A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-26 / 26. szám
Lánynak elég az érettségi? Éppen ballagtak a füleki (Fiľakovo) gimnázium végzős növendékei, amikor megérkeztünk. A lehető legjobb alkalom ez arra, hogy megkérdezzük: mi lesz belőlük, hogyan érvényesülnek, hol találják meg helyüket a nemzetgazdaságban, az életben? — Évről-évre visszatérő probléma volt — mondja az igazgató, Benkó József —, hogy diákjaink nem érdeklődtek a műszaki pályák iránt, így nem teljesíthettük a nemzetgazdaság igénye alapján előírt irányszámot. Az utóbbi két év azt mutatja, hogy javulás állt be ezen a téren. Ez idén a magyar osztályok tekintetében csak három százalékkal maradunk el az igénytől, a szlovák osztályból pedig, az előírásnak megfelelően, a diákok nyolcvan százaléka műszaki felsőfokú intézményben kíván továbbtanulni. Az áttekintés nem lenne teljes, ha csak a jelenről, az elmúlt egy-két évről beszélnénk. A tantestület néhány tagjával az eltelt harminc esztendőt idézzük. — Inkább harmincegy évről beszéljünk — mondja Lóska Lajos, a gimnázium első igazgatóhelyettese — mert éppen annyi ideje, hogy megtaláltuk az első széket, az első padot. A kezdet kezdetén, amikor még tankönyvek nélkül oktattunk, az első érettségiző osztály negyvenkét diákjából több mint a fele felsőfokú képesítést szerzett. Az arány nem rosszabb a következő években sem. Az évfordulót szép csendesen és szerényen megünneplik. Az ötletet az adta, hogy az első érettségiző osztály most készül a 25. érettségi találkozóra, s hogy mennyire összetartó, egymás életét továbbra is figyelő diákok hagyják el az iskolapadot, arra jó példa, hogy ebből az alkalomból nemcsak ők találkoznak, hanem meghívják az első öt évben érettségizett diákok mindegyikét és mindazokat, akik huszadik, tizenötödik, illetve tizedik érettségi találkozójukra készülnek. Ebből az alkalomból kimutatás is készül arról, kiből mi lett. Duray Éva tanárnő szorgalmasan jegyezgeti, ki hová került az életben. Tőle tudom, hogy az első tíz évben érettségizettek közül 184-en végeztek főiskolát vagy egyetemet. Közülük 131-en választották a pedagógusi pályát. A pedagógusi pálya iránt mindig nagy volt az érdeklődés. A tantestület jelenlegi tagjai között kilenc tanár az iskolában érettségizett s szeptemberben várják a tizediket. A járás pedagógusainak hetven százaléka az ő diákjuk volt, de szép számban akadnak orvosok, jogászok, és az újabb generációból vegyészek, mérnökök is. Ez idáig 1618-an érettségiztek a füleki gimnáziumban, ebből kereken 1100 volt a lány. Az adat ismeretében már könnyű magyarázatot adni arra, miért kicsi a műszaki pályák iránt az érdeklődés. — A lányok csak érettségizni akarnak — vélekedik az igazgató — semmi más elképzelésük nincs az életről. Még ha jól tanulnak is, jön egy daliás ifjú s férjhez mennek, családot alapítanak, új életet kezdenek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy éppen ezek közül a lányok közül sokan később levelező vagy esti tagozaton képesítést szereznek, szakmát tanulnak. Az érettségiző osztály, középütt az osztályfőnök, Ágoston Tibor — Diákjaink — s ezt bátran állíthatom — mondja Duray Éva tanárnő —, jól beszélik a szlovák nyelvet mire leérettségiznek. Már az első évfolyamban, ha valamelyik osztály gyengébbnek bizonyul pótórákat tartunk velük s a fő hangsúlyt a konverzációra, a beszédkészség fejlesztésére