A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-12 / 24. szám
A Csemadok életéből ÉRDEMES RÓLUK SZÓLNI A CSEMADOK dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) városi szervezetének vezetősége a Művelődési Házban megrendezte a helybeli amatőr színjátszók első találkozóját. A régi élményeket fellépéseket felelevenítő összejövetelen a színjátszó csoport alapító tagjai találkoztak, akik harminchárom évvel ezelőtt ott álltak a színjátszás bölcsője körül. Sajnos, azóta a sorok megritkultak, sokan kiestek, örökre eltávoztak, olyan tehetséges rendezők, szereplők, mint például Steiner Vilmos és Riedel Sándor. Emléküknek egyperces csenddel adóztak. A találkozó szóvivői Cséfatvayné Sándor Erzsébet és Érsek Rezső kultúrtársak voltak. A vendégeket Csóka Klára, a városi szervezet elnöke fogadta, és meleg szeretettel üdvözölte a színjátszó csoport régi tagjait: özv. László Bélánét, Kuzsilek Miklósnét, Cséfatvayné Sándor Erzsébetet, Klempa Józsefnét, Garai Zoltánt, Érsek Rezsőt Brunner Tibort, Soós Lajost, Csiba Istvánt, Marczel Bélánét, Szigeti Istvánnét és a közkedvelt Panni nénit, aki harminc éve hű a színjátszáshoz s most is fiatalos kedvvel megy a szereplők közé. Kubik György, az első darabok rendezője is jelen volt. Az eddigi tevékenységet Paksi Lászlóné méltatta röviden, aki szintén rendezőként tevékenykedett a csoportban. A találkozón a szereplők elmondták saját élményeiket. Örültek, ha fáradozásukat szűnni nem akaró taps kísérte, és elkedvetlenedtek, ha közömbös emberekkel álltak szemben, akik a kultúra terjesztéséért még annyit sem tettek, hogy az estéjüket feláldozták volna. 1949-ben adták elő az első darabot, a Ludas Matyit. Ezen kívül még több mint harminc színművet mutattak be, köztük az Amerika hangját a Nem élhetek muzsikaszó nélküli, a Nagymamát, a Véres pünkösdöt, a Táskarádiót a Kulcskeresőket stb. A színművek közül néhányat Magyarországon is bemutattak. A—szereplők szívesen emlékeztek a Koratavasz című darabra, amelyet Bratislavában is előadtak. Többször is részt vettek a Jóka/'-napokon s szép eredményeket értek el Komáromban. Felejthetetlen számukra az 7980-as esztendő, amikor első helyezést értek el az országos versenyen. A régi és az új szereplőgárda között szívélyes eszmecsere alakult ki. A régiek fölajánlották segítségüket és hogy gyakrabban találkozhassanak, elhangzott egy javaslat, alakítsák meg a színjátszók klubját, ahol havonta egyszer találkozhatnának. Csóka Lászlóné CSEMADOKHÍREK Hatvan diáknak adta át a tagsági igazolványt Gémesi Károly, a CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) járási bizottságának és helyi szervezetének elnöke. Először került sor ünnepélyes tagavatásra a székház pincehelyiségében. Jelen voltak a járási bizottság képviselői, a helyi szervezet és a szakkörök vezetői, az iskolák küldöttei, és az általános iskola szülői munkaközösségének elnöke. Gémesi Károly ismertette a diákokkal a CSEMADOK-tag jogait, kötelességeit, a szövetség munkáját helyi viszonylatban. Beszélt azokról a szakkörökről, amelyekbe szívesen várják az ifjú tagokat. Szabó János Garai Gábor: Bizalom című versével köszöntötte az ifjú CSEMADOK-tagokat akik a Hét egyegy ünnepi számát is megkapták ajándékba. Az ünnepélyes tagavatás diszkóval folytatódott, s ezt Keller Gábor, a táncklub vezetője rendezte. Dániel Erzsébet A lévai járásban levő Zsemléren (Žemliare) a CSEMADOK helyi szervezet tagjai az idén is tevékenyen részt vesznek a falu kulturális életében. Néprajzi tárgyakat gyűjtenek, színdarabokat játszanak, irodalmi összeállításokat rendeznek, vagyis figyelmük a népművelési munka minden területére kiterjed. A vezetőség tagjai a napokban két neves kutatót hívtak meg a kiskertészek körébe, hogy ezzel is elősegítsék a község kiskertészeinek munkáját. Vanek Gáspámé és Vanek Gáspár mérnökök a kiskertek tápanyag-ellátásáról és a szőlőtermesztésről tartottak előadást. Vanek Gáspár értékes előadást tartott a talajművelésről, a műtrágya-adagolás legkorszerűbb formáiról, valamint a növényvédelemről. A CSEMADOK mocsi helyi szervezetének tagjai a község többi lakosával együtt tevékenyen részt vettek a májusi faluszépitési munkában. A falu nyolcszáz lakosa összesen Ipolybalogon (Balog n/lpfom) a falu fiataljai (munkások és diákok) a közelmúltban színes műsor keretében bemutatták a negyven-ötven évvel ezelőtti népszokásokat. Zolczer Ilonka néni elbeszélései alapján színpadra kerültek a kiszehajtás, a fonó és egy régen elfelejtett lakodalmi ballada. A nagy tetszést 5280 órát dolgozott társadalmi