A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-25 / 52. szám
A Gsemadok életéből EZ — KLUBMOZGALOM? Klubmozgalmunkat eddig majdnem mindegyik hozzászóló írás elmarasztalta, pedig nemcsak rossz van, hanem szerencsére jó is akad bőven. Nem szólva most a közismert CSEMADOK népművelési, vagy más néven művelődési klubokról (pl. a komáromiról vagy az érsekújváriról), inkább azokat említeném, amelyekben előadóként fordultam meg és amelyeknek helyzetével, tagjaival is megismerkedtem. Az általam megismert klubokról majdnem egyformán lehet dicséretet mondani, köztük pl. a deákiról (Diakovce), amelyben az 1987 — 7982. évadban Szabó Frigyes klubvezető és a tagság végzett jó munkát. A CSEMADOK galántai városi szervezete mellett működő népművelési klubban abban az évadban Mézes Rudolf (most már a járási bizottság titkára) látta el a klubvezetői teendőket. Bemutatta az egész évre szóló, a vezetőség által jóváhagyott tervet, amely 13 klubakciót tartalmazott A közművelődést 6 (történelem, néprajz, geológia és a magfizika, amelyet Duka Zólyomi Árpád, atomkutató adott elő, valamint település- és falutörténet: Boldogfa eredete, Püspöki N. Péterrel), a kultúrát 3 (pl. az Ifjú Szivek és a Szőttes fellépése), a környezetvédelmet a műemlékvédelmet és az évfordulókról való megemlékezéseket egy-egy akció szolgálta. Szerzői estjük is volt „Megtudtam, hogy élsz" amen, Rácz Olivér íróval. Ilyen műsortervvel már lehet valamit tenni a nemzetiségi kultúra, a közművelődés és a kultúrált szórakozás érdekében. A honismereti és közművelődési jellegű előadások tartására szolgáló helyiségük kellemes, otthonos és tisztántartott. A fiatal munkásokból és értelmiségiekből álló klubtagság fegyelmezett érdeklődő, jó! érezhető volt náluk a közösségi szellem. Az ott tartott előadás (A kézi lőfegyverek története) lekötötte figyelmüket sokat kérdeztek, majdnem mindegyikük hozzászólt valamivel. Ez alkalommal sem volt tehát hiábavaló a készülődés, az utazgatás és a szemléltető eszközök — képek, puskák. pisztolyok, szuronyok — szállítása. Egy-egy akció után az előadónak magának is el kell gondolkoznia az elért sikeren, vagy az esetleges sikertelenségen. A téma kiváló ismeretén, a szemléltető eszközök (rajz, kép, tárgy, dia film, mozgó film) készítésén, gyűjtésén, beszerzésén és megfelelő alkalmazásán kívül arra is ügyelni kell, hogy a megtartandó előadás tárgya mennyire érdekli a szóban forgó város vagy vidék lakosságát vagyis milyen mértékben gyarapíthatja egy adott közösség kulturáltságát műveltségi színvonalát Az előadó közérdekű témával, jó szemléltetési eszközökkel, szép színes dia filmekkel bárhol számíthat jó eredményre, de ha egy szűkkörű, csak helyi érdekű előadással más vidéken próbálkozik, a legnagyobb fáradozások ellenére is előfordulhat hogy a hallgatók unatkoznak, ásítoznak, és alig várják, hogy hazamehessenek. Tok Béla Mint minden szervezet, úgy a CSEMADOK életében is fontos helyet foglal el az ötévenként sorra kerülő országos közgyűlés, szövetségünk legmagasabb fóruma, ahol számot adunk arról, hogy milyen eredményeket értünk el a megelőző időszakban a szervezeti élet, a népművelés, és az amatőr művészeti tevékenység területén. Megvizsgáljuk, hogy melyek voltak azok a fontos tényezők, melyek munkánkat pozitívan vagy negatívan befolyásolták, milyen volt az együttműködés az állami szervekkel és a partnerszervezetekkel. A CSEMADOK eredményes jó munkája elsősorban a szervezeti élet szilárdságától és távlati továbbfejlesztésétől s nagy mértékben a helyi szervezetek vezetőségétől, ennek összetételétől függ. Ezért hangsúlyozzuk az évzáró taggyűlések alkalmával, hogy a vezetőségekbe olyan tagokat javasoljanak, akik szívügyüknek tekintik a szocialista kultúra terjesztését, s nem utolsósorban az anyanyelvi kultúra továbbfejlesztését, népi hagyományaink ápolását és megőrzését. A XII. országos közgyűlés egyik fő feladatként jelölte meg a tagállomány bővítését, nevezetesen a 80 ezres taglétszám