A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 3. szám
A CSEMADOK Központi Bizottsága az idén is a Magas-Tátrában rendezte meg a népművelők országos értekezletét. Ótátrafüredeb (Starý Smokovec), a Bellevue Szálló üléstermében fontos előadásokat hallgathattak meg az értekezlet résztvevői. A fehér, hóvirágos, hósapkás Tátra terem melegében Bodnár Béla, A CSEMADOk KB népművelési osztályának vezetője nyitotta meg az értekezletet. Üdvözölte a meghívott vendégeket és előadókat, majd felkérte dr. György Istvánt, a CSEMADOK KB vezető titkárát, tartsa meg előadását. György István a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusa határozataiból kiindulva foglalkozott nemzetiségi kultúránk szinte minden területével, és főleg azokkal a feladatokkal, amelyek a kongresszusi határozatokból szövetségünkre hárulnak. A tennivaló nem kevés. Tovább kell növelnünk a szövetség társadalmi tekintélyét, arra törekedve, hogy kulturális-népmüvelpsi céljainkat az egységes kulturális terv keretében érjük el. Helyi szervezeteinkben tüzetesen meg kell ismerkedni a Nemzeti Front választási programjával, s a tagságot mozgósítani kell teljesítésére. Minden tekintetben fontos tovább mélyíteni a kapcsolatot a párt- és állami szervekkel, valamennyi tömegszervezettel és kulturális intézménnyel. A taglétszám növelése és Hét-elöfizetök szerzése is állandó feladat. Az iskolán kívüli nevelésről szólva György István részletesen foglalkozott a hetedik ötéves terv jelentős politikai eseményeivel és évfordulóival, a tudományos világnézeti neveléssel, a szocialista hazafisággal és a proletár nemzetköziséggel, a Szovjetunióhoz fűződő barátsággal, a CSKP politikájának magyarázásával, az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel, gazdasági problémákkal, a szocialista erkölccsel, az általános és szakmai műveltséggel, a családi neveléssel stb. A közművelődési klubok munkájával azt hangsúlyozta, hogy a munkásokat illetve a munkásfiatalokat jobban be kell vonni ebbe a munkába. A múzeumok és képtárak távlati fejlesztési programját tárgyalva szükségesnek Megtisztelő figyelmesség A párkányi /Štúrovo) papírgyár vezetői szoros kapcsolatot tartanak fenn volt dolgozóikkal. Minden évben egész napos találkozóra hívják őket. A mostani találkozón is Vojtech Barns mérnök, a gyár igazgatója köszöntötte a megjelent nyugdíjasokat. A üzemi párt- és szakszervezeti bizottság képviselői is köszöntő szavakat mondtak. Az ünnepi köszöntők elhangzása után az általános iskola tanulói néptáncokkal, versekkel és dalokkal kedveskedtek az üzem volt dolgozóinak, a nyugdíjasoknak. Aztán a jelenlevők hosszan elbeszélgettek az üzem vezetőivel a gyár helyzetéről, a tervfeladatok teljesítéséről, a megoldásra váró problémákról. A nyugdíjasok régi munkahelyükre is ellátogattak, elbeszélgettek a helyükre álló fiatalokkal. A párkányi papírgyár vezetői évente többször is találkoznak volt dolgozóikkal, közös műsort, kirándulást szerveznek számukra. A nyugdíjasokról elmondható, hogy szeretik egymást és szívesen gondolnak azokra az évekre, amelyeket az üzem falai között eltöltöttek. A találkozó megható pillanata volt amikor A Csemadok életéből ERŐT AD, ISMERETET GYARAPÍT tartja az együttműködés elmélyítését s az országos néprajzi múzeum létrehozásának szorgalmazását. A könyvvel való munka, az irodalmi estek szervezése, a haladó hagyományok megismertetése is fontos. Ugyanakkor több figyelmet kell szentelnünk az amatőr csoportok művészi színvonalának, anyagi feltételeik állandó javításának. Eddigi eredményeinket figyelembe véve igyekezzünk még jobban dolgozni, hogy tevékenységünkkel hatékonyabban segíthessük elő a csehszlovákiai magyarság kulturális életének fejlődését, a fejlett szocialista társadalom építését — fejezte be előadását dr. György István. Az előadást követő vitában szó esett arról, hogy többet kellene beszélnünk a konkrét feladatokról, valóságos lehetőségeinkről helyi szervezetek és helyiségek tekintetében, a művelődési házak kihasználásáról az egységes irányítás keretében, valamint a költségvetés járásonkénti elosztásáról. A kétnapos értekezlet második előadója Vladimír Gráf, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma külügyi kapcsolatok osztályának igazgatója volt. Vladimír Gráf a csehszlovák—magyar kulturális kapcsolatokról tartott figyelmet érdemlő előadást. Abból indult ki. hogy a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása hátrányosan hat az államok közötti kölcsönös kulturális kapcsolatokra. Ez persze nem vonatkozik a szocialista országokra. Kulturális kapcsolatainkat a Magyar Népköztársasággal hagyományosnak és jónak nevezte az előadó. A két minisztérium ötéves kulturális programot dolgozott ki. Az erről szóló szerződést 1981 januárjában írták alá. A kölcsönös kulturális kapcsolatok alapvető célja a minőségi szempontok érvényesítése. Például együttesek a gyár legújabb termékeiből összeállított ajándékcsomagokat osztottak szét a nyugdíjasok között. Hajtman Kornélia Nagyra értékelő szavak A CSEMADOK felsöszecsi (Horná Seč) évzáró taggyűlését Szobi Kálmán titkár nyitotta meg. Üdvözölte a jelenlevőket, majd felkérte Kovács Lajost az elnöki beszámoló megtartására. Az 1982. évi munkatervben szó van kirándulásról, honismereti kör alakításáról, irodalmi előadásokról és az évről évre megrendezett könyvkiállitásról. Irodalmi esten emlékeznek meg Arany János halálának századik évfordulójáról. A pénztári beszámolót Szabó Árpád terjesztette elő. A vitában felszólalt Lombár elvtárs, a hnb elnöke és nagyra értékelte a helyi szervezet munkáját. Aztán Kovács Erzsébet felolvasta az egyhangúlag elfogadott határozati javaslatot. Az új vezetőség megválasztása után Szobi Kálmán zárszava és kulturális műsor következett. Csekei Edit esetében olyan cserék az értékesek, amelyek kölcsönösen erősítik a kulturális érdekeket. A gyümölcsöző együttműködés egyik bevált formája A kultúra napjai akció. A két ország írószövetsége között is jó az együttműködés. Tizenöt évre szóló távlati tervet készítettek az együttműködés elmélyítésére. Az itteni magyar s az ottani szlovák irodalom érdekei is kifejezésre jutnak a tervben. A műemlékvédő intézmények, a múzeumok és az amatőr művészeti csoportok kapcsolata is jónak mondható. Fontos szerepe van a kölcsönös kulturális megismerésben a prágai Magyar Kultúrának és a budapesti Csehszlovák Kultúrának. A könnyű- és komolyzene cseréjében is kielégítő a helyzet. A közös könyvkiadásban hasonlóképpen. Sok félreértést okoz az előírások nem ismerése, be nem tartása. Gyakran úgy hívnak meg vendégegyütteseket, hogy az illetékes hivatallal nem hagyatták jóvá. Vladimír Gráf előadását élénk vita követte. A hozzászólók főként arról érdeklődtek, hogy a kölcsönös kulturális terv kidolgozásakor mennyiben veszik tekintetben a nálunk élő számottevő magyar nemzetiséget, amely anyanyelvén akar művelődni, s a Magyar Területi Színházon kívül nem