és római eredetűek. Néhány kisebb, halványabb csillagképet nevezett el Johannes Bayer, Johannes Hevelius és Louis de la Caille. Ám ahány csillagász, annyi csillagkép volt mert nem volt egy egységes, általános csillagtérkép. Ezen segített az a nemzetközi megállapodás, amely meghatározta a 88 csillagkép helyzetét, nagyságát, határát és Egon Erwin Kisch: MONTE-CHRISTO GRÓF TÖMLÖCE (részlet) már e vár, jöhetnek szemlélésére a kíváncsiak. Azt azonban sem Dumas-pére, sem gróf Monte-Christo nem álmodhatta, hogy e borzadályos helyeken még kényszerlakók fognak egyszer megint szorongani: méghozzá 1919-ben, igen ily kései esztendőben is! Az ismét régi rendeltetésének megfelelően üzemeltetett If vára „adott szállást" az első világháború idején a német és osztrák civil foglyoknak. Három és fél évszázadon át dugdosták ide azokat, akik egyház, király vagy állam ellen mukkanni mertek, és közülük csak nagyon kevesen jutottak vissza az életbe ebből a sziklasírból. Az első rabot, a csodatevő Alberto del Campót maga az inkvizíciós törvényszék hozta ki innét, hogy a nép autodaféval szórakozhasson: 1588 karácsonyának napján Aix-ben megégették a hamis abbét szeretőjét, Margarita Sachettit pedig megkorbácsolta a hóhér. Mezítelenül, szintén népszórakoztatásul. A Richelieu bíborossal szemben tanúsított ellenzéki magatartásáért If várába zárt marseille-i kereskedő, Bernardot találta fel a bűnügyek történetében azt a módszert, amellyel a legkétségbeesettebben kurtítható meg a fogság, igaz, a legtöbb lelki erőt is ez a testi gyöngülés, az éhségsztrájk követeli: önkéntes, gyötrelmes böjtölésének tíz napja alatt egy darab szénnel és a saját vérével irta fel a falra, miféle kínokon ment át, és a tizennegyedik napon holtan rogyott össze. Jeles és nevezetes urak vonultak be ide az idők során, az úgynevezett „cachots"-/akásokba, Így például a lengyel Kázmér herceg, aki a spanyolok oldalán óhajtott volna harcolni, bár fivére, VII. Ulászló király fegyverbarátsági HONNAN KAFTÁK NEVÜKET A CSILLAGOK? számát. Ezt az 1928—1938-as években állapították meg. A csillagok többségének a neve még abból a korból származik, amikor a csillagászat elsősorban Arábiában és Perzsiában virágzott. Ezért van az, hogy bár az ókorban minden nép különbözőképpen nevezte a fényesebb csillagokat ma mégis arab és perzsa nevek vannak közhasználatban, habár a névvel megilletett csillagok száma a szabad szemmel láthatókéhoz képest is csekély (kb. 220). A csillagképekben görög betűk jelzik a csillagok fényesség szerinti helyzetét. Az Alfa Lyrae (görög neve Vega) pl. a Lant csillagkép legfényesebb csillaga. Ezt a rendszerezést a egyezményt kötött XIII. Lajossal; hajószerencsétlenség vetette partra Kázmért, árulás révén került francia fogságba, s akkor már egyenes út vezetett ezekbe a kazamatákba — /eles szándékát mindhalálig a Földközi-tenger háborgó hullámai locsolgatták eztán. Még fenségesebb királyi fivér volt a vasálarcos férfi, akinek titka túlélte halálát; öt a párizsi Bastille kormányzója, Cinq-Mars úr személyesen ki sérte ide 1686-ban; első emeleti cellája magasabb boltozaté, tágasabb, mint a többi, de ugyanolyan hideg, csupasz és nyirkos, és a Louvre-ban s Versai/les-ban bizonyára jobb lakás esik —se kastélyok alighanem őt illették volna. S ha itt egy fantázia szülte gróf, a hires Monte-Christo bosszútervet forralt — egy igazi fogoly, egy hús-vér gróf valóban bosszút is állt. Könnyelműségből csinált adósságaiért került ide 1774. augusztus 23-án Honoré-Gabriel de Ripueti. comte de Mirabeau. Később beszámolt sorstársairól, akiknek bűne igen sokszor csak annyiban állt hogy volt egy szép feleségük vagy leányuk, akivel egyik-másik hatalmasság zavartalanul akart éldegélni, tf várában írta Mirabeau az „Esszé a despotizmusrúl" című pamftétjét; a forradalom egyik leghatásosabb előhírnöke tett ezáltal, s az események élén is ott találjuk aztán, és ezek az események megnyitották a sziget kazamatáinak ajtaját — hogy Napóleon uralkodásának idején újabb áldozatok kerüljenek ide. Dezertőrök, merénylők, royalisták, kémek, zendülők és frondeurök voltak az új lakók, poroszlók és csendőrök kísérték őket a bárkákon, hogy azután az első restauráció első napján kiszabaduljanak, azután a Száz Nap első napján ismét a szigetre kerüljenek; s akkor a második restauráció első napja újfent bonapartistákkal töltötte meg a kazamatákat. így tévelyeg s őrjöng örök kön-örökké az igazságszolgáltatás; az igazság az, hogy csak a politika szolgája. Ma ez, holnap az a hatalom határozza meg, mi jogos, mi nem. Aztán tehetetlen öklök verhetik a vasajtókat, győz az erőszak. Azaz: győz az igazság, mert — mint a mondás tartja — mindig az az igazság, ami győz. Összeesküvéseket. szökési kísérleteket !f várában halállal büntettek. Az egyik rab leüti a porkolábot — felakasztják. A másik a ciszternába veti magát mely a tengerfenék alá nyúlik, az édesvíz rétegébe. Valahány hullámcsapás, annyi nyögés a porózus sziklákból — mintha rég elhalt sóhajok élednének bennük újra. Fordította: Tandori Dezső 17. században Bayer dolgozta ki, aki pontos csillagtérképet is szerkesztett A csillagkép legfényesebb csillaga kapta az Alfa jelzést, a következő a Bétát, és így tovább egészen az Omegáig. A csillagászok elfogadták Bayer módszerét és a mai napig is használják. De a szabály alól vannak kivételek is. Néha a legfényesebb csillag nem az Alfa nevet viseli, hanem a Bétát Ennek az az oka, hogy abban az időben a fényességmérést még szabad szemmel végezték, és utólag derült ki a tévedés. Az Iker csillagképben a Fkollux csillag pl. fényesebb mint a Castor, mégis a Castort nevezték el Alfának. A Nagy Medve (Göncölszekér) csillagai megközelítőleg egyenlő fényesség űek, ezért elhelyezkedésük szerint kapták jelölésüket A Sarkcsillaghoz legközelebbi lett az Alfa, a legtávolabbi pedig az Éta. A csillagászok később megállapították, hogy ez a módszer nem teljesen kielégítő. Sok csillagképben több csillag található, mint ahány betűből áll a görög ábécé. A megoldás nem volt nehéz: segítségül vették a latin ábécé kis, később nagy betűit, s ha ez sem volt elegendő, az arab számjegyeket. MOROVICS BÉLA 77
