A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-15 / 20. szám

vagyis szélesen fonták be, hátul pedig a „frekocsba" (hármas fonatba) piros pántli­kát fontak. A hármas fonat nem a tarkón kezdődött, itt lazán hagyták a hajat, csak a haj végét fonták be. A kocsikas-kötéses fonás kétoldalt lazán a fülön ment keresz­tül. Ezt a frizurát, amely az első világhábo­met rúig általános volt a lányoknál, később csak a menyasszonyok viselték. A har­mincas években már mint „öreges" fésül­­ködési formát emlegetik és alkalmazzák az előbb említett alkalmakkor. A párta bukrai ujjnyi széles kétszínű sza­lagból készültek. Egy-egy bukorhoz 50 cm hosszú szalag kellett és mindegyiknek a közepére egy gyöngyszem. A szalag hajto­gatásával alakították ki a virágalakú buK- rot. A színek összepárosítása kinek-kinek az ízlése szerint történt. Gyakori volt az élénk piros-rózsaszín párosítás. A rozmaringok kb 50 cm hosszúak voltak, hogy a menyasszony háta közepéig érje­nek. Egy-egy ágon hat bukrocskát helyez­tek el. Az ágak mindkét végét összekötöt­ték. Fönt a bolti koszorút erősítették, az alsó végét pedig a frekocskához kötötték. Úgy rendezték él, hogy az egész fejtetőt betakarja. A pártának szép dúsnak kellett lennie. A bolti koszorút Nyitrán vásárol­ták, vagy a búcsúban vették. Régebben a viasz-, később a gyöngyvirág-koszorú volt divatban. A koszorút a homlokba tették és a tarkón kötötték meg. A koszorú közepéhez kötötték a rozmaringágakat, tulajdonképpen ezek tartották. Cétényben a menyasszonyok sötét színű ruhában esküdtek A szoknya anyagából készült a pruszlik is. Legünnepélyesebb a nagy rózsákkal mintázott selyembrokát­ból varrt szoknya volt, fekete köténnyel. A menyasszonyon mindig ún. lányos, vagyis fodros ing volt, rajta színes, hosszú rojtos nyakba való selyemkendővel. Fehér haris­nya és félcipő illette meg a menyasz­­szonyt. A nyakba való gyöngyöt Nyitrán vették meg és otthon fűzték föl, éspedig úgy, hogy csak egy sor érte körbe a nyakat, a többi 7—15 sor fokozatosan egymás alatt helyezkedett el. A lakodalomban a hivatalos vendégeket bukros rozmaringág illette meg. Ez tiszt­ség szerint hosszabb-rövidebb volt, több vagy kevesebb bukorral. Cétényben 1948-ban még pártában es­küdtek a lányok. Ebben az időben azt tartották, hogy fátyolt akárki tehet a fejé­re, de pártát nem. Állítólag raffiát fontak a hajba, ha a menyasszony már nem volt szűz' JÓKAI MÁRIA Nagycétényben (Veľký Cetín) három egy­mást követő vasárnapon, amikor a háza­sulandókat kihirdették, már bukros roz­maringgal jelent meg a templomban a menyasszony. Nem volt külön kijelölt he­lye, a saját megszokott helyén állt még az esküvője napján a litánián is. Itt ugyanis a második világháborúig az esküvőt, lako­dalmat vasárnap tartották. Vasárnap dé­lután volt az esketés. A menyasszonyi fejdíszhez először is a menyasszony haját kellett megfelelőkép­pen megfésülni. A homlokban középen szétválasztott hajat ún. kocsikas fonással v:?f,rv

Next

/
Oldalképek
Tartalom