A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 4. szám
Következő számunk tartalmából: Keszeli Béla: CSEPPBEN A TENGER Fister Magda: A TÍZÉVES CÉRNAGYÁR Dr. Hizsnyan Géza: „ÜZENET EGYKORI ISKOLÁMBA" Miklósi Péter írása a MATESZ bemutatójáról Zolczer János: „GÁT AZ AMSTEL FOLYÓN" Gyurovszky László: LOCOMOTÍV GT Címlapunkon riportkép a MINDENNAPI GYÓGYSZERÜNK című íráshoz. Az első oldalon Gyökeres György, a 24-en Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. NEMZETI BIZOTTSÁGOK A nemzeti bizottságok jelentős szerepet játszanak a fejlett szocialista társadalom építésében. Munkájukra ezért a CSKP is nagy figyelmet fordít Az alkotmány 86. cikkelye így jellemzi a nemzeti bizottságoknak, mint helyi szerveknek a helyzetét: A nemzeti bizottságok az államhatalom és -igazgatás szervei a nemzeti bizottságokról szóló törvény által meghatározott választókerületekben. A nemzeti bizottságok képviseleti szervek, vagyis a dolgozó nép államhatalmát képviselik az egyes területi egységekben. A képviseleti szervek szerepét a nemzeti bizottságok egyes fokozatainak és fajtáinak plénumái töltik be. A nemzeti bizottságok képviseleti jellege abból adódik, hogy a nép által választott, a népnek felelős, a nép által visszahívható képviselőkből áll. A nemzeti bizottságokat 5 évi időtartamra választják meg. A nemzeti bizottságok mint az államhatalom helyi szervei az államhatalmi szervekre jellemző szerepet töltenek be azzal a különbséggel, hogy jogkörüket csak a nemzeti bizottságok egyes fokozatainak és fajtáinak területi egységeiben gyakorolhatják. Ez a jogkör alkotó, ellenőrző és kreatív. A nemzeti bizottságok a helyi szervek szintjén saját területi egységükben végrehajtó és irányító tevékenységet fejtenek ki. A nemzeti bizottságok tevékenységüket a választókerületben élő dolgozók állandó és tevékeny részvételével végzik. A dolgozókat így a legszélesebb mértékben bevonják az állam igazgatásába, felhasználják tapasztalataikat és okulnak belőlük. A nemzeti bizottságok szorosan együttműködnek a dolgozó nép többi szervezetével, e szervezetek közreműködésére támaszkodnak és támogatják őket a feladataik teljesítésében. Különféle formában és módszerekkel lehet az állampolgárokat bekapcsolni a nemzeti bizottságok tevékenységébe. A leggyakoribbak és leghasznosabbak: az állampolgárok (nem képviselők) részvétele a nemzeti bizottságok szakbizottságainak munkájában, a nyilvános plenáris üléseken, a polgári bizottságokban, az állampolgárokkal szervezett aktívák és beszélgetéseken. A nemzeti bizottságok alkotmányos helyzetét érinti a demokratikus centralizmus elve is, mint szocialista államunk állami szervei tevékenységének szervezési elve. A nemzeti bizottságok tevékenységében a demokratikus centralizmus megvalósítása megköveteli a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államjogi elrendezésének tiszteletben tartását. A demokratikus centralizmus elve az alkotmány 93. cikkelyének szellemében valósul meg, amely kimondja: „A nemzeti bizottságok munkájukban egybekötik az országos feladatok teljesítését választókerületük sajátos szükségleteinek és az állampolgárok érdekeinek biztosításával. A nemzeti bizottságok azt az elvet követik, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész népének érdekeit fölébe kell helyezni a csoport és a helyi érdekeknek, és az állampolgárokat egész tevékenységükkel a társadalom és az állam iránti kötelességek öntudatos és önkéntes teljesítésére nevelik." A nemzeti bizottságok szerepét jellemzi az az elv is, miszerint a nemzeti bizottságok munkájukban a közérzetükre vonatkozó állami terv szerint járnak el. A tervfeladatok teljesítése érdekében anyagi és pénzeszközökkel rendelkeznek, és felelősen gazdálkodnak velük. Csehszlovákiában háromfokozatú igazgatási-területi elrendezés van érvényben. Ennek felel meg mindkét köztársaságban a nemzeti bizottságok háromfokozatú rendszere: vannak helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságok. Kerületi nemzeti bizottság jogkörével rendelkezik Prága és Bratislava nemzeti bizottsága. A nemzeti bizottságok közül — a járási székhelyeken működő városi nemzeti bizottságok, valamint — a prágai és a bratislavai fővárosi nemzeti bizottság városkerületi nemzeti bizottságai járási nemzeti bizottság jogkörével rendelkeznek. Ugyancsak vannak városkerületi nemzeti bizottságok Kassán (Košice), Bmóban, Ostravában és Plzeňben. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK JOGKÖRE A nemzeti bizottságok, mint helyi képviseleti, valamint helyi államhatalmi és -igazgatási szervek jogkörének terjedel mét és tartalmát az alkotmány határozza meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányának 89. cikkelye így fogalmazza meg a nemzeti bizottságok jogkörét: „A nemzeti bizottságok az állampolgá-TESTVÉRSZERVEZETÜNK JUBILEUMA S» Az ünnepi ülés elnöksége Az elmúlt év december 10-én ünnepelte az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulásának 30. évfordulóját Eperjesen (Prešov). A szövetség jubileumi ünnepi plenáris ülésén párt- és állami, küldöttség vett részt Ľudovít Pezlámak, az SZLKP KB titkárának vezetésével. A küldöttség tagja volt Rudolf Blaho, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára, Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője és Jozef Mravík, az SZSZK kulturális miniszterhelyettese. Jelen volt M. V. Kuckin, a Szovjetunió bratislavai konzulátusának alkonzulja. A CSEMADOK KB küldöttségét Sidó Zoltán, a KB elnöke vezette. 2 <t4frí-