elérését a XIII. országos közgyűlésig. Most a közgyűlés után örömmel állapítjuk meg, hogy e feladatnak eleget tettünk. A szövetség járási bizottságai az idei év első felében a járási konferenciák és a kill, országos közgyűlés tiszteletére kötelezettségeket vállaltak a taglétszám emelésére. A legjobb eredményeket e téren az érsekújvári, a dunaszerdahelyi, a losonci és a kassavidéki járásban értek el, míg főleg a galántai, a nyitrai, a nagykürtösi, a rimaszombati, a rozsnyói és tőketerebesi járási bizottságnak az eddiginél hatékonyabban kell foglalkoznia e fontos feladat végrehajtásával. El kell érnünk ebben az évben, hogy országos méretben stabilizáljuk a 80 ezres taglétszámot. A XIII. országos közgyűlést megelőző járási konferenciák irányelvében azt a célt tüztük ki, hogy még aktívabbá tegyük járási bizottságaink munkáját azzal, hogy még nagyobb mértékben tudjunk segítséget nyújtani helyi szervezeteink működésében. Tehát a szervezeti életünk további szilárdulásának és javításának kulcsa a járási bizottságok plénumái Állampolgáraink jogi nevelésének, a jogi propagandának, a szocialista jogtudatformálásnak mind nagyobb szerepe van társadalmi életünkben. Egyre szélesebb teret kap a CSEMADOK népművelő tevékenységében is. 1980-ban alakult meg a Központi Jogi Szakbizottság, s azóta eltelt időszakban ennek hatására jogi szakbizottságok alakultak, vagy vannak alakulóban a CSEMADOK járási bizottságai mellett is, vagyis fokozatosan épül szövetségünk keretein belül az a — jogi szakemberekből, népművelőkből és önkéntes kulturális dolgozókból összetevődő — hálózat, amely az e téren szövetségünk előtt álló feladatokat lesz hivatott megvalósítani. E munka hatékonyságának növelése érdekében a CSEMADOK Központi Bizottsága évente országos szintű szemináriumot rendez a munkaterületen tevékenykedők részére. így került sor (sorrendben második alkalommal) november első felében Bratislavában a jogi nevelés terén tevékenykedő szakemberek és aktivisták kétnapos értekezletére, melyen az említetteken kívül ezúttal a CSEMADOK járási titkárai is részt vettek. Rövid bevezető előadásában Dr. Koczka István, a Központi Jogi Szakbizottság elnöke ismertette a tanácskozás résztvevőivel a két-A SZERVEZETI ÉLET EREDMÉNYEI ÉS PROBLÉMÁI és azok elnökségei kezében vannak. Örvendetes az a tény, hogy járási bizottságaink elnökségei rendszeresen üléseznek és az ülésekre írásos beszámolót készítenek a titkárságok. Figyelembe véve a járási titkárságaink szerkezeti felépítését, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy az elnökségi tagok az elkövetkezendő időszakban nemcsak tanácsaikkal, hanem konkrét és sok esetben szervező munkával segítsék a járási titkárt és a szakelőadó munkáját. Ez a segítség legjobban kell, hogy megnyilvánuljon az aktivistahálózat kiépítésében és a helyi szervezetek látogatásában. Ugyanez vonatkozik a járási bizottságok plenáris üléseire is. Legjobban szervezett és színvonalú elnökségi ülések a dunaszerdahelyi, érsekújvári, lévai, losonci, komáromi, rozsnyói és kassavidéki járásokban vannak. Nagyon fontosnak tartjuk központi, járási és helyi szinten tovább aktivizálni az ellenőrző és revíziós bizottságok munkáját. El kell érnünk azt, hogy az évzáró taggyűlések kapcsán a helyi szervezetek ellenőrző bizottságai nemcsak pénztári beszámolót készítsenek, hanem konkrétan foglalkozzanak az egyes határozatok végrehajtásának ellenőrzésével vagy nem teljesítésének okával tk E tekintetben a legjobban a losonci járási ellenőrző és revíziós bizottság tevekenykedik, rendszeresen értékeli a járásban helyi szervezeteinek munkáját. A XIII. országos közgyűlés továbbra is fontos feladatként jelölte meg az állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel és kulturális intézményekkel való együttműködést. Állandó feladat, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága és a KB Titkársága kezdeményezöen járjon el a központi szerveknél és intézményeknél a nemzetiségi kultúra