rendelkezik más hivatásos együttessel. Egészen pontosan úgy fogalmazódott meg a kérdés, hogy a CSEMADOK legjobb amatőr művészeti csoportjai kapnak-e lehetőséget külföldi vendégszereplésre? A vitában az is elhangzott, hogy a Magyar Televízió képernyőjén gyakrabban látni nemzetiségi műsort, mint a miénken. Az országos értekezlet második napjának egyetlen előadója dr. Koczka István, a CSEMADOK KB jogi szakbizottságának elnöke volt. A jogi nevelésről beszélt, s kiemelte a tömegtájékoztatási eszközök és a népművelés szerepét a jogi propagandában. A jogi nevelést alapvetőnek nevezte a bűncselekmény megelőzése szempontjából. Állandó feladatként jelölte meg a dolgozók szocialista jogtudata színvonalának emelését, s itt tért ki a szövetség központi és járási jogi albizottságának munkájára. Példaként említette az érsekújvári (Nové Zámky) járást, ahol a járási nemzeti bizottság alelnöke kedvezően fogadta a jogi albizottság megalakulását, s azóta a CSEMADOK képviselőit is meghívják a jogi koordinációs bizottság üléseire. A dr. Koczka István előadását követő vitában hivatásos jogászok szólaltak fel, s elmondották, hogy a jogi propaganda a nagyközönségnek szól, s fölbecsülhetetlen szerepe van a bűnözés megelőzésében. A hozzászólók a CSEMADOK szervezeteiben is szükségesnek tartják a rendszeres jogi tanácsadást. Példaként említették a családjogi kérdéseket, amelyek mindig időszerűek és érdeklődést keltenek. Az a tapasztalat, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók jogismerete hiányos. Pedig a jog a bölcsőtől "a koporsóig elkíséri az embert. A Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv bizonyos részei átdolgozás alatt állnak. Ha végleges formát öltenek, magyarul is meg kell jelentetni ezeket. Jogi terminológiai szótárra is nagy szükség lenne. A kétnapos értekezlet végén Sipos Béla zselízi pedagógustól kérdezem, mit nyújtott számára a tátrai két nap? Válasza rövid, tömör: — Jólesik együtt lenni azokkal, akikkel közös célért küzdők. Ezekre az értekezletekre nagy szükség van. Erőt adnak további munkánkhoz, s ismereteinket is gyarapítják! Az értekezlet iránti érdeklődést bizonyítja az is, amit Bankházy Károly, a CSEMADOK KB népművelési osztályának szakelőadója mondott: — Az értekezletre meghívott negyvenöt vendég közül negyvenhármán jelentek meg ... (mj) A Magyar Területi Színház komáromi együttesének februári játékterve 3- án, szerdán — Ógyalla (Hurbanovo) — A négylábú is botlik 4- én, csütörtökön — Felsőpatony (Horná Potôň) — A négylábú is botlik 6- án, szombaton — Csata (Pohronský Ruskov časť Čata) — A négylábú is botlik 7- én, vasárnap — Muzsla (Mužla) — A négylábú is botlik 10-én, szerdán — Nyitra (Nitra) — Velúrzakó 11 -én, csütörtökön — Komárom (Komárno) — Velúrzakó 12- én, pénteken — Galánta (Galanta) — Velúrzakó 13- án, szombaton — Nyárasd (Topoľníky) — Velúrzakó 14- én, vasárnap — Csenka (Čenkovce) — Velúrzakó 17 -én, szerdán —- Ipolynyék (Vinica) — A négylábú is botlik 18- án7 csütörtökön —■ Ipolyság (Šahy) — A négylábú is botlik 19- én, pénteken — Alsószeli (Dolné Saliby) — A négylábú is botlik 20- án, szombaton — Csicsó (Čičov) — A négylábú is botlik 21- én, vasárnap — ímely (tmeľ) — A négylábú is botlik 26- án, pénteken — Komárom (Komárno) — Fata morgána 27- én, szombaton — Komárom (Komárno) — Fata morgána Az előadások Komáromban 19 óra 30 perckor, más helységekben 19 órakor kezdődnek. A színház fenntartja magénak a műsorváltoztatás jogát. 7
