A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-06 / 45. szám
Évszázadok során kialakult és gyarapított néphagyományokban igen gazdag Moldava zeneművészete. Moldava egyike a Szovjetuniót alkotó 15 szövetségi köztársaságnak. A szovjetország délnyugati részén fekszik, 33 700 négyzetkilométer területű és több mint négymillió lakosú. A legjobb moldavai együttesek — a Zsok és a Flueras — gyakran külföldön is szerepelnek. Szenvedélyes, temperamentumos melódia. A zenészek mosolyognak, a vonók a gyors mozdulatok folytán szinte elolvadnak a levegőben. A színfalak mögül előtűnik a szólista. A dallam elhalkul, egyre halkabbá válik. Dal csendül. A zsúfolásig megtelt terem hallgatósága szinte elbűvölten hallgatja. Nyikolaj Szulak dojnát ad elő. A középkori eredetű dojna kiemelkedő szerepet játszik a moldavai zenekultúrában, ennek legjellegzetesebb ének- és hangszeres műfaja. Benne jut kifejezésre mindaz, amit a moldavánok átéltek. E vontatott melódiába minden emberi szív beleremeg. Elcsitul a dojna. A zenészek ismét magukhoz emelik hangszereiket. Könnyedén járnak a vonók, koncentrálást és ihletést fejez ki a Flueras (Síp) népi zenekar művészeinek arca. A dallam egyre erősödik, megszólal a cimbalom, a csimpolya és más népi hangszerek, páratlan nemzeti kolorit alakul ki. A zene szárnyain szinte elszállunk a hangversenyteremből valahová Moldava térségei, zöld hegyei, gyümölcsligetei és szőlői fölé. Az APN felvételei A napsütötte Moldava dalai és táncai Moldavai varrottas Az Inturiszt szálló Kisinyovban Moldavai hímzés (törülköző, abrosz, szalvé ta) Moldavai viselet Moldavai életkép a Flueras együttes előadásában A Mojszejev együttes moldavai szvitet ad elő
