A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-16 / 42. szám

innen nem lehet ingázni, naponta haza-ha­­zaugrani; úgyhogy az erőgyűjtés és a csa­ládi élet feltételeit is biztosítani kell em­bereink számára. Tudja, keménykötésü, derék legények a hídszerelők, nem félnek a széltől, vihartól, az ijesztően keskeny­nek tűnő cölöpjármok szerelésétől; de azért egyikünk sincs fából!... — kacsint egyet kópés derűvel a csoportvezető. A hídépítőknek nagyon sok a feladatuk. Mind a ligetfalusi (Petržalka), mind a belvárosi parton a hídboltozat szerelésé­vel egy időben folyik a hídra vezető felül­járók pilléreinek alapozása — miközben nemcsak a hatalmas építési területen, hanem a környező közutakon is biztosíta­ni kell a forgalom folyamatosságát. Ugyanis feltétele az építkezésnek, hogy a Slovnaft felé vezető főúton, valamint a közeli vasúti vágányokon egyetlen órára sem szünetelhet a közlekedés, és persze zavartalannak kell lennie a gáz- s villany­szolgáltatásnak is. Az építkezés teljes idő­tartama alatt meg kell oldani a tömeg- és gyalogosközlekedést; valamint a vízi szál­lítás és a kikötői forgalom zavartalansá­gát. Már órák óta bolyongok a teendő híd környékén, ám újra meg újra arról kell meggyőződnöm, hogy szinte képtelenség egyetlen pillantással áttekinteni e nagy területen folyó sokirányú tevékenységet. Főképpen most hogy a „futószalagszerű" gyártásszerelés menetrendje lépett életbe a hídszerkezet mielőbbi befejezése érde­kében. A rögzítő ütemtervekbe ezért az elvégzett feladatokat épp úgy bejegyzik, mint a következő tennivalókat. így nem­csak a gyártásszerelés halad zökkenő­mentesebben, de a munka valamennyi fázisában a minőségellenőrzés is sokkal könnyebb. — A szerkezeti elemek alapját épp úgy tüzetesen megvizsgáljuk, mint az anyag minőségét vagy a hídelemek elhelyezésé­nek, illesztésének pontosságát — mondja Pavol Smékal. — Nem engedhetünk meg semmi pontatlanságot, nem lehetünk el­nézőek a legapróbb hibák iránt sem, me­lyeknek következményei később vissza­vethetik a ma jó ütemben haladó építke­zést, és természetesen többletköltsége­ket is okozhatnak. Az igazgató szavainak hitelét a kettes számmal jelölt hídpillér „esete" igazolja. A kétszintű híd (felső részén autópálya, „első emeletén" kétvágányú vasút halad majd) öt alappillére közül ez az egyetlen, amely a folyóban áll majd. Érthető, hogy rögzítésére a többi pillértől eltérő műszaki eljárást alkalmaztak. A bratislavai Hyd­­rostav dolgozói a megadott helyen kör alakú föld alatti betonfalat építettek a Duna „gyomrában", erre a mesterséges szigetre helyezték a pillért. Amikor azon­ban kipróbálták a teherbíróképességét, rájöttek, hogy az még nem éri el a kívánt szilárdsági mutatókat. Ezért, mintegy rá­adásként, úgynevezett injektálással to­vábbi különleges keveréket juttattak a betonfal alá. Ezzel ugyan sikerült elérni az előírt teherbíróképességet, de közben ti­zenhat milliméterrel megemelték a pillért! A magasban ívelő hídboltozat hatalmas elemei és a robusztus pillérek láttán ele­nyészőnek tűnik ez a néhány milliméter, ám a hidszerelés itt használt technológi­ája még ennyi eltérést sem enged meg — elvégre a két part felől közeledő szerke­zetnek hajszálnyi pontossággal kell „ösz­­szenőnie". A hídépítőknek, a pillérszilárdí­tás közben történt „baki" miatt, ezért bizonyos korrigálási manővert kellett vég­rehajtaniuk. Pavol Smékal tekintete a még beeme­lésre váró hídelemeken nyugszik meg egy pillanatra: — Olyan hajszáipontos munkát kell vé­geznünk, hogy a két partot véglegesen összekötő zárótag beillesztése után, akár szabad kézzel is be tudjuk majd csavaroz­ni ezt az utolsó hídelemet. És ha valaki belegondol, hogy az új Duna-híd egyes elemeit 330 ezer ilyen rögzítőcsavarral kapcsoltuk össze, akkor aligha fogja iri­gyelni munkánkat. Ez a hídépítés a csaknem tíz évvel ezelőtt átadott Szlovák Nemzeti Felke­­lés-híd elkészülte óta. az első további Duna-híd megvalósítása Bratislavában — a leendő három közül. Az építkezés me­netrendjének ütemterve szerint, képlete­sen, kéznyújtásnyira van a két oldalról közelítő hídboltozat találkozása; karnyúj­tásnyira pedig a többi építkezési munká­lat befejezése. — Versenyben vagyunk az idővel, de azért biztosítani fogjuk az előírt határidő­ket — mondja határozottan Pavol Smékal. — Ritkán tapasztalni olyan jó együttmű­ködést egy-egy nagyberuházás főkivitele­zője és az alvállalkozók között, mint ép­pen itt. És ha jó a csapatmunka, akkor jövőre ilyenkor talán már az új hídpályán halad a közúti forgalom. MIKLÓSI PÉTER Gyökeres György felvételei 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom