A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-08-14 / 33. szám
Képes krónika Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke Bejrutban amerikai kongresszusi képviselők küldöttségével találkozott, akik azért érkeztek Bejrutba, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg az izraeli agresszió tényeivel. Arafat tájékoztatta a küldöttség tagjait Izrael Libanonellenes akciójának méreteiről és céljairól. Rámutatott arra, hogy az izraeli fél amerikai tömegpusztító fegyvereket vet be, közöttük nemzetközi egyezmények által betiltott fegyvereket, pl. golyósbombákat, repeszbombákat és gyújtóbombákat. Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az államtanács és a minisztertanács elnöke, az ország nemzeti ünnepe, a Moncada laktanya elleni támadás 29. évfordulója alkalmából tartott havannai ünnepségen beszédet mondott, s ebben elsősorban Kuba első félévi gazdasági eredményeivel foglalkozott. Megállapította, hogy az 1981—82-es idény cukornádtermése az egyik legnagyobb volt az ország történelmében. Jó ütemben halad az új bratislavai híd Felvételünkön Vladislav Rojkát látjuk a építése, melynek munkálataira az idén híd acélszerkezetének hegesztése közben, kétszázmillió koronát fordít a beruházó. Fotók: ČSTK Érsekújváron (Nové Zámky) működik Csehszlovákia legnagyobb konzervgyára. A legtöbb munkát igénylő nyári időszakban több diák tölti hasznos munkában a gyárban a szünidő néhány hetét. Június közepétől augusztus végéig 1700 iskolás segített a zöldség és gyümölcs tartósításában. LENGYELORSZÁG ÜNNEPE Lengyelország népe nehéz körülmények között, mégis őszintén emlékezett meg az ország nemzeti ünnepéről, a Júliusi Kiáltvány megjelenésének 38. évfordulójáról. A történelmi dátum: 1944. július 22-e. a lengyel nép újjászületésének a napja. A szovjet hadsereg csapatai — s a vele együtt harcoló és előrenyomuló Első Lengyel Hadsereg egységei — ezen a napon keltek át a Búgon és kezdték meg Lengyelország felszabadítását A nagy sorsforduló azért is jelentős, mert a szabad Lengyelországot nem az ország felszabadulásának befejezésétől, hanem annak kezdetétől, attól a naptól keltezik, mikor lengyel földre léptek az első felszabadító szovjet és lengyel katonák, és amely napon a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság kiadta a Júliusi Kiáltványt, a népi Lengyelország megalakulását bejelentő dokumentumot. A Júliusi Kiáltvány arra szólította fel Lengyelország dolgozó tömegeit, hogy vegyék kezükbe a hatalmat: osszák fel a földbirtokokat, államosítsák a gyárakat és a bányákat, teremtsenek népi uralmat. A kiáltvány bejelentette az oktatásügy és a műveltség általánossá tételét meghirdette a szociális igazság Lengyelországát az elmaradott és elpusztult ország számára megmutatta az újjáépítés és a sokoldalú gazdasági fejlődés útját. A nagy távlatokat nyitó terv a történelem tapasztalatára épült és a lengyel nép igényét fejezte ki. A helyzet reális megítélése alapján konkretizálta a haladó lengyel erők törekvését, gondolatait és eszméit. Ennek tulajdonítható, hogy a kiáltvány megjelenésének első napján nagy visszhangot váltott ki, megnyerte és harcra ösztönözte a lengyelek tömegeit. A 38 éve megszövegezett program a lengyel nemzet harcának és munkájának platformja, a lengyel proletárdiktatúra és a lengyel nemzet életét és tudatát átformáló változások alapja, a dolgozó tömegek erőfeszítésének és a szocialista építés irányának a meghatározója lett. Lengyelország éppúgy, mint a burzsoázia és a fasizmus igájában szenvedő többi ország, drágán