fejlesztése ORSZÁGOS SZEMINÁRIUM A JOGI NEVELÉSRŐL napos szeminárium célját, s megpróbálta behatárolni, hogy milyen helyet is foglal el az össztársadalmi jogi nevelésben szövetségünk ilyen jellegű tevékenysége. Ezt követően Dr. Milan Drobný, a Kulturális Minisztérium osztályvezetőjének előadása hangzott el a CSEMADOK és a nemzeti bizottságok kulturális-nevelő intézményei közötti együttműködés koordinálásáról. Dr. Drobný előadásának első részében szólt azokról az általános kérdésekről, melyek a Szlovákiában élő nemzetiségek kulturális életének fejlesztését illetik, majd részletesen elemezte a CSEMADOK szervei és szervezetei, és az állami szervek és a kulturális intézmények közötti viszonyt magába foglaló problémakört. Ismertette a résztvevőkkel azokat a törvényerejű rendelkezéseket, amekoncepciójának sikeres teljesítése érdekében. Annak ellenére, hogy ez a koncepció kormányrendeletként eljutott az illetékesekhez, nem minden esetben teljesítette gya korlati küldetését. Nem egy esetben találkoztunk olyan jelenséggel, hogy a helyi nemzeti bizottságok nem ismerik a koncepció tartalmát. A CSEMADOK-nak a jövőben is azon kell fáradoznia, hogy minden szinten megtaláljuk az együttműködés útjait, oda hatva, hogy a koncepcióban rögzített alapelvek szerint a helyi és a járási párt- és állami szervek segítsék szövetségünk, szervezeteink munkáját. A jövőben el kell mélyíteni a kapcsolatot elsősorban a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a Szövetkezeti Parasztok Szlovákiai Szövetségével és a Nöszövetséggel. í járási nemzeti bizottságok kulturális osztályai figyelemmel kísérik járási bizottságaink munkáját. Főleg a CSEMADOK amatör csoportjainak anyagi támogatása okoz nehézségeket, de a szakemberek képzésében is fogyatékosságok mutatkoznak. Több magyar nyelvű propagandakiadványra, módszertani és népművelési segédanyagra lenne szükség. Következetesebben kell irányítani a helyi népművelési otthonok és könyvtárak vezetőinek munkáját, s jobban számon kell kérni tőlük, hogyan, milyen mértékben veszi ki a részét a CSEMADOK-szervezet a város vagy a falu kulturális életének kibontakoztatásából. A CSEMADOK KB Titkársága az elkövetkezendő időszakban is állandó feladatának tekinti a rendszeres kapcsolatok tartását a járási bizottságokkal és ezek titkárságaival. Ennek érdekében a KB Titkárságának vezetői, szakelőadói a lehetőség szerint látogatják a járási bizottságok üléseit, ahol észrevételeikkel, tapasztalataikkal vagy konkrét segítő munkává! segítik tervezni a járási bizottságok munkáját. Összegezxjpjelmondhatjuk, hogy bar tovább sziláiéira szervezeti élet, de a jóvö ben továbbra is keresni kell az új munkaformákat, szorgalmazni központi szinten tanfolyamok, szemináriumok szervezését, s nem utolsósorban bővíteni aktivistáink hálózatát. GYENGE JÁNOS, A CSEMADOK KB szervezési osztályának vezetője lyek ezeket a kapcsolatokat szabályozzák, s a jelenlegi állapotokat értékelve megállapította, hogy hiányosságok elsősorban a kerületi és járási szintű kulturális intézmények és a CSEMADOK járási bizottságainak együttműködése terén tapasztalhatók, s hogy nincsenek kihasználva a nemzetiségi kulturális tevékenység fejlesztésénél ezeknek az intézményeknek a módszertani lehetőségei. Dr. Földes József ügyvéd, a Központi Jogi Szakbizottság tagja a Munkafegyelem jogi megszilárdításának eszközei címen tartott értékes előadást, amit aztán a másnapi vita során még kiegészített a polgári törvénykönyv — közelmúltban jóváhagyott — új rendelkezéseinek ismertetésével. Az ülés másnapján Dr. Kántor Béla, az érsekújvári járásbíróság bírája a jogi nevelés és a jogi propaganda formáit és módszereit ismertette előadásában. Szó volt még a továbbiakban a központi szakbizottság eddigi tevékenységéről, s több értékes hozzászólás és javaslat hangzott el a tanácskozás vitájában is. A felszólalások alapján a résztvevők tágabb betekintést nyerhettek néhány járás ilyen jellegű tevékenységébe. NÉMETH GYULA 6
