A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-08-07 / 32. szám
Új könyvek Szentpétery Ádám grafikája járásoknak) szemmel láthatóan semmi foganatjuk nem volt, hiszen 1933-ban — amikor a múzeumot abból az egy helyiségből is kilakoltatták — már a somorjaiak lokálpatriotizmusára voltak kénytelenek nyomást gyakorolni a szervezők. Olvassuk el együtt a rövid hirt: „Pozsonyba kerül a Csallóközi Múzeum ? A néhány évvel ezelőtt alapított és azóta is oly szép működést felmutató Csallóközi Múzeumegyesület ingóságai ezidőszerint a somorjai városháza egyik földszintes, a célnak egyáltalán nem megfelelő helyiségben vannak elhelyezve. Miután a járási hivatal elhelyezésével kapcsolatban a régi városházát részben átépítik, a Múzeum helyiségét is sürgősen ki kell üríteni, új helyiséget azonban a vezetőség mindezideig nem tudott szerezni. A Csallóközi Múzeum Csallóköz egyetlen tudományos magyar intézménye, amelynek összegyűjtött anyaga már eddig is rendkívüli értéket képvisel. Amennyiben a vezetőség rövid időn belül nem tudná megoldani a helyiség kérdését, úgy nincs kizárva, hogy a Múzeum Pozsonyba kerül amelynek hivatalos körei készséggel gondoskodnak a tudományos célnak megfelelő, kitűnő helyiségekről" (CS. H. 1933. 4. 30., 3. o.). Alig telt bele egy hónap, és már „hatott" is az újságcikk: „özv. Rock Emőné egy három helyiségből álló, külön épületrészt bocsáBohony Ernőnek hívják a Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett ízig-vérig pedagógust, aki Kodály Zoltán zeneelméleti módszerének követője és megvalósítója volt. Közel fél évszázados pályafutása alatt a Bodrogközben ezrekkel ismertette meg a zene varázsát Megvásárolta, összegyűjtötte a környéken talált régi és használhatatlan hangszereket, majd megjavítva a fiatalok kezébe adta őket s szívükbe lopta velük a muzsika és a dal bűvöletét varázsát — Nem volt nagyobb örömem annál — vallja önmagáról —, mint amikor a faluról jött pici gyerekeket megtanítottam hangszeren játszani; amikor belefújt a trombitába valamelyik, és az arca ragyogott a boldogságtól. A zeneoktatásban kifejtett önzetlen munkájáért sohasem kapott fizetséget, sem munkatársaitól elismerést De nem is ezért tette, meg úgysem tehetett volna pénzzel honorálni azt a számtalan órát amit a közösségnek áldozott fel szabadidejéből, sem az éjszakákba nyúló, sőt reggelekig tartó fáradságos hangszerjavítást kottaírást és a próbákra tartalékolt türelmét energiáját... De amikor a karmesteri pálca intésére megszólalt a zenekar különböző tott" a múzeum rendelkezésére (Cs. H. 1933. 6. 4., 2. o.), ahol a berendezett kiállítást a következő év májusában meg is nyitották a nagyközönség előtt. A problémák persze korántsem oldódtak meg végérvényesen! Császár István jó egy év múlva arról tudósít, hogy a gyűjtemény egy része visszakerült a városházára, s így a Röck-féle épületnek csak két szobájában van a nagyközönség számára is hozzáférhető kiállítás (aranyászat, halászat, céhek). írása végén ő is megjegyzi, jó lenne, ha a város a múzeum megfelelőbb elhelyezéséről gondoskodna (Cs. H. 1934. 7. 22., 1-2.0.). Két év sem telt bele, s már újra költözködniök kellett: „a református templom első emeleti padlásán és tornyán" lévő három nagy helyiségbe (Cs. H. 1936. 2. 