A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-12 / 24. szám
A Csemadok életéből A szenei vegyeskórus A szolnoki énekkar A Vox Humana JÓL SIKERÜLT DALOSTALALKOZO Felejthetetlen élményben volt része Szene (Senec) zenekedvelő közönségének. A CSEMADOK helyi csoportjának vegyeskara a Kodály-centenáriumra készülve meghívta a szolnoki 7. számú Volán Vásárhelyi Zoltán kamarakórusát és a diószegi Vox Humana énekkart. A zsúfolásig megtelt nézőtér közönsége kitörő lelkesedéssel fogadta a kultúrház nagytermének színpadára felsorakozott összkart. Nyitó számként Kodály Zoltán: Jelige című kórusművét Vinczéné Ásványi Mária, a szenei vegyeskar karnagya, a Diákköszöntőt Pintér Ferenc vezényelte, Úgy tűnt fel, mintha a kereken százfőnyi kórus már régen együtt dalolna. Testvérekké váltak a dalosok, akik a hangverseny előtt ismerkedtek össze. Schleicher László zenetanár előadásában méltatta Kodály Zoltán életútját, munkásságát, s ennek jelentőségét. Tapsorkán jutalmazta a Pintér Ferenc vezényletével fellépő Humana vegyeskar műsorának minden egyes számát. Lelkes fogadtatásban volt része a szolnoki 7. számú Volán Vásárhelyi Zoltán kamarakórusának, amelyet dr. Bartáné Góher Edit vezényelt. A kórus magas színvonalon előadott minden egyes száma nagy tetszést aratott. A CSEMADOK szenei szervezetének Napsugár kórusa, Vinczéné Ásványi Mária vezényletével, ebben az erős mezőnyben is megállta a helyét, változatos műsorát jogos büszkeséggel és örömmel fogadta a közönség. Befejezésül a három kórus dr. Bartáné Góher Edit vezényletével Kodály Zoltánnak Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz című ódájára írt kánonját adta elő, közös karénekléssel. A dalostalálkozó nagyon kedves színfoltja volt, amikor a lelkes közönség együtt dalolt az összkarral, felcsendültek a szebbnél szebb népdalok, lányok, fiúk, férfiak, asszonyok, fiatalok, öregek hangja olvadt egybe a „nagy harmóniába". POLÁK MARGIT Gergely Bálint felvételei RÉSZLETEK A CSEMADOK XIII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉNEK VITAFELSZÓLALÁSAIBÓL BALOGH GYULA: Jó alappal rendelkezünk mindennapi munkánk végzéséhez, mivel a rozsnyói (Rožňava) járás magyar nemzetiségű lakosságának 28 %-a tagja a CSEM ADOK-nak, s tevékenységünket segítik és elismerik a járási párt- és állami szervek. Jó együttműködést tudunk kimutatni az üzemi klubokkal, a szövetkezetekkel, az. iskolákkal és az Uránia csillagvizsgálóval. Szépen dolgozik az amatőr képzőművészek és filmesek köre. A járási pedagógiai központtól aktív segítséget kapunk egyes rendezvényeinkhez. Iskoláink szép eredményeket érnek el az internacionalista nevelésben, baráti kapcsolatot tartanak fenn a szlovák és a cseh iskolákkal. Ennyit röviden az elért eredményekről, és most néhány szót azokról a megjegyzésekről, javaslatokról, amelyeket járási konferenciákon küldötteink tettek szóvá. Többen beszéltek a lapterjesztésről és a könyvvel való munkáról. Kifogásolták a körzeti könyvtárak sablonos könyvellátását, és azt, hogy nem mindenütt veszik figyelembe a lakosság igényeit és a nemzetiségi összetételt. A Madách Könyv- és Lapkiadó címére is elhangzott egy megjegyzés. A Magyar Könyvbarátok Körének megszüntetésével ugyanis nagyon sok régi tagot, rendszeres olvasót elveszítettünk. Fölül kellene bírálni ezt az intézkedést, mert nem minden könyvesboltnak érdeke, hogy megfelelő példányszámban rendeljen a magyar könyvekből, nem beszélve arról, hogy a teljesen szlovák vidékeken egyáltalán nem jutnak hozzá ezekhez a könyvekhez. Több küldött kifogásolta az egyes kerületi és központi versenyek bíráló bizottsági tagjainak tárgyilagosságát és főleg az értékelés módját. Úgy gondoljuk, hogy a kifogásolnivalókat is el lehet mondani jóindulatúan. Ehhez csupán tapintat, emberszeretet és nem utolsósorban az amatőr munka ismerete kell. Meg kell mondani, hogy aki ezekkel az alapfokú tulajdonságokkal és tapasztalatokkal nem rendelkezik, inkább ne vállaljon tagságot a bíráló bizottságban, mert lelkes kis közösségeknek veheti el a kedvét a további tevékenységtől. Nekünk pedig az a célunk, hogy egyre többen vegyenek részt ezeken a versenyeken. Végezetül idézem Sidó Zoltán elvtárs szavait, aki járási konferenciákon így nyilatkozott szövetségünkről: a CSEMADOK a CSKP kulturális politikáját valósítja meg, a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúrát terjeszti a lenini nemzetiségi politika szellemében. Ebből kiindulva, küldöttségünk minden tagja nevében javasolom, hogy szövetségünket vegyék fel a Nemzeti Frontba. Aktív pártpolitikát kifejtő kulturális szervezetünknek már tagsági alapját figyelembe véve is ott lenne a helye. A CSEMADOK 80 ezres tagsága kapja meg mindazt, ami munkájáért megilleti, ugyanúgy, ahogy a cseh országrészben élő lengyel és német nemzetiségű dolgozók kulturális szervezete. Ami a rádió és a televízió adásairól elhangzott, azzal teljesen egyetértünk. Amíg a párt- és állami szervek elismerik a CSEMADOK aktív tevékenységét a társadalomépítő munkában, nem lehet számunkra közömbös. hogyan vélekednek és gondolkodnak rólunk az országban élő többi nemzetiség tagjai (a széles tömegekre gondolok), ezért gyakrabban kellene híreket közölni rólunk a szlovák nyelvű sajtóban, televízióban, ahol aránylag keveset látjuk viszont mozgalmunk egy-egy fejezetét, a társadalom építésében elért eredményeinket. A helyes tudatformáláshoz járulna hozzá, ha többet hallanának rólunk. Szlovák testvéreink láthatnák, nem parazitaként élünk ebben az országban, hanem a közös haza hasznos polgáraiként. 6
