A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 3. szám
földrajztudós lévén tisztában vagyok a földrajzi tényekkel. Tudom, hogy a Szahara a világ legnagyobb sivataga, mégsem értek mindent e földrajzi rekord körül. Voltam a Szaharában és a világ más sivatagában is, s mindenütt az volt az érzésem, hogy a sivatagi homok egy szeme vagyok csupán. Honnan tudhatja meg az ember, hogy a világ legnagyobb sivatagában van, ha mindenütt ezt érzi? A Szahara területe 8,7 millió négyzetkilométer. Összehasonlításképp említsük meg, hogy Európa területe 10 millió négyzetkilométer körül mozog. A Szahara nem ismer államhatárokat, hiszen magába foglalja Algériát, Marokkót, Mauretániát, Malit, Szudánt, Egyiptomot, Líbiát, Tunéziát és a volt Spanyol Szaharát. Még mielőtt elindulunk szaharai utazásunkra, el kell oszlatnunk egy tévhitet. (Kalansó Szerír, Tibesti Szerír). A magasabban fekvő területeket hamadók, sziklasivatagok borítják. A Szahara egyes részei külön név alatt szerepelnek. Nem csoda, hiszen Észak-Afrika 5700 kilométer hosszú és 2000 kilométer széles részét lehetetlen lenne egy névvel jelölni. A Szahara nagy részét fennsíkok alkotják, 200—500 méter tengerszint feletti magasságban. A „legmélyebb" város 134 méterrel a tengerszint alatt van. íme, még néhány adat, amely teljesebb képet rajzol a világ legnagyobb sivatagáról: az évi csapadék átlagosan 200 mm, a napi átlaghőmérséklet 40 Celsius-fok. Az oázisok a sivatag 200 ezer négyzetkilométer területét teszik ki. miszerint a sivatag homokhalmaz, nem pedig vegetációs rendszer. A „sivatag" kifejezéssel növényzetet, nagyon szegény, nagy részben a talajvíz mennyiségétől függő növényzetet jelöljük. Ahol nincs víz, ott homok és kő van. Ahol van víz, ott a magasra nőtt pálmák oázisokat alkotnak. Ilyen szemszögből a sivatag hasonló kifejezés mint az erdő, szavanna, sztyepp ... A másik tévhit, hogy a Szaharában a homokos területek vannak túlsúlyban. A homoksivatagokat ergnek nevezzük, ami az egész sivatag területének huszonöt százalékát teszi ki. Homoksivatagok a Szaharának azok a részei, amelyeknek önálló nevük van, mint például: Líbiai sivatag, a Nagy Keleti és Nagy Nyugati Erg stb. A Szahara alacsonyan fekvő területein a sivatagok (szerírek) vannak túlsúlyban: Csak a Niger és a Nílus az egyedüli folyó, amely állandó jelleggel átszeli a Szaharát. Természetesen e folyók mentén egészen mások az életkörülmények, s így semmi közük a Szaharához. Észak-Afrikában is érvényes, hogy „a viz élet". így például a Szaharában csak 3 millió ember él, de a Nílus völgyében már több mint 25 millió. Ha az ember pár lépést tesz a Nílustól jobbra vagy balra, ismét a világ leghatalmasabb sivatagába kerül... Először 1973-ban találkoztam a Szaharával, amikor az algériai Ahaggar hegységbe utaztam. Csak az In Szallah oázisig vezetett az aszfaltút, tovább poros, göröngyös úton kellett haladnunk. A tapasztalt sivatagi sofőrök tanácsára hetven kilométeres sebességgel „vettük" az egyetlen út akadályait. A Szaharának ezen a részén ma már nincsenek ilyen gondok, hiszen itt halad a transz-szaharai út. Kényelmes, gyors. A rajta közlekedő gépkocsik a tevék méltó „vetélytársai". FRANTIŠEK KELE (A szerző felvételei) Jogi tanácsok „SZERETNÉK GOND NÉLKÜL ÉLNI" jeligére olvasónk az iránt érdeklődik, hogy köteles-e férje hozzájárulni az ellátásához és milyen összeggel. Férje elköltözött a közös háztartásból, már három éve nem élnek együtt, elválva nincsenek, ő maga már túl van a nyugdíjkorhatáron, nagyon beteg és dolgozni nem tud. Kiskorú gyermekeik már nincsenek. Férje a 2600 Kčs-s keresetéből önként havi 500 Kčs nőtartási díjat fizet. VÁLASZ: A társadalomban, közéletben, a családban a nőknek és férfiaknak egyenlő jogaik vannak. A házasságban a férj és feleség alapvető kötelességeihez tartozik, hogy együtt éljenek, egymáshoz hűek legyenek, egymást segítsék és így egészséges családi környezetet teremtsenek. A családdal, a háztartással kapcsolatos szükségletek kielégítéséről mindkettőjüknek képességeikhez és tehetségükhöz mérten kell hozzájárulniok és a közös kiadásokat együttesen viselniök. Amíg a házastársak együtt élnek, rendszerint önként és természetben teljesítik e kötelességeket azzal, hogy közösen gazdálkodnak. Ha azonban valamelyik fél ezt a kötelességét önként természetben nem teljesíti, akár azért, mert nem járul hozzá a közös háztartás költségeihez, bár nem hagyta el családját, akár azért, mert e közös