A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-15 / 20. szám
. Az ember itt-tartózkodásának első nyomai jóval megelőzik Dunaszerdahely területének történelmi korát, melyet az írott emlékek nyitnak meg. A bronzkori temetkezőhely múlt század végétől folyamatosan előkerülő leletei azt bizonyítják, hogy itt már mintegy 3500 évvel ezelőtt rendezett emberi település volt. A Csallóköz és benne Dunaszerdahely (Dun. Streda) város történelmi hajnala a római hódítás korára esik. Hosszú időn át az a hiedelem járta, hogy a sziget, egészen a XIII. századig lakatlan, mocsaras vidék volt. Ezt a tévhitet ma már egyaránt cáfolják a régészeti leletek meg az írott források. Klaudiosz Ptolemaiosz i. u. 135 körül szerkesztett térképe világosan igazolja azt a tényt, hogy a Csallóköz eredeti területe a Római Birodalom szerves része volt. Innen tudjuk, hogy a régi Csallóköz, amely többé-kevésbé a mai Dunaszerdahelyi Járás területével azonos,- időszámításunk első négy évszázadában a cotinus nép civitása, azaz önkormányzati joggal bíró szállásterülete volt. Ezeket a cotinusokat a rómaiak 90 táján telepítették ide korábbi hazájukból az Alacsony Tátra és az Ipoly folyó közti vidékről. A cotinus nép viszonylag gyorsan belehelyezkedett a pannóniai életbe. Alig száz évvel a letelepedés után, 200 körül, Rómában már a praetori gárdában szolgáló cotinus katonákkal találkozunk, akik csak római polgárjoggal rendelkező személyek lehettek. A cotinusok tehát már 200 előtt elnyerték az önkormányzattal járó polgárjogot. A cotinus civitás felett az ellenőrzést a Cohors Secunda Italicörum Voluntariorum tribunusa, azaz az itáliai önkéntesek II. Cohorsának parancsnoka gyakorolta. Ennek székhelye a Csallóköz nyugati csúcsában, Arrianae-ban, az egykori Pozsonypüspöki területén volt. Maga a cotinus nép szerteszórtan a sziget ókori értelemben vett egész területén villákban élt. Ezek a villák leginkább a századfordulón még megvolt majorgazdaságokhoz hasonlítottak. KÉT RÓMAI-KORI VILLA Dunaszerdahely város területén ma két cotinus villának vannak régészetileg igazolt nyomai. A régibb még az első század végén keletkezett, amikor a cotinusok ide települtek, és a birodalom összeomlásáig lakott volt. Az első leletek még a múlt században kerültek elő az Áldor major környékén. A másik villa a Dunaszerdahellyel egyesített Sikabony területén volt. A régészek az itt előkerült síredényeket és használati tárgyakat germán leletekként tartják nyilván. Ez többé-kevésbé meg is felel a történelmi ismereteinknek. Tudjuk ugyanis, hogy a cotinus nép egy része az idetelepülés előtt valóban a germán kvádok hatalma alatt élt. HOMÁLYOS ÉVSZÁZADOK A hun uralom létrejöttétől az írott források hosszú időn át hallgatnak a Csallóköz területéről. A krónikaírók figyelmét csak az Avar Birodalom 805-i végleges felbomlása után hívta fel ismét magára ez a vidék. Ekkor a sziget területén és a Rábáig terjedő vidéken Nagy Károly frank király megalapította a Frank Birodalom Avar Tartományát. A tartomány élén kágánok álltak, akiket a Frank Birodalom rangsorában a hercegi cím illetett meg. Ebből az időszakból csupán egyetlen régészeti leletünk van, amely igazolja, hogy a város területe ekkor is lakott volt. A HONFOGLALÁS UTÁN Az Avar Tartomány és vele a város területe krónikáink tanúbizonysága szerint háború nélkül, békés úton került a honfoglaló magyarság kezébe. A tartomány felszámolására Zoltán fejedelem korában a X. század középén került sor. Valószínű, hogy ö adott itt nagy kiterjedésű szállásbirtokot Mogor, Ethuruh, Bar, Csurle és Borsa nevezetű vitézeinek, a későbbi csallóközi várjobbágynemzetségek őseinek. Szerdahely mezőváros régi pecsétjének egyik lenyomata 1631-ből A mezővárosi címmel első ízben Zsigmond király 1429-ben keit oklevelében találkozunk Közülük az első kettőt oklevélből ismerjük. Szerdahely vidékét Légtől Nyárasdig a Barcs ere fölött az Ethuruh nemzetség kapta meg. A nemzetség szállásbirtokán a X. század végére hét falu keletkezett. Ezek egyike volt az ősi, ebben az időben még osztatlan Abony falu. Ennek nagy kiterjedésű határában — a mintegy 7500 hektáros Abony-földön — alakultak meg a mai Dunaszerdahely város falu-elődei. Ez az Abony-föld a régi Csallóköz — mely, mint már említettük, csaknem azonos a mai Dunaszerdahelyi Járás területével — történetének legrégibb okleveles forrásával büszkélkedhet. Első említése még III. István király egyik 1162—1172 közt kiadott okleveléhez kötődik. Ezt követi 1165- ben a közeli, ma már Várkonnyal egyesített Csallóköznyék, illetve 1186-ban Vajka említése. SZERDAHELY - KIRÁLYI VÁSÁROSHELY A város nem csupán azzal kötődik az A- bony-földhöz, hogy annak területén áll. Feltehetően még III. Béla Király (1172—1196) volt az, aki rajta alapította meg azt a szerdanapi vásároshelyet, amely a mai város magva és közvetlen előde volt. A szerdanapi vásároshely számára kihasított terület a város mai összterületéhez mérten kicsi volt. Tulajdonképpen csak a vásárteret és a vásárügyekkel foglalkozó királyi jobbágyok telkeit foglalta magába. Eredeti nagysága mintegy 70 ha körül mozgott és a mai Lenin utca, a Kistejedi utca meg az Ipar utca által körülhatárolt területen feküdt. Oklevélben első ízben viszonylag későn — 1254—1257 között — találkozunk vele, amikor Mirk a vásároshely bírája Mod-i Duha birtokperében tanúként szerepel. Ettől fogva egyre sűrűbben bukkannak fel a Szerdahelyet említő oklevelek. A vásároshely ekkor és még hosszú időn keresztül, királyi birtok volt, s mint olyan a pozsonyi várkapitányság kötelékébe tartozott. Ezt a fejlesztési törekvést a szerdahelyi templom felépítése igazolja, melyet a középkori lovagok eszményképének, a sárkányölő Szent Györgynek tiszteletére emeltek. Pontos építési idejét nem ismerjük. Viszont kétségtelen, hogy 1336-ban már állt. Mivel gótikus épület, nyilvánvaló, hogy a sziget igen korai ilyen jellegű emlékei közé tartozik. SZERDAHELY — KIRÁLYI MEZŐVÁROS Szerdahely vásároshely fejlődésének máso-, dik és talán a legjelentősebb múltbeli szakasza Zsigmond király korában kezdődött. Zsigmond az 1405. évi kisebbik dekrétumával a már több mint 200 éves királyi vásároshