A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-25 / 39. szám
Tudománytechnika GYÓGYÍTÓ INTERFERON Az interferonnak fontos szerepe van a szervezet védekező rendszerében. A szervezet sejtjei által kiválasztott interferon ugyan nem roncsolja közvetlenül a vírusokat, de az interferonnal „találkozó" nem fertőzött sejtek öröklik ezt a tulajdonságot, hogy megállítsák a szervezetbe hatoló vírusok szaporodását. Ebből a hatásmechanizmusból következik, hogy azt a betegséget, amely interferonnal gyógyítható, vírusnak kell okoznia. Ebből a megfontolásból kiindulva az amerikai Buffalóban működő Park Memorial Intézet kutatói tíz szklerózis multiplexben (ismeretlen okú idegrendszeri megbetegedésben) szenvedő beteget kezeltek interferonnal. Az emberi interferont fél éven át a gerincvelő-folyadékukba fecskendezték. Másfél év elteltével öt beteg állapota határozottan javult, míg az ellenőrző csoporthoz tartozó tíz, nem kezelt beteg állapota kifejezetten romlott. A kísérletet irányító orvosok, persze, tudják, hogy ilyen kis betegszámból nem lehet általános következtetéseket levonni, nem lehet egyértelműen állítani, hogy a szklerózis multiplex virusbetegség. A kísérletek eredménye mégis óvatos derűlátásra ad alapot. FAGYÁLLÓ BÉKÁK Bizonyos rovarok és sarkvidéki halak oly módon alkalmazkodnak a hideghez, hogy olyan vegyszereket — természetes fagyállókat — termelnek szervezetükben, amelyekkel csökkenthetik testnedveik fagypontját. A minnesotai egyetem egyik kutatója most olyan békákat fedezett fel, amelyek valóban megfagynak, de a fizikai károsodás mindennemű jele nélkül túlélik ezt. Három fagyálló békafajt is talált: a Hyla versicolor, a Hyla crucifer és a Rana sylvatica egyedeit. Télen ezek a békák téli álomba merülnek a levelek alatt, ahol a hőmérséklet fagypont alá is csökkenhet, ha vékony a hótakaró. Az amerikai kutató először azt hitte, hogy testfolyadékaik a fagypont alatt is folyékonyak maradnak, de meghökkenve tapasztalta, hogy a békák testnedveinek 35 százaléka, feltehetően a sejten kívül folyadék, valóban megfagy. Mínusz 4 és mínusz 9 fokos hőmérsékleten tartotta kísérleti békáit hét napon át, azután lassan növelte környezetük hőmérsékletét. Jóllehet normális tevékenységük, például lábmozgásuk nem állt helyre azonnal, néhány nap elteltével valamennyi tevékenységük normalizálódott. Az okokat keresve, az amerikai kutató megállapította, hogy a békák glicerint halmoznak fel testükben — de csak télen. Tavasszal ugyanazoknak a . békáknak a szervezete már nem tartalmaz glicerint. Valószínű, hogy a hideg idő közeledte váltja ki a glicerin képződését testnedveikben. FÉNYKÉPEZŐ TÉVÉ Időt, pénzt takaríthatnak meg az újfajta angol víz alatti kamerával, amellyel fényképeket is, tv-filmeket is készíthetnek ugyanazzal a lencsével. Kiküszöbölve a két külön objektív okozta gyakori parallaxishibákat, az újfajta kamerát távvezérelt kutatóeszközre szerelhetik, de búvár is kezelheti. A felszíni képernyőn azonnal ellenőrizhetik, hogy mit „lát" a kamera a mélyben. A mikroprocesszoros technológia révén bonyolult elektronikát zsúfolhattak össze a víz alatti egységben. Akár a fényképeken, akár a videofelvételeken rögtön feltüntetik a vízmélységét, az azonossági számot, és a képek készítésének időpontját. ' ÓRIÁS SZÉLMALOM A nyugat-németországi Schleswig-Holstein-ben, Marne közelében 1982 végére készül el a világ legnagyobb „szélmalma". A száz méter magas acéltorony tetején a repülőgépekéhez hasonló fülke lesz. A száz méter átmérőjű kétágú forgólapát évente 12 millió kilowattórányi villamos energiát fejleszt majd a szél energiájából — ez az energiamennyiség 250 családi ház ellátására elegendő, beleértve a fűtést is. Háromévi kísérleti üzem után további óriás szélerőmüvek építését tervezik. AZ ÉLŐ KÖVÜLET VALLATÁSA A tokiói egyetem ichtiológusai és genetikusai beható anatómiái vizsgálatokat végeznek egy Coelachanthus-on, az élő kövületnek nevezett halon, amely a feltevések szerint mit sem változott a kifejlődése óta eltelt 35 millió évben. Ez az első alkalom a világon, hogy alapos vegyi és genetikai vizsgálatokkal próbálják felderíteni a Coelachanthus számos rejtélyét. A 175 centiméter hosszúságú, 80 kilogramm súlyú példányt a múlt év végén fogták ki a Comoro-szigetek környékén, Madagaszkár közelében a tengerből, és megfagyasztva, légi úton szállították Tokióba. HÁROMSZOBAS CSALÁDI HÁZ Ezúttal azoknak a házépítőknek teszünk ajánlatot, akik újabb megoldásokra törekednek mind a belső, mind a külső kialakítás érdekében. A most közölt családi ház terve elsősorban a szerzőhöz érkezett levelek alapján „született". Olvasóink legtöbbje ugyanis a szabadon álló egyszintes családi házat tartja célszerűnek és vonzónak. Az alaprajzi elrendezés kialakításában döntő volt egy olyan érdeklődő kívánsága is, aki a lakószobát étkezési felülettel nem kívánja megterhelni, vagyis hogy erre külön felület szolgáljon, továbbá hogy a lakás egy külön kijárattal kapcsolódjon a kerthez. így adódott a lehetőség, hogy a vízcsapokkal ellátott helyiségek szinte egy „csomópontba" kerültek. A lakás bejárata a homlokzati erkélyről nyílik az előtérbe, amelyből az alagsor lépcsőzete indul, valamint a közlekedő nyílik. Innen közvetlenül juthatunk a két hálószobába, a kerti kijáróhoz, a fürdőszobába és a lakószobába; az említett 6 személyes étkezősarok mintegy összeköti a konyhát és a lakószobát A konyha légtere talóajtóval zárható s az étkezéshez szükséges tálalószekrény és pohárszék a közlekedő falába építhető be. Az éléskamra (3,2 m2)a konyhából nyílik. Az egyszárnyú főbejárati ajtó felül elhelyezett világítótesttel van megvilágítva, az előtér jobb megvilágítása érdekében üvegbeton-sor kerül az ajtó mellé. Ugyancsak üvegbeton idomok segítségével érhető el az étkezési tér megvilágítása és szellőztetése. A pince kiterjedése az egyéni igényekhez igazodik, s függ a központi fűtés formájától is. Mivel gyakran éri bírálat a síktetős megoldást, ez esetben nyeregtetős héjazatot ajánlunk, ami építészetileg esztétikusabb. KURUCZ NÁNDOR (műépítész)