fizetett a sokéves elnyomásért. A csatatereken, a koncentrációs táborokban mintegy hatmillió lengyel vesztette életét. Óriási méreteket öltött a gazdasági hanyatlás is. A dolgozókat féktelenül kizsákmányolták, a nemzetiségeket elnyomták. A régi Lengyelországot a gyengeség és az elmaradottság jellemezte. Növelte a nehézségeket hogy a háború alatt a népgazdaság szétzüllése, a nemzeti vagyon és a nemzeti kultúra általános pusztulása soha nem látott méreteket öltött. A második világháború alatt Lengyelországban az egész nemzeti vagyonnak több mint a 30 százaléka, számtalan felbecsülhetetlen értékű műemlék és műalkotás lett a pusztítás martaléka. Lengyelország a felszabadulást megelőző években Európa egyik legelmaradottabb országa volt. A két háború közötti időszakban is a gazdasági és társadalmi hanyatlás jellemezte az ország életét Ez egyebek között abban is kifejeződött, hogy számos alapvető ipari cikk termelése a két háború közötti időben még az 1913-as év színvonalát sem érte el. A Júliusi Kiáltvány, a 38 éve megfogalmazott terv megvalósításához az új Lengyelország nehéz körülmények között fogott hozzá. Az erőfeszítés azonban nem volt hiábavaló. A lengyel nép példás gyorsasággal orvosolta a háború okozta sebeket, lerakta a szocializmus alapjait. A háborúban elpusztult városok és falvak újjáépítése után viszonylag rövid idő alatt leküzdötte a nagyfokú gazdasági és szociális elmaradottságot is. Új kohókat épített Krakkóban, Katowicében, Sziléziában, új fúrótornyokat emelt és új barnaszén-lelőhelyek kiaknázását kezdte meg. A hagyományosan mezőgazdasági területeken, ahol kevés volt a munkalehetőség és a családok alig tudtak megélni a föld terméséből, textilgyárak és más fontos ipari üzemek épültek. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az építőipar nehézségei ellenére a legutóbbi évtizedben a lakosság egynegyede költözött új lakásokba. Az utóbbi években Lengyelországban a szocializmus külső és belső ellenfelei kihasználták az új társadalom építése közben támadt nehézségeket és nyílt társadalmi konfliktus előidézésére törekedtek. Saját ambícióik érdekében elfelejtették, hogy a lengyel családok emlékezetében még élénken élnek a háború szörnyűségei, nem száradtak fel a második világháborúban elpusztult hatmillió lengyelért ontott könnyek. Lengyelországban a szükségállapot tavaly december 13-án történt bevezetése meggátolta az ellenforradalmat, egyben megteremtette a feltételét annak, hogy a lengyel dolgozók megvédjék hazájukat, a szocializmus vívmányait és tovább építsék a 38 éve született új társadalmat A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a csehszlovákiai vezetők a lengyel vezetőknek küldött táviratukban így szövegezték meg valamennyiünk gondolatát: Csehszlovákiában nagy rokonszenwel kísérjük figyelemmel a Lengyel Egyesült Munkáspárt, valamint Lengyelország hazafias és a szocializmushoz hű erőinek törekvéseit, amelyeket a válság leküzdésére, a szocializmus építése alapjainak szilárdítására, és a lengyel állam tekintélyének a LEMP vezetésével való erősítésére tesznek. A csehszlovákiai kommunistáknak és Csehszlovákia összes dolgozójának mély meggyőződése, hogy a LEMP-nek és a munkásosztálynak, a Lengyel Népköztársaság többi dolgozóival közösen sikerül leküzdeni a jelenlegi bonyolult időszakot és az ellenforradalmi erők ellenállását megszilárdítani szocialista rendszerét és folytatni a szocializmus építését, amelyet a fasizmus veresége és a népi Lengyelország létrejötte után a lengyel nép 38 éve kezdett meg. BALÁZS BÉLA 5