háztartásból elköltözött és külön él, akkor készpénzben fizetendő tartásdíj formájában kell e kötelezettségét teljesítenie. A tartásdíj összegének megállapításakor abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a házastársak anyagi és kulturális életszínvonalának elvileg egyenlőnek kell lennie. A tartásdíj összegének megállapításánál a bíróság tekintetbe veszi a jogosult fél kereseti lehetőségét, azt a körülményt, hogy képes-e és milyen mértékben saját eltartásáról gondoskodni. Ez a lehetőség természetesen a korától, egészségi állapotától, családi körülményeitől függ. Az az asszony, aki kis gyermekéről személyesen gondoskodik, mert nem tudja bölcsődében, óvodában vagy napközi otthonban elhelyezni, s nincs senkije, akire rábízhatná, vagy aki tartósan beteg gyermekéről gondoskodik és ezért nem mehet állásba, jogosult a férjétől nötartási díjat követelni. Ugyanez az eset áll fenn akkor is, ha az asszony tartós betegsége vagy a korával összefüggő egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, illetve kereseti tevékenységét folytatni és ezért férje eltartására szorul. A tartásdíjról, ha ezt a kötelezett önként nem fizeti vagy nem a megfelelő összegben a jogosult indítványára a bíróság dönt. A tartásdíjat azonban mindig csak a bírósági érvényesítés napjától ítélik meg, tehát nem visszamenőleg. A férj eltartási kötelezettsége mindig megelőzi a gyermekeknek a szülőkkel szemben fennálló eltartási kötelezettségét. A mondottakból olvasónk esetében nyilvánvaló, hogy korára, egészségi állapotára való tekintettel és azért, mert saját öregségi nyugdíja nincs, férje ellen van tartásdíjra igénye. A férje által önként fizetett havi 500 Kčs tartásdíj — 2600 Kčs-s kereset mellett — kevésnek tűnik, ha tekintetbe vesszük azt az alapelvet, hogy a házastársak anyagi és kulturális színvonalának egyenlőnek kell lennie. Természetesen a tartásdíj konkrét öszszegének megállapításakor tekintetbe kell venni a további személyes körülményeket is. így például olvasónk esetében, hogy nem vigyáz-e az unokáira, vagy nem látja-e el nagykorú lányainak a háztartását, akikkel közös háztartásban él, vagy nem kap-e ezért tőlük ingyen lakást vagy ellátást, vagy más anyagi ellenszolgáltatást. A férjénél is figyelembe lehet venni azt, hogy a fizetésén kívül nem kap-e már öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat továbbá hogy nincs-e egyéb eltartási kötelezettsége. valamint az egészségi állapotát, esetleg nagyobb kiadásait, ha nem a lakóhelyén dolgozik, vagy ha például diétás kosztra van szüksége. Minthogy olvasónk férje eddig önként fizette a tartásdíjat, a jövőre nézve célszerű lenne, ha olvasónk a bírósághoz fordulna és kérné, hogy ez kötelezze férjét a tartásdíj fizetésére, egyúttal kémé ennek magasabb összegben való megállapítását. Természetesen a bíróság által megállapítandó nagyobb összeg csak a bírósági érvényesítés napjától — tehát jövőre járna. Az indítványt a férje lakóhelye szerint illetékes járásbíróságon kell beadnia, amely a felek meghallgatása, anyagi és kereseti viszonyainak megállapítása után dönt. Esetleg elrendezheti az orvosszakértői bizonyítást is a feleség egészségi állapotának és munkaképességének megítélése céljából. A bírósági ítélet amellyel a feleség részére a hitvesi tartásdíjat megítéli, csak a házasság fennállása idejére érvényes. Az így megállapított tartásdíj-fizetési kötelezettsége a házasság megszűnésével — tehát a válással megszűnik. Válás esetében olvasónknak már nem volna igénye a fentiek szerint megállapított hitvesi tartásdíjra, hanem a bíróságon új indítványt kellene beadnia. Az elvált házastársnak ugyanis már nincs teljes eltartásra igénye a volt férjével szemben, hanem csak ún. eltartási hozzájárulásra Ennek a mértéke és összege már szerényebb és szűkebb. Ugyanis ebben az esetben az elvált feleségnek már csak arra van igénye — ha az eltartásra a fentiek értelmében rászorul —, hogy a volt férje a legszükségesebb eltartásához hozzájáruljon. Erre az eltartási hozzájárulásra a válás jogerősségének napjától, de csak a bírósági indítvány beadásának napjától kezdődően van igénye. Végezetül olvasóink általános érdeklődésére megjegyezzük, hogy a házastársak, szülők, gyermekek, rokonok eltartási kötelezettségéről szóló rendelkezéseket a családi törvény tartalmazza, amely a Csehszlovák Törvénytár 1963. évfolyamában 94. szám alatt jelent meg s amely 1964. április 1-e óta van érvényben. B. G. 17
