A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-06 / 45. szám

Következő számunk tartalmából: Fister Magda: SZÁZÉVES PAPÍRGYÁR Csikmák Imre: ÖK HATAN ÉS PLUSZ KÉT FÖ Miklósi Péter: CSALLÓKÖZI VÁSÁR Dénes György: LÉPÉST TARTANI A KORRAL (Interjú Duba Gyulával) F. Kele: MEXIKÓ - A TŰZHÁNYÓK ÉS SOMBRERÓK ÁRNYÉKÁBAN Címlapunkon M. Borský, a 24 oldalon Gyökeres György felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlap­­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwal­­dovo nám. č. 6. Nyomja a Východo­slovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfi­zetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydava­teľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Október jubileuma alkal­mából Október fényeire gondolunk. Azokra az eseményekre és elvi je­lentőségű megnyilatko­zásokra, amelyek megha­tározzák napjaink történéseit. A hatvanöt évvel ezelőtti napokig, 1917 Októberéig hosszú és nehéz út vezetett. A forradalomhoz szükséges sok tényező szerencsés összejátszása révén azonban 1917. október 25-én (a mai naptár szerint november 7-én) megszületett a várt eredmény, a Lenin által előre megjósolt győzelem. Az 1917-es eseményeket azért övez­te siker, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elsősorban azért győzött, mert a nagy kezdeményezés, a forrada­lom élén a munkásosztály és a lenini párt állt, mert Oroszországban létrejött egy olyan társadalmi erő — a munkás­ság és a parasztság szövetsége —, amely eltiporta az elhaló osztályok ellenállását, és megteremtette saját ha­talmi szervét. A szocialista forradalom győzelmének döntő feltételét jelentette az is, hogy a pártot a munkásosztály forradalmi elmélete: a marxizmus—le­ninizmus vezérelte. A bolsevikok ellenfelei sokáig még a győzelem után is azt állították, hogy Oroszország nem érett meg a szocializ­musra, mivel a kapitalizmus Oroszor­szágban nem ért el elég magas fejlett­ségi szintet. Lenin határozottan elutasí­totta a marxizmus vaskalapos értelme­zését. Kimutatta, hogy a világfejlődés általános törvényszerűsége egyáltalán nem zárja ki, sőt feltételezi a fejlődés egyes olyan szakaszait, amelyekben sa­játszerű e fejlődés formája vagy rendje, így következtetett: ha igaz az, hogy a szocializmusba való átmenethez meg­határozott gazdasági és kulturális elő­feltételek szükségesek, igaz az is, hogy amikor a hatalom a győztes proletari­átus kezébe kerül, a proletariátus fel­használja és köteles felhasználni a ha­talmat arra, hogy gyorsított ütemben megteremtse azt, amit a kapitalizmus idő hiányában nem tudott megteremte­ni, hogy aztán teljes erővel törjön előre tovább — a szocializmus felé. Lenin, mint mindig, a győzelmet kö­vető időszakban is nemcsak nagy szen­vedéllyel, lelkesen írt és beszélt, hanem alapigazságokat fogalmazott meg. Mintha a mának címezte volna azt a cikkét is, amely a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom második évfordulójá­nak előestéjén a Pravdában jelent meg, és amelyben többek között elmondta: a burzsoázia és hívei azzal vádolnak ben­nünket, hogy megsértjük a demokráci­át. Mi pedig azt állítjuk, hogy az Októ­beri Forradalom olyan lökést adott a demokrácia mindenirányú fejlődésé­nek. amilyenre még nem volt példa a világon. A szovjet, illetve a szocialista demokrácia elsöpri a pompás, de ha­zug szavakat és irgalmatlanul hadat üzen a „demokraták", a tőkések és a földbirtokosok képmutatásának. Nincs és nem is lesz „egyenlőség" az elnyo­mottak és az elnyomók, a kizsákmá­nyoltak és a kizsákmányolok között. OKTÖPER FENTE nincs és nem is lesz igazi „szabadság" mindaddig, amíg a munkás fel nem szabadul a tőkés, a dolgozó paraszt pedig a földbirtokosok igája alól. Hiába ámítják a népet a hazugok és a képmuta­tók, az ostobák és a vakok, a burzsoák és híveik, hiába beszélnek általános szabadságról, általános egyenlőségről, általános demokráciáról. A dolgozó nép lerántja a hazugok álarcát, felnyitja a vakok szemét és megkérdi: Egyenlősé­get? Kinek, kivel? Szabadságot? Milyen iga alól, melyik osztály részére?... Aki politizál, demokráciáról, szabadságról, egyenlőségről, szocializmusról beszél és nem veti fel, nem hagsúlyozza az említett kérdéseket, és aki nem küzd az említett kérdések elködösítése ellen, az a dolgozók leggonoszabb ellensége, a tőkések, a kizsákmányolok szolgája. Lenin számos vonatkozásban a má­hoz szól azzal a fejtegetésével is, ahol arról beszél, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak „nem egyes, ha­nem valamennyi alapvető vonása nem­zetközi jelentőségű abban az. értelem­ben, hogy ez a forradalom hatással van minden országra ... Forradalmunk egyes alapvető vonásai.. . nemzetközi érvényűek, vagyis történelmileg elkerül­hetetlen, hogy nemzetközi méretekben megismétlődjön az, ami nálunk történt. Persze igen nagy hiba volna, ha eltúloz­nánk ezt az igazságot, ha nemcsak forradalmunk egyes alapvető vonatko­zásaira vonatkoztatnánk." A lényeg az, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom „a világ minden országának mu­tat egyet-mást, méghozzá igen lénye­gest, elkerülhetetlen és nem is távoli jövőjükből." Október fényei közül a béke megvé­dését és a népek jogainak biztosítását tekintjük a legfontosabbnak. A mostani jubileum alkalmából ezért is időszerű arra emlékeztetni, hogy a világ első munkás-paraszt állama már néhány hó­nappal a Téli Palota ostroma után elfo­gadta Oroszország népeinek a jogairól szóló nyilatkozatot. E dokumentum meghirdette: Oroszország népeinek egyenlőségét és szuverenitását; Orosz­ország népeinek jogát a különválást és önálló államalakítást is magában foglaló szabad önrendelkezésre; min­denfajta nemzetiségi és nemzeti-vallási előjog és korlátozás eltörlését; az Oroszország területén élő nemzeti ki­sebbségek és etnikai csoportok szabad fejlődését. A nyilatkozat óta eltelt hatvanöt év a történelemben viszonylag rövid idő. Eredményét tekintve azonban ez az idő mégis többet jelentett mind a szovjet népnek, mind a világ proletari­átusának, mint előzőleg évszázadok. A győztes forradalomtól a máig meg­tett út a Szovjetunióban a titáni méretű és újító szellemű munka éveit jelentet­te. Közben a szovjet dolgozók megszer­vezték és felépítették az új típusú álla-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom