A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-18 / 38. szám
Következő számunk tartalmából: Fister Magda: A TÖPRENGÉS IDEJE Görföl Jenő: „TÚLSÓ SORON ESIK AZ ESŐ .. Herdics Ferenc: SZELLEMÜZÉS Keszeli Ferenc: ZÖLDSÉG-MENETREND Sági Tóth Tibor: ÉGI SZEKÉR (Moldova új könyvéről) Zolczer János: TEKENÖSÖK Liszka József: A DOHÁNY ÚTJA Címlapunkon M. Borský, a 24. oldalon V. Bílský felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. A Klement Gottwald Forradalmi Sajtótörténeti Múzeum egyik részlete A sajtótörténeti Vrútkyban, közel az állomáshoz található az az épület, ahol 1913-tól 1923-ig az első munkásnyomda működött és ahol 1922 és 1924 között munkáslap-szerkesztöként Klement Gottwald is dolgozott. A nevezetes barna ház, amelynek homlokzatán emléktábla jelzi az említett eseményeket, műemlék. Az SZLKP KB az ötvenes évek elején elhatározta, hogy a szlovákiai munkásmozgalom történelmi nevezetességű épületében létrehozzák a szlovákiai forradalmi sajtó fejlődéstörténetét bemutató múzeumot. A Klement Gottwald Forradalmi Sajtótörténeti Múzeum — amely országos viszonylatban is egyedülálló intézmény — 1957. május 12-én nyitotta meg kapuit. Anyagát közben többször átrendezték és új dokumentumokkal gazdagították. A több helyiségből álló sajtótörténeti múzeum megidézi a múltat és bemutatja, hogy Szlovákiában hol és milyen forradalmi jellegű újságok jelentek meg, és ezek milyen hangnemben írtak, hogyan befolyásolták a szlovákiai munkásmozgalom fejlődését. Képet ad Klement Gottwald és a többi kiemelkedő csehszlovákiai kommunista újságíró tevékenységéről is. A gyűjtemény külön érdekessége egy 1913-ból származó, az akkori Ruttkán használt nyomdagép és a vrútkyi dolgozók több évtizedes vörös zászlója. A múzeum elsősorban a Szlovákiában megjelent forradalmi sajtótermékek bemutatására törekszik. Utal azonban a cseh országrészekben kiadott forradalmi sajtótermékekre is, és érzékelteti, hogy az egykori haladó szellemű újságok dolgozói — nemzetiségre való tekintet nélkül — milyen jól megértették egymást és milyen szorosan együttműködtek. Prolclciri ccleho sveín - spqjte Sa ! PRAVDA "CHUDOBY : iný triednej výchove robotného ľudu. A kiállított dokumentumok sokasága bizonyítja: Csehszlovákia Kommunista Pártja 1921. május 14—16-án a csehszlovákiai forradalmi munkásosztály akaratából, Lenin, a Szovjetunió és a Kommunista Internacionálé példája és erkölcsi segítsége révén alakult meg, fejlődött naggyá, igazi forradalmi hadsereggé. Mindezt igen sokban elősegítette Csehszlovákia haladó szellemű sajtója, és a sajtó által elhintett korszerű eszmék magvának meggyökeresedése és kivirágzása. A csehszlovákiai burzsoázia nem nézte jó szemmel, hogy úgynevezett „szuperdemokráciájában" a kommunista sajtó védi a munkásság. a parasztság és a haladó értelmiség érdekeit. A régi rend urai mindent elkövettek annak érdekében, hogy a haladó szellemű lapokat elhallgattassák. A Rudé Právót fennállásának első tizenöt éve alatt például nyolcszor tiltották be, forradalmi hangnemben írt cikkeit pedig rendszeresen elkobozták. Az üldözés fékezte a lap munkatársainak a tevékenységét, megbénítani azonban nem tudta. A Rudé Právo mindig következetésen küzdött a cseh, a szlovák és a Csehszlovákiában élő nemzetiségi dolgozók jogaiért, a szociális és a nemzeti felszabadulásért. A lap történetének egyik legjelentősebb fejezete a harmincas évekre esik, amikor döntően hozzájárult Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának népszerűsítéséhez és gyakorlati megvalósításához. Munkáját Klement Gottwald egyik 1934-ben írt cikkében Így minősítette: „A Rudé Právo a proletariátus nélkülözhetetlen eszköze a burzsoázia elleni osztályharcban. Minél hatalmasabb és tökéletesebb lesz ez az eszköz, annál hasznosabb lesz a dolgozó nép számára." A felszabadulás után a Rudé Právo lett a legnagyobb példányszámban megjelenő cseh napilap. Munkásságát a szocialista építés és a párt ügyének szolgálatába állította. Szerkesztői széles körű kapcsolatot teremtettek az üzemek és a szövetkezetek dolgozóival. Egyre bővült munkáslevelezőinek a hálózata. A lapot a dolgozók rendszeresen tudósították az életükben történt legfontosabb eseményekről és termelési sikereikről. A szerkesztőség ebben az időszakban is azt 2
