A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-02 / 40. szám

Következő számunk tartalmából:

Miklósi Péter: CSEMPEGYÁRTÓK

Bödők Zsigmond: TALÁLKOZÓ A NYÁRI ÉG ALATT

Marczell Béla:

EZ —

KLUBMOZGALOM?

Ozsvald Árpád: NIKLA

INTERJÚ BULAT OKUDZSAVÁVAL

Hajdú András:

A VÖRÖS ZENEKAR

Lacza Tihamér:

A GERGELY-NAPTÁR 400 ÉVE

Címlapunkon és a 24. oldalon M. Haléin felvételei

A CSEMADOK* Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211.

A vasúti csomópontok óriási szívekként lüktetnek: belőlük indulnak ki s beléjük futnak újra össze a sínek, továbbadva egymásnak utasok és áruk hatalmas tömegét. Szlovákiában Bratislava, Zólyom (Zvolen), Kassa (Košice), Ágcsernyő (Čierna nad Tisou), Púchov és Lipótvár (Leopoldov) a fontosabb vasúti gócpontok. Innen szaladnak ki, ezeken mennek át azok a vágányok, amelyeken manapság már őtször-hatszor annyi embert és anyagot szállítanak, mint, mondjuk, huszonöt évvel ezelőtt. Tonnák millióit mozgatják, fuvarozzák éjjel-nappal, hétköznapon és ünnepnapon, soha el nem apadó folyamatban, örök vándorlásban.

Régen, amerre a vasútigazgatóság síneket fektetett le, ahol vonatokat járatott — alkalmazottait, épületeit és gépeit, egész környezetét, a dombok hasítékát vagy a sziklákba vájt alagutat —, mindent kövér, puha korom feketített be. Sötét színű volt a vasutasok egyenruhája is. Ám a nyugdijuk miatt jó partinak, „állami ember”-nek számítottak. Ma tisztábbak, kevésbé feketék a koromtól, viszont a nyugdijasság, az „állami emberség" egykori értéke valahogy devalválódott. Sőt, őszintén szólva, az utazóközönség je.. Hazánk egységes forgalmi politikájának gyakorlati megvalósításában elsősorban a vasúti közlekedés gondjait kell megoldanunk. Ennek kapcsán főképpen a személyforgalom minőségi feltételeinek javítása, a menetrendi fegyelem szigorítása és az utazás általános színvonalának emelése iránti igény áll előtérben.”

(Részlet a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott Előadói beszédből)

lentős hányada úgy érzi: a vasútnál megbízhatatlanabb intézmény kevés van széles e világon ... Az emberek naponta használják és naponta szidják. Egyéb érzelmi kapcsolat, sajnos, nemigen fűzi őket a vasúthoz. A legtöbben egyszerűen utazni akarnak. Kényelmesen és gyorsan. Különösen, ha turistákról van szó. Az összes többi körülmény vajmi keveset érdekli az embereket.

„A gőzvasút a jövő közlekedési eszköze" — írta egyik cikkében Széchenyi István.

Nos. a gőzzel hajtott masina már a múlté, a neves reformkori politikus által megálmodott vasúthálózat viszont a jelené. Ez utóbbi pedig manapság eléggé sok gondot okoz.

Szlovákiában tavaly kis híján 460 millió koronát költve a menetjegyekre, összesen 127 millió utas számított arra, hogy a menetrendben megjelölt időpontban érkezzék, vagy induljon el célja felé. Ez nem kevesebb, mint Szlovákia lakosságának több mint huszonötszöröse! De a személyforgalommal együtt, napról napra nő a teherforgalom is. Országos viszonylatban, naponta átlagosan 5662 teherrakománnyal megrakott szerel-2