helyezzük. Már érezzük a szlovák nyelv oktatásának minőségi javulását. Az alapfokú iskolától évről-évre jobb nyelvtudású diákokat kapunk. — S vajon magyarul megtanulnak-e a diákok, mert az idegen nyelvi közösségben csak az áll szilárdan, akinek erős a gyökere. — Bizony kevés az a heti két óra, amelyben a magyar nyelvet és irodalmat oktatjuk. Jövőre — úgy hírlik — heti három óra áll majd rendelkezésünkre. Ennek nagyon örülünk. Addig is, az iskolán kívüli munkával, a közéleti és a kulturális tevékenységbe való bekapcsolódással pótoljuk, amit lehet. Az iskola irodalmi színpada Arany János műveiből összeállított műsorral járja a falvakat, az éneklöcsoportjuk a második helyet, a szólóénekesük az első díjat nyerte el a Tavaszi szél.. . járási versenyen. A diákok többsége bejáró, hajnalban kel, este érkezik haza. Ezért nehéz belőlük közösséget formálni, de sikerül. A matematikai, a fizikai és a kémiai olimpiászon rendszeresen jó eredménnyel szerepelnek. A fejlődés lépcsőfokai közül egyet sem lehet kihagyni. A munkáscsaládok gyermekei középfokú végzettséggel megelégszenek. Az ő gyermekeik már igényesebbek lesznek. A műszaki pályáról haza, a megtartó közösségbe való visszacsatolódás nagyon nehéz, mert a környéken egyedül a Kovosmalt ad elhelyezkedési lehetőséget. A most érettségiző osztályból, mivel már változott a szemlélet, sikerült teljesíteni a nemzetgazdaság igényét. Talán változik a szülök szemlélete is. FISTER MAGDA PrandI Sándor felvételei A tanári kar: balról: Duray Éva, Benko József, Lóska Lajos és Somogyi Atfrédné — Mi nem örültünk az emancipációnak — vélekedik az egyik tanár — úgyszólván teljesen feminizálódott az iskola diáksága s a továbbtanulási szándék, főleg a műszaki pályák iránti érdeklődés nagyon lecsökkent. — Vajon mi az oka, hogy a lányokban nincs igény a továbbtanulásra ? — Diákjaink a füleki, s részben a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásból jönnek. A szülök nem ösztönzik őket arra, hogy igényesebbek legyenek. Otthon megkapnak minden kényelmet, anyagi jólétet. A szülők nem kívánják őket még további öt évig ruházni, és aki hamarább kereső viszonyba kerül, jobb anyagi körülmények- között alapít családot s ez a szempont vidékünkön nagyon lényeges. — No, azért nem ez a jellemző — kapcsolódik a beszélgetésbe Somogyi Alfrédné, aki az első érettségiző osztályból jött vissza ide tanítani. — Tíz gyerek közül, már akik főiskolára vagy egyetemre jelentkeztek, egy-kettő, ha megszakítja a tanulmányait. — Mert nincs bennük kitartás, nem igényesek, én mindig azt mondom a gyerekeimnek — szól Tóth Lajos tanár, hogy amit elkezdtél fejezd is be. Meghátrálni nem szabad. Fia az idén végzőket is beszámítom, negyven orosz szakos és negyvenkét testnevelés szakos tanár került ki volt diákjaim közül. — Mennyiben oka a tanulmányok megszakításának a nyelvi tudás hiánya? — Akarat és jellembeli tulajdonság kérdése elsősorban, — vélekedik Ágoston Tibor tanár, aki most vezetett a zöld asztalhoz egy osztályt —, hogy kitartanak-e a választott pálya mellett vagy ráfogják, hogy a nyelvismeret hiánya miatt nem tudnak tanulni. — Vannak főiskolák — szól ismét Somogyiné —, ahol tekintettel vannak arra, ki milyen oktatási nyelvű gimnáziumból jött. Kimondottan jó tapasztalataink vannak például a vegyészeti főiskolán. Ott az első vizsgáknál a tárgyi tudást elegendőnek tartják. 4
