A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-19 / 25. szám
BERUHÁZÁSKövetkező számunk tartalmából: Interjú Sidó Zoltánnal, a CSEMADOK KB elnökével V Zgurszkij: AZ 1500 ÉVES KIJEV Fister Magda: EGY ISKOLA ÉLETE Mécs József GOMBASZÖGI KÖRKÉP Miklósi Péter: A PELESKEI NÓTÁRIUS (MATESZ bemutató) Varga Erzsébet : A BÉKE SZÓSZÓLÓJA Az első oldalon riportkép a Vándorélet című íráshoz — fotó: Zolczer János. A 24. oldalon Prandl Sándor felvételei. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. Történelmi visszapillantás A papírgyártás Ružomberokban az egykori Rózsahegyen már több mint negyed évezredes múltra, hagyományokra tekint vissza. A manufakturális termelést itt a múlt század végén váltotta fel az akkori időkhöz mérten viszonylag magas fokon gépesített ipari jellegű munka. Megelőzően fehér és barna kartonlemezeket gyártottak. 1887-től már hagyományos papírféléket is előállították, mindenekelőtt csomagolópapír gyártására szakosodtak. A termeléshez szükséges cellulózt Németországból és Ausztriából szerezték be. A papírtermelés évi mennyisége nem haladta meg a kétezer tonnát. A gyár akkori tulajdonosai meg akarván szüntetni a külföldi cellulóz-szállításoktól való függőséget, 1901 -ben cellulózgyártó üzemet építettek és még ugyanebben az évben két további papírkészítő gépet is üzembe helyeztek. Kelendő árucikk volt a papír, s így a gyár dinamikusan fejlődött. 1904-ben egy további papírsajtoló gépet állítottak munkába, majd két évvel később üzemelni kezdett a negyedik is, azonkívül a már meglevő két cellulózfőző berendezéshez két továbbit szereltek fel. így 1913-ban, amikor már teljes kapacitással és csaknem 700 alkalmazottal dolgozott a gyár, az évi előállított mennyiség elérte a 17 ezer tonna cellulózt, illetve papírterméket. Ugyanebben az időben már üzemelt a még ma is működő SUPRA gyár is, ahol két gépen állították elő a cellulózt és ugyancsak két gépen a papírt. Később a cellulózüzemet itt is kibővítették. A fejlődés az első világháború után is folytatódott. A második világháború ejtette sebeket a gyár gyorsan kiheverte, s az államosítás után még rohamosabb lett a fejlődés. Mai helyzetkép A ružomberoki cellulóz- és papíripar komplexum Szlovákia legnagyobb ilyen jellegű vállalata, sőt a múlt év szeptemberében a hazai és külföldi szakemberek közös összefogásának eredményeként épülő és jelenleg próbaüzemelést végző gyár Csehszlovákia legkorszerűbb cellulóz- és papíripari kombinátja lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy jövőre, amikor végleg befejezik építését, a termelőeszközök eddigi 1,2 milliárd koronás összértéke 4,2 milliárd korona értékű eszközzel bővül, pontosabb képet nyerhetünk nagyságáról. Arról, hogy miképp látja ezt a beruházást össztársadalmi szempontból a hozzáértő szakember, Anton Šedo mérnök kandidátust kérdezem. — Én elsősorban beosztásom szemszögéből ítélem meg ezt a hatalmas beruházást — mondja. — Minthogy a Szlovákiai Cellulóz- és Papíripari Tröszt vezérigazgatói tisztét töltöm be, számomra mindenekelőtt azért érdekes az új üzem, mert a trösztnek fennállása óta ez a legnagyobb beruházása. Ha befejeződik, régi és elavult üzemegységeket állíthatunk le. Továbbá fontosnak tartom, hogy az új üzemben olyan munkakörülményeket tudtunk dolgozóink számára teremteni, amilyenek eddig ebben az iparágban még sehol sem voltak az országban. Egyébként a három régi cellulózgyártó egység közül, amelyek termelését az új üzem már folyamatosan pótolja, tavaly kettőt leszereltünk, a harmadikat az idén iktatjuk ki. Annál inkább is fontos ez, mert az elavult gyáregységek nemcsak hogy állandó üzemzavaraikkal, de azzal is növelték gondjaikat, hogy a környezetet, a levegőt, de főként a vizeket erősen szennyezték. — Ezek szerint az új üzem ilyen szempontból kevésbé ártalmas? — Pontosan. Új, korszerű technológiai eljárások bevezetésével, valamint magas hatásfokú tisztító berendezések felszerelésével igen pozitív változásokat lehet és kell elérni. A szennyvíz tisztítása útépítéssel, vegyszeres és biológiai eljárásokkal történik majd. Egyébként a biológiai derítőállomás építését az idén fejezzük be. Ez nemcsak az új üzem szennyvizét tisztítja majd, hanem az egész városét is. — További konkrét tervek, távlati elképzelések? — A következő lépés az üzem energetikai rendszerének tökéletesítése lesz, s ezt követi majd távlatilag egy új papírgyár építése. Energetikai szempontból viszont már az üzemelő cellulózgyár is nagyon érdekes. A feldolgozásának itt alkalmazott módszere energiafogyasztás szempontjából pillanatnyilag a legigénytelenebb az egész világon. — És a nyilván jókora befektetés hogyan térül vissza? — A külföldön felvett hosszúlejáratú kölcsönök, hitelek összege eléri a- 331 millió dollárt. Ezt az itt felszerelt külföldi berendezéseken gyártott cellulóz szállításával térítjük vissza, éspedig rövid nyolc év alatt. A cellulózexport megál-2
