A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-20 / 12. szám
anyagot a riportokhoz, én ott nézelödök, téblábolok körülöttük. Aztán a szövődé 90 egynéhány decibeles zajában elcsípek egy mondatot: „Kitanulnak itt ezek a lányok, dolgoznak néhány évet, férjhez mennek, gyereket szülnek, s aztán jó, ha tíz közül kettő visszajön. Akkor aztán kezdhetünk mindent elölről a zöldfülűekkel, miközben növekednek a tervfeladataink, percenként csak ebben az üzemcsarnokban 138 méter munkaruhának alkalmas anyagot kell előállítanunk." A Kozmetika vállalatban a sampont a zöld flakonba töltő gépet tízegynéhány asszony szolgálja ki. A kivénhedt masina rengeteg munkaerőt von el egyéb helyekről, drágán és hibásan dolgozik. Például: a flakonra a zárókupakot rácsavaró gép nem végzi pontosan a dolgát, így az egyik munkásnőnek minden egyes műanyag palackot a kezébe kell venni és ronggyal megtörülgetni! Kijövet ilyen fogalmak jutnak eszembe: gazdaságosság, termelékenység, műszaki forradalom, energiatakarékosság, ésszerűség ... Édesanyám odahaza, Ipolybalogon tepertőspogácsával vár. Még meleg, ha szétnyitom, még gőzölög. Mondja, pénteken, ha jövünk visszafelé, már lesz házikenyér, vihetünk kóstolót. Az Ipoly, mint évtizedek óta mindig, az idén ősszel is kilépett a medréből. Elöntött szántóföldeket, legelőket, mindent ami csak útjába került. Igaz, a gyerekeknek mindez öröm: végeláthatatlan hosszúságú jégpályák mindenfelé. Korcsolyázókat, hokizókat látok is, de hová tűntek az én gyermekkoromban még javában használt fakutyák, vagy ahogy nálunk mondták, „sinkók"? ... Losonc (Lučenec) olyan, mint egy felbolydult hangyaboly. Bárkihez mentünk, bárkit kérdeztünk, ezzel kezdte: „Rosszkor jöttek. A világbajnokságra készülünk!" Lehet, akárcsak jómagam, olvasóink között is akad, aki nem tudja, hogy az idén Losoncon rendezik meg az ejtőernyős világbajnokságot. És azért Losoncon, mert a szakemberek véleménye szerint nálunk itt a legjobbak ehhez a széljárási feltételek, atmoszférikus viszonyok. Node a világbajnoksághoz ezen kívüi még másra is szükség van. Olyan apróságokra, mint szállodák, éttermek, jó utak ... Mert, mint megtudtam, 50—100 ezer vendéget várnak. Igaz, ezeknek jó része hazai turista lesz, mégis! így aztán gyorsított tempóban épül új szálloda, munkásotthon, és . .. — Nyáron, amikor a négyszáz diák odahaza volt, egyetlen építőipari vállalat se tolta ide az orrát. Most januártól, amikor már foglaltak a szobák, dolgoznak éjjelnappal. A diákokat meg beraktuk a tornaterembe aludni — mondja a losonci diákotthon tapasztalt igazgatója, miközben a teljesen újjá varázsolt szobákat mutogatja. Véleménye szerint így is elkészült minden időre, csakhogy milyen áron, az már kérdéses. Szóval, lesz világbajnokság Losoncon: lehet majd ugrani! Afüleki Kovosmalt zománcgyár propagációs osztályának vezetője, egykori osztálytársam panaszkodik, miután a kezembe nyomta a 75 éves gyár emlékkönyvét: „Ez se olyan lett, amilyennek szerettük volna. Az első változatért 110 ezret fizettünk ki, a másodikért, ezért, még többet, s itt az eredmény!" Persze, érthető okok miatt további részletekről már nem akar nyilatkozni, s szemmel láthatóan örül, hogy nem faggatózom. A jóhírű gimnáziumban Fehér tanár búcsúzóul azt mondja: „Amióta a szakmunkásképzőkben érettségi bizonyítványt lehet szerezni, csökken a tanulóink száma. A jövőről így nehéz beszélni." Osgyán után, magunk mögött tudva a hajtűkanyarokkal tűzdelt szerpentint, megállunk a Cél nevű autóscsárdánál. Féltizenkettő lévén, mi naiv utasok étlapot kérünk: — Még nincs kész az ebéd — mondja a pincérnő, s hozzáteszi, hogy egyetlen étel, amivel szolgálni tud, az a káposztaleves. Kértünk belőle és — meg is bántuk. Krasznahorka büszke vára mindig pazar látvány. Kiváltképpen, ha a festői tájra szerpentin tetejéről tekint le az ember. Igaz, látnivaló kicsit feljebb is akad, mégpedig a hegyoldali út holtpontján. Szádalmás fölött, a picinyke parkolóban. Alattunk, a hegy gyomrából épp tehervonat fut ki, lejjebb a körtvélyesi kémények „pipálnak", s hátunk mögött közvetlenül az út melletti sziklafalon rengeteg csiricsáré felirat, rajz díszeleg. Közelebbről szemügyre véve látok ott egy szép női nevet, alatta pontos (!) címet s nagybetűkkel ezt a szót: GYERE! nem hiszem, hogy az illető hölgy írta volna ide; inkább tréfáról, meglehetősen rossz, durva tréfáról van szó. Mert, ne adj isten, valaki komolyan veszi, elmegy B. M.