munkában, s körülbelül 243 ezer korona értékű munkát végeztek a tüzoltószertái; a sportpálya, a felvásárlási központ, a vendéglő, a kultúrház és az óvoda rendbehozásán. Rendbe szedték az egészségügyi központ környékét is. Az összefogás jó példája, hogy a tömegszervezetek több mint háromszáz tagja vett részt a faluszépitő munkában, s ezzel szocialista öntudatukról tettek tanúbizonyságot. aratott műsort, amelyet a szólóénekesek és a helyi menyecskekórus fellépése egészített ki, Zolczer Ilona és Lőrincz Aranka rendezte. A felvételek a műsor egy-egy jelenetét ábrázolják. LÁNCZOS ZOLTÁN Lánczos József felvételei Hegedűs József NÉPSZOKÁSOK BEMUTATÁSA BÍRÓ GÉZA: Az elmúlt időszakban új munkamódszerek bevezetésével igyekeztünk vonzóbbá és hatékonyabbá tenni tevékenységünket. Járási bizottságunk és a helyi szervezetek fokozott figyelmet fordítottak a taglétszám növelésére. Az elmúlt öt év alatt helyi szervezeteink 1125 új tagot vettek fel, és szövetségünknek a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban jelenleg 7254 tagja van, s ez a járási átlag 15,3 %-át teszi ki. A CSEMADOK XIV. országos közgyűléséig szeretnénk elérni a 17— 18 %-os szervezettséget. Tovább szilárdult helyi szervezeteink szervezeti tevékenysége, rendszeressé váltak a tagsági gyűlések, gyarapodott a hasznos kezdeményezések száma. Meg kell jegyeznem, hogy ezen a téren járásunkban nem a legkedvezőbbek a feltételek. Túlságosan sok a kis létszámú szervezet. A 79 helyi szervezetből 41 nem éri el a hatvanfős taglétszámot, s sok a húsz-harminc tagot számláló szervezet. Ezeken a helyeken nagyon nehéz hozzáértő, szabad idejüket nem sajnáló vezetőket találni. Tudniillik a fiatalabb korosztály tagjai a városokba költöznek. A másik probléma, amely már nem csupán a mi járásunkra jellemző, hogy a többi tömegszervezetben is csaknem ugyanazok az emberek töltik be az egyes funkciókat, túlságosan sokat vállalnak magukra. Az eredményesebb munka elérése érdekében helyi szervezeteinket 13 körzetre osztottuk. A tavaszi és őszi hónapokban körzeti értekezleteket tartunk, amelyekre a vezetőket vagy a vezetőség tagjait hívjuk meg. Járási konferenciánk pozitívan értékelte a népművelési munka terén elért eredményeket. Sikerült aktivizálnunk a népművelési szakbizottságot és ezek albizottságait. Az elmúlt választási történelmi-honismereti akciót, 174 irodalomnépszerűsítő összejövetelt és 70 író-olvasó találkozót tartottunk. A jövőben az eddiginél fokozottabb figyelmet kell fordítanunk munkásmozgalmi hagyományaink ápolására, a helyi szervezetek krónikáinak rendszeres vezetésére és a klubmozgalom kiszélesítésére járásunk területén. Itt szeretném megemlíteni, hogy nagyon jól működik a rimaszombati helyi szervezet Tompa Mihály Közművelődési Klubja és a tornaijai helyi szervezet négy éve alakult Palóc Közművelődési Klubja. Az elmúlt hónapban újabb két klub kezdte meg működését Nagybalogon és Feleden. Szeretnék néhány szót szólni a járásban folyó népművészeti tevékenységről is. Kezdeném talán a számunkra legfájóbb problémával : a néptánc-mozgalommal. Ugyanis az e téren kitűzött feladatainkat csak részben teljesítettük. Mindannyian tudjuk, hogy ez a népművészeti ágazat nagyon szép, de nagy anyagi befektetést igényel. Az Adalékokat tanulmányozva arról győződtem meg, hogy a táncmozgalom terén jelentkező problémák nem csupán járásunkra jellemzőek. Évről évre csökken a néptánc-csoportok fellépésének száma. Például a rimaszombati helyi szervezet Gömör népművészeti együttese, amely 1978-ban második helyen végzett a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon, 1981-ben már csupán három alkalommal lépett fel. A csoportnak nem tudunk megfelelő próbahelyiséget biztosítani, bár erről az illetékes szervekkel számtalanszor tárgyaltunk. Megfelelő szakmai vezetőt sem találtunk. De a legnyomósabb ok, hogy a működéshez szükséges anyagi feltételeket nem tudtuk folyamatosan biztosítani. El kell gondolkodnunk ezen, s változtatnunk kell a helyzeten. A helyi szervezetek részéről az érdeklődés megvan, sajnos, a koreográfusok és a csoportok munkájához szükséges anyagi feltételek miatt nem alakulhatnak új csoportok. Az ének-zenei mozgalom eredményesebb. A rimaszombati és a tornaijai énekkar a múlt évi minősítés során arany-, illetve ezüstkoszorús lett. Járásunk területén 20 éneklőcsoport, 7 citeraegyüttes és 3 folklórcsoport fejt ki eredményes munkát. S évente nyolctíz színjátszó csoport tanul be színdarabot. Járásainkból jelenleg öt személy látogat rendezői tanfolyamot. Prandl Sándor felvételei 7