9., 3. o.), amelyek azonban még egy komolyabb tatarozást is megkívántak. Mindenesetre igaza van a cikkírónak, amikor „Szlovenszkó egyik legérdekesebben elhelyezett múzeumának" mondja a somorjait. Ez sem tartott sokáig, hiszen 1938 nyarán — a fogyasztási szövetkezet termében kiállított zoológiái gyűjteménnyel — az állandó kiállítás (gyakorlatilag hasonló tematikai összetételben mint 1934-ben) a római katolikus plébánia épületében nyílt meg, s rpinden valószínűség szerint ott is maradt a háború végéig. Ezek után joggal kérdezheti az olvasó: rendezvényeken, kárpótlást érzett a sok-sok fáradozásért Amikor diákként a nagykaposi mezőgazdasági technikumba kerültem, ismerkedtem meg Bohorry Ernő tanár úrral. Az általános iskolában elég gyenge voltam kémiából és fizikából. Csodák csodájára itt a legjobbak egyike lettem. Bohony Ernő egyedi és utánozhatatlan logikán és egyszerűségen alapuló módszerrel oktatott És úgy, hogy a kémia- és fizikaórákon a tananyaggal kapcsolatban beszélt a csillagokról, a zenéről, a költészetről, a történelemről és az emberségről is. Az órák után minimális utántanulással már a fejemben volt és maradt mind a mai napig a tananyag. Nagykaposról a királyhelmeci magyar oktatási nyelvű általános iskolába került ahol már „főtantárgyként" foglalkozott a zeneoktatással. — Amikor odakerültem, a gyerekek nem bírtak végighallgatni egy komoly hanglemezt annyira nem érdekelte őket a zene — emlékezik. — Később még klasszikusokat is megszerettettem velük. Örömtől csillogó szemmel hozták a próbákra hónuk alatt a hegedűt a csináltak Somorján a múzeum berkeiben valami egyebet is a költözködésen kívül? Maradandó, színvonalas tudományos munkát semmi esetre sem. Sem az idő nem volt elegendő, sem a körülmények nem voltak megfelelőek az ilyen tevékenység kikristályosodásához. Inkább a múzeum népművelő funkciója került előtérbe, az is főleg Khin Antal „vetítettképes előadásainak" köszönhetően. Jó néhány évtized múltán vajon lemérhetö-e valamiféle egzakt módszerrel egy ilyen munkásság hosszabbtávú jelentősége? Mi maradt meg, hol az eredménye ennek a hatalmas (mert a feldolgozott lap hírrovatából tudjuk, hogy hatalmas! (népművelő, tudományos ismerettejesztő tevékenységnek, emberfeletti múzeumteremtő szervezőmunkának?! Előadásai hallgatóságának a zöme talán már nem is él, írásai könyvtárak mélyén porosodnak (meg — be kell ismerni! — mára nagyrészt elavultak), a sok verejtékkel létrehozott múzeuma a második világégés nyomán ebek harmincadjára került... Amikor néhány esztendeje néhány lelkes ember elhatározta, hogy berendeznek Somorján egy honismereti házat, minden bizonnyal az egykori Csallóközi Múzeum és Khin Antal példája is a szemük előtt lebegett. Liszka József 9—10 éves gyerekek. Fél év múlva azok is hangszerért könyörögtek, akik eddig teljesen idegenkedtek a zenétől. Az érzelmek, az értelem és az egyéniség kinyilatkozásához az anyanyelv erős alapján kívül a zenére is szükség van. Ezért tettem, amit tettem, hiszen a hivatásom erre kötelezett. Kollégái mindig különcnek tartották. Nem akarták vagy nem tudták megérteni, miért foglalkozik — s méghozzá annyit — azzal is, amiért nem kap pénzbeli ellenszolgáltatást. Bohony Ernő azóta már nyugdíjas. Egyedül él otthonában. Szótárat készít tanulmányozza a magnetizmust, műszereket készít mos és vasal, olvas és hegedül vagy zongorázik. Kodály jósága, szellemi frissessége és Comenius tudása tüzel az arcán. A zongorához ül, s megszólal a világot és életünket szebbé varázsoló muzsika. Ahogy elnézem, leginkább Vass Lajosra hasonlít egyéni vonásokkal : a haja ősz. a szeme kék. pici bajúsz díszíti az arcát Neki küldöm egykori osztály és iskolatársaim nevében is, hálából és megbecsülésből jókívánságaimat Korcsméros László Finta László Pogány passió címen megjelent verseskötete a negyedik könyv, amely a Madách Kiadó új sorozatában, a Főnix Füzetekben látott napvilágot A sorozatot pályakezdő írók műveinek megjelentetésére hozta létre a kiadó, és a Komáromban élő Finta László önálló költői bemutatkozását megelőzően két fiatal költőnek (Bettes Istvánnak, Barak Lászlónak) s egy prózaimnak (Cúth Jánosnak) adott már fórumot. Újból megindította az Európa Könyvkiadó a Világirodalom Klasszikusai nevű sorozatot amely 1955 és 1965 között igen népszerű volt az olvasók széles köreiben. A világirodalom egészéből válogató sorozat évente 15— 17 könyv (összesen 200 rangos világirodalmi mű) megjelentetését tervezi. Az elsők közt most Jack London műveiből jelent meg egy vaskos kötet Északi Odüsszeia címen (benne az író két híres kisregénye: A vadon szava. Aranyásók Alaszkában és két tucatnyi elbeszélése), valamint egy mű az angol irodalomból. Ez utóbbi a világirodalom egyik legkülönösebb, vad szenvedélyektől fűtött szerelmi regénye: Emily Bronte Üvöltő szelek c. könyve, amelyet az angol írónő alig harmincévesen, egy évvel halála előtt vetett papírra a múlt század derekán. Új, már harmadik magyar kiadásban jelent meg a cseh Jifí Brdečkának még a 40-es évek közepe táján írt s azóta már többszörösen, többféle változatban — könyvalakban, színpadon, filmen — itthon és külföldön nagy sikert aratott ifjúsági regénye, a Limonádé Joe, amelyben az író a vadnyugati ponyvaregények hőseit figurázza ki szellemes könnyedséggel, egyszersmind részletesen ismerteti az amerikai Vadnyugat múltszázadbeli életét és eseményeit A két háború közti hazai magyar irodalom rangosabb írónőjének, az 1972-ben Amerikában elhunyt Szenes Piroskának a munkásságából jelentetett meg most a Madách Kiadó a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban egy regényt: a Csillag a homlokán címűt. Az eredetileg 1930-ban megjelent eleven, sodró elbeszélő modorban megírt mű története a 20-as évek Szlovákiájában játszódik. Ugyancsak a Madách Kiadó Csehszlovákiai Magyar írók sorozatában jelent meg Gál Sándor verseinek gyűjteménye. Új Atlantisz címen. A kötet a szerző 60-as és 70-es évekbeli költői termésének legjavát öleli fel. Második, átdolgozott és bővített kiadásban jelent meg a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban Csanda Sándornak a hazai magyar irodalom két háború közti íróit bemutató könyve, az Első nemzedék. A mű ebben az új kiadásban a hazai magyar irodalom első nemzedékének íróin kívül röviden áttekinti az 1945 utáni irodalomban tevékenykedők munkásságát A két világháború közötti korszak hazai magyar irodalmi és kulturális helyzetét mérik fel Turczel Lajos tanulmányai is, amelyek Hiányzó fejezetek címen jelentek meg a Madách Kiadó gondozásában. A korszak irodalmi életének, kulturális, egyesületeinek, a Sarló tevékenységének, a sajtónak stb. szentelt dolgozatok szervesen egészítik ki a szerző Két kor mezsgyéjén című korábbi felmérő munkáját <fv) ÍR