-hez, akinek mondjuk tisztes férje van s azt mondja: — Hát itt vagyok! Ha Kassa, akkor Carpano! A remek olaszos hangulatú kávéház délelőttönként még szinte „békebeli" hangulatot áraszt. Ezt egy helybéli öreg polgár mondta, akinek csak azért hittem el, mert tűzforrón itta, issza a kávét. Kassán, persze, van más is. Például egy olyan étterem, amelyet minden város megirigyelhetne. Ez pedig az Aranyliba — Zlatá hus. A főutcán, a Priortól kicsit lejjebb található. Itt egyéb ínyencségek mellett mindennap felszolgálnak libamájat, Andrássy módra. És — elnézést, hogy ezt épp most említem — ennek az étteremnek az illemhelye talán az egyedüli, amelyik nem éppen elsőosztályú. Szóval, az Aranyliba valóban pazar, és még az árai is tűrhetőek. Hazafelé mindig rohan az ember. Még az autó is gyorsabban fut, mintha érezné, hazafelé tartunk. Balogon megállunk jó házikenyérre, de ... — Eltörte a pék a lábát, mehetünk a bótba — panaszkodik édesanyám. Ettől rosszabb hír nem érhetett volna se engemet, se azokat a falusi asszonyokat, akik minden héten rendszeresen bedagasztják a tésztát, reggel szakajtóba rakják, elviszik a helyi szövetkezet által üzemeltetett pékségbe, ahol Gyurász Lajos bácsi megsüti. Dehát most eltörött a lába ... Mielőbbi gyógyulást! ZOLCZER JÁNOS A szerző felvétele Jogi tanácsok Válasz Juhász. Petényi. Gáli. Bolgár és lakótársai nagykürtösi (Veľký Krtíš) lakosoknak iskolaügyben Az Oktatási Minisztériumnak az óvodák létesítéséről és fenntartásáról szóló 118/ 1980. sz. rendelete értelmében óvodát ott lehet létesíteni, ahol a szülők legalább 20 óvodás korban levő gyermeket jelentenek be. Kivételesen, ha ezt a helyi körülmények indokolják, a nemzeti bizottság már 1 5 gyermek jelentkezése esetén is létesíthet óvodát. A felvételnél előnyben részesülnek azok a gyermekek, akiket a következő tanévben általános iskolába íratnak be, valamint azok a három évnél idősebb gyermekek, akik előzőleg bölcsődében voltak. Az óvoda létesítéséről, illetve megszüntetéséről a helyi nemzeti bizottság dönt. Az Oktatási Minisztériumnak az általános iskolákról szóló 126/1978. sz. rendelete értelmében általános iskolát ott létesítenek, ahol az illető körzetben legalább 150 iskolaköteles korban levő gyermek van, csak alsótagozatú (1—4) osztályokból álló általános iskolát pedig ott, ahol legalább 30 ilyen korú gyermek van. Ha a tanulók száma az előzőekben említett létszám alá csökken, az iskolát megszüntetik. Fontos okokból azonban kevesebb tanuló esetében is, vagy ha távolabbi helyre az iskolába járás nehézségekbe ütköznék, a járási nemzeti bizottság az iskolák fennmaradása mellett dönthet. Általános iskola létesítéséről — a helyi nemzeti bizottsággal egyetértésben — a járási nemzeti bizottság dönt. A szülök kizárólagos joga, hogy az óvodai beiratkozásnál a jelentkezési lapon meghatározzák, hogy gyermeküket milyen nevelési nyelvű óvodába kívánják beadni, valamint az is, hogy milyen tanítási nyelvű alapiskolába akarják gyermeküket járatni. Ezt a jogot is rögzíti az Alkotmány, valamint a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény. Tehát csak a szülőkön múlik, hogy a helyi nemzeti bizottságon kérjék, egyéni jelentkezéssel és kérvénnyel, a magyar óvoda vagy óvodai osztály megnyitását, illetve magyar alapiskola létesítését. Ezen igényük érvényesítésénél választott képviselők segítségét és közbenjárását is igénybe vehetik. Válasz kisajátítási ügyben Juhász Júlia, érsekújvári (Nové Zámky) olvasónk azt írja, hogy az efsz kisajátított 12 kertet 5 kúttal. több száz