A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-29 / 22. szám
Tudomány-technika GOTHARD JENŐ Joggal állíthatjuk, hogy tudománytörténetünkben még jócskán találhatók olyan nevek, amelyeket a nagyközönség kevésbé, vagy egyáltalán nem ismer, jóllehet ezek az egyének a tudományok területén végzett munkásságukkal kivívták a külföldi tudományos közvélemény elismerését is. Naprendszerünkben, a Mars és a Jupiter közötti övezetben többszáz társával együtt kering egy kisbolygó, melyet felfedezője, Kulin György, Gothard Jenőről, a századforduló egyik kiemelkedő hazai megfigyelő csillagászáról nevezett el. E nagy csillagász érdemeinek méltatásával adós a magyar tudománytörténet. Most van születésének 125-ik évfordulója, éljünk tehát az alkalommal, és idézzük emlékezetünkbe Gothard Jenő személyét, kisérjük végig úttörő munkásságát a megfigyelő csillagászat és a kísérleti fizika területén. Gothard Jenő 1857. május 31-én született Herényben (ma Szombathely peremkerülete). Bár apja földbirtokos volt, az egész család vonzódott a természttudományokhoz. Gothard Jenő érdeklődését a fizika iránt gimnáziumi tanára, a neves fizikus, Kunc Adolf keltette fel. Az ő hatására saját laboratóriumot rendezett be, ahol kísérleteket végzett a saját maga által készített segédeszközökkel. Tanulmányait a családi hagyományokhoz híven a bécsi Politechnische Hochschule (Műszaki Főiskola) gépészmérnöki karán folytatta. Itt ismerkedett meg a csillagászattal és a fizika előretörő ágazataival, az optikával és a színképelemzéssel. Az egyetem befejezése után nem vállalt mérnöki állást, hanem herényi otthonában tökéletesítette fizikai laboratóriumát és folytatta segédeszközeinek készítését, melyekbe besegített öccse, Sándor is. Műszerei, újításai, ötletes technikai megoldásai korán felkeltették a szakemberek érdeklődését; 1879-ben meghívták a székesfehérvári országos iparkiállításra. Itt találkozott először az ógyallai (1857-1909) csillagvizsgáló megalapítójával, az akkor már világszerte ismert csillagásszal, Konkoly Thege Miklóssal, aki rábeszélte egy csillagvizsgáló felépítésére Herényben. Gothard Jenő magánobszervatóriuma Hauszmann Alajos tervei alapján 1880-ban készült el, s rá egy évre a folyamatos megfigyelések is elkezdődtek. A kezdeti években a Konkolytól átvett és átalakított, eredetileg a londoni Browning cégtől származó 254 mm objektivátmérőjü tükrös távcsövei történtek a megfigyelések. Gothard Jenő kiváló felkészültségére és vérbeli műszaki tehetségére vall, hogy segédberendezéseit, optikai rendszereit egyedül készítette, melyek pontossága és megbízhatósága vetekedett az akkori legprecízebb műszerekével. Számtalan fennmaradt üzleti számla és levél bizonyítja, hogy Gothard a századfordulóig európai és amerikai csillagvizsgálók megrendelésére különféle műszereket készített. Sándor öccsével közösen — aki kezdetben bekapcsolódott a csillagászati megfigyelésekbe is — dolgozatot írt a Jupiter több hónapon keresztül folytatott megfigyeléséről. E tudományos munkájuk elismeréseként 1883-ban a Royal Astronomical Society tagjai közé választotta őket. Gothard figyelme 1884-től a vizuális megfigyelésekről egyre inkább a fényképezés felé fordult, mindenekelőtt a csillagászatban való alkalmazhatóságát vizsgálta. Ezen a téren, viszonylag rövid idő alatt elért sikerei maradandóan beírták nevét a csillagászat történetébe. Fö műszerét, a Browning teleszkópot olyan tökéletes óragéppel látta el, hogy többórás expozíciós időkkel is készíthetett felvételeket az égboltról. Ez azért jelentett nagy előnyt, mert az akkori filmlemezek érzékenysége a mai szenziometriai skálán mérve 9—15 DIN körül mozogtak, azért egy halvány objektum jóminőségű felvételéhez sokórás exponálásra volt szükség. Münchenben, Max Paulynál, egy kitűnő objektivprizmát készíttetett s ezzel kezdetét vehette az égi objektumok színképelemzése a herényi obszervatóriumban. Mivel a spektroszkópiai mérésekhez összehasonlító színkép is szükséges, mi sem természetesebb, hogy Gothard Jenő létrehozott egy vákuumtechnikai laboratóriumot, ahol spektráltíszta gázokat tudott előállítani, és azokat kisülési üvegcsövekbe töltve kitűnő összehasonlító színképsorozatot kapott. Kezdetben fényesebb csillagok, később gázködök, meteorok, és üstökösök spektroszkópiai vizsgálatával foglalkozott. Az üstökösökről készített színképfelvételeit mind a mai napig forrásmunkaként használják, mint kora legmegbízhatóbb spektrumfotóit. Az 1892-es Swift-üstökösről készített színképfelvétele kortársainak egybehangzó véleménye szerint az első igazán használható, jól kimérhető üstökösszínkép. Ennek az üstökösnek a színképében a 3995 — 4137 Á közötti tartományában 7 új halvány molekulasávot talált. Megjegyzendő még, hogy az első, szabadszemmel nem látható üstököst is ö fényképezte le. Ő volt az első. aki meteorokat és üstökösöket (csóvájukkal együtt) fényképeken rögzíteni tudott. 1886-ban fotográfiai úton felfedezte a Lyra györüskod központi csillagát. Elsőként alkalmazott egy olyan eljárást, amellyel csillagközi ködökről külöböző érzékenységű filmlemezekre készített felvételeit egymásra másolt és addig sohasem tapasztalt, részletdús felvételeket kapott. Ezt az eljárást ma a modem csillagászati fényképezésben használják ekvidenzitometria néven. Gothard ezzel mintegy 50 évvel megelőzte korát. Jellemző volt Gothardra, hogy fényképlemezeit saját maga készítette fotólaboratóriumában, 1886-ban a bécsi Photographische Gesellschaft (Fényképészeti Társaság) ezüstéremmel tüntette ki fényképfelvételeit, ugyancsak Bécsben 1877-ben a fényképészeti kiállításon pedig aranyérmet nyert. 1890-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Gothard műszaki érdeklődése olyan szerteágazó volt, hogy az akkor diadalútjára induló elektromosságtan technikai problémái kezdték érdekelni. Konkoly Thege Miklós mellett ő használt először mikrofont, s 1885— nyarán megvalósítja az Osztrák—Magyar Monarchia területén az első kétséget kizáróan jó hangminőségű nagytávolságú telefonkapcsolatot 160 ill. 180 km távolságon Herény-Csoma, ill Herény és Ógyalla között. A Vasvármegyei Elektormos Művek Rt. első műszaki igazgatója lesz. 1894—95-ben épült meg az első magyar vizierömű a Rába folyón. Ikerváron. Az erőművet maga tervezte, s az irányítási munkálatok mellett jónéhány mérőműszert maga készített. Az erőmű túlfeszültségi védelmi rendszerét később szabadalmaztatta is. Gothard szerteágazó figyelmét és rugalmasságát méltóképpen igazolja az is, hogy alig egy hónappal azután, hogy Röngten Würzburgban bejelentette a később róla elnevezett sugarak felfedezését, saját maga röntgenkészüléket szerkesztett és jóminöségü röntgenfelvételeket készített. A csillagászati megfigyeléseket egyre inkább mellőzte, a különböző iparvállalatoknál betöltött vezető tevékenysége szinte teljes mértékben lefoglalta őt. Tudományos kutatásra,' műszerek készítésére már sem ideje, sem ereje nem maradt, a túlfeszített munka egyre inkább aláásta egészségét is. Utolsó csillagászati értekezését 1901-ben írta a Perseus csillagképben fellángolt nova megfigyeléséről. Élete hátralevő éveiben visszavonultan élt, preparátumokat, ásványokat és könyveket gyűjtögetett. 1909. május 29-én szívinfarktusban halt meg Herényi otthonában. Bödők Zsigmond HOMLOKZAT ; » KÉTSZINTES, ALÁPINCÉZETT LAKOHAZ Az ajánlott elképzelés azt célozza, hogy az egyes szintek helyiségei kedvező összefüggésben biztosítsák önálló funkciójukat. Ebből a tervezési elvből kiindulva a földszinti konyha (melyre az éléskamra nyílik), a lakószoba és a mosdó — a közlekedő légteréből közvetlenül elérhetők — kompakt egységet alkot. A belépő ajtaja egy szélvédett pihenőről nyílik s az előtérből indul a pincelejáró, míg az emelet a közlekedő légteréből közelíthető meg. A lépcsőház szellőző szerkezetekkel van ellátva, megvilágítása üvegbeton lapokkal történik. Az éléskamra mellett elhelyezkedő beépített szekrény elegendő a takarításnál használatos kellékek tárolására, s az előtérbe ugyancsak beépíthető egy szekrénynyel kombinált ruhafogas. A lakószobába kandalló is beépíthető. Ez a helyiség nyílászáró nélkül kapcsolódik a konyhára, ahonnan a teraszon át az udvarra, ill. a kertbe juthatunk. A gépjármű elhelyezése szintén a földszinten oldható meg, a higiéniai előírások szerint azonban a garázs lakott résszel nem köthető össze. Az emeleten három szoba és a fürdőszoba van elhelyezve. A főhomlokzat elhelyezkedési iránya észak vagy nyugat. A lakóház beépített légtere kb. 900 m3. KURUCZ NÁNDOR műépítész stavmzw? a&dlKMfáaVV WZVAX.'Aü'A 1 PlHf ,Mó 2 ni-roGÓ iKSzitKCVÓ 4 W4.-£UU*AI* éKOőlV*»* 7TEKA5Z ft LAKÓSZOBA küészi'-fe^e * EMELET klÜKUCZ NÁNDOR. 18