méter drótkerítéssel, és kiszántott kb. 1000 darab gyümölcsfát, de a megállapított térítést nem hajlandó kifizetni. A kisajátítás feltételeit és a kisajátítási eljárást az 50/1976. sz. területfejlesztési törvény és az ennek végrehajtására kiadott 85/1976. sz. rendelet szabályozzák. Az igénylő szervezetnek először megegyezés útján kell megkísérelnie az ingatlan megszerzését a 47/1969. sz. rendeletben meghatározott eljárással az ott meghatározott ellenértékért. Csak ha a tulajdonossal nem tud megegyezni az ingatlan szerződéses megvételében, akkor kérheti a kisajátítási eljárás megindítását. A kisajátítási eljárást az illetékes építészrendészeti hatóság indítja meg és folytatja le. Erre vagy a járási nemzeti bizottság, vagy ha ilyen jogkörrel felruházták, a helyi nemzeti bizottság illetékes. A kisajátítási eljárás során az építészrendészeti hatóság az érdekelt feleket, szóbeli tárgyalásra megidézi és alkalmat ad, hogy észrevételeiket és kifogásaikat előadják. A később tett kifogásokat vagy ellenvetéseket már nem veszik figyelembe. Az eljárás befejeztével az építészrendé szeti hatóság kiadja a kisajátítási határozatot, amelyben kimondja, hogy kitől, milyen ingatlant, ki részére és milyen célra sajátít ki, egyúttal meghatározza a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegét. A határozatot a feleknek írásban kézbesítik, akik a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést adhatnak be a felettes nemzeti bizottsághoz. Ha a kisajátítási határozat jogerőre emelkedik, a kisajátított ingatlan tulajdonjoga az államra száll át. A kártalanítás összegét a Szlovák Árhivatal és a Pénzügyminisztérium 47/1969. sz. rendeletében meghatározott értékelési szabályok szerint hivatalos szakértő által végzett becslés alapján állapítják meg. A fentiek szerint, ha az efsz nem kötött a tulajdonosokkal szerződést és nem állapodott meg a 33 árkiterjedésü kert megvételében és a vételárban, akkor nem volt joga a kertet birtokba venni és felszántani. Ebben az esetben a tulajdonosok az efsz-t a járásbíróságon beperelhetik és a Polgári Törvénykönyv 132, 421 és 442 fejezetei alapján kártérítést követelhetnek. A kártérítési igényt azonban egy éven belül kell a bíróságon érvényesíteni; ez a határidő a károkozás napjától, illetve attól a naptól számit, amikor a károsult a káráról és a károkozó személyéről tudomást szerzett. Ha, amint írja, az illetékes szerv, a járási nemzeti bizottság erdőgazdasági és vízgazdálkodási ügyosztálya már megállapította a kártalanítás összegét, akkor ezt követelheti az efsz-től, természetesen per útján, ha a szövetkezet önként nem hajlandó ezt megfizetni. Természetesen utólag is megköthetik az ingatlanra és tartozékaira (növényzet, kutak, kerítés stb.) vonatkozó adásvételi szerződést. Ha azonban ilyen megállapodás nem jön létre, akkor a szövetkezetnek kérdéses ingatlan kisajátítását az illetékes nemzeti bizottságtól kérnie kell. A kisajátítási végzésben vagy a már megállapított összegben, vagy ha ezt a felek valamelyike kifogásolja, újabb szakértői becslés alapján állapítják meg a kártalanítási összeget. A továbbiakban tisztázni kell, hogy mi okozta a két becslés közötti lényeges különbséget, amikor az első 21 900,— a második pedig 70 450,— koronát tett ki. A különbség adódhatik abból, hogy az egyes tereptárgyakat nem a helyes értékelési osztályba sorolták be, vagy abból, hogy helytelen adatokból indultak ki. A kultúrnövényeknél (fáknál, szőlőnél, komlónál) ezek minősége, fajtája, kora az irányadó, a kutak becsértéke különböző aszerint, hogy ásott, vagy fúrt kútról van-e szó, emellett a kút mélysége is meghatározó jellegű. A kerítések pedig minőségük szerint négy osztályba sorolhatók. A nem a község belterületén fekvő és nem házhelynek minősülő kertért járó kártalanítás összege négyzetméterenként 40 fillér. Befejezésül csak annyit, hogy igényeinek érvényesítésével ne késlekedjék és szükség esetén forduljon tanácsért vagy a bírósághoz vagy ügyvédhez. Dr. B. G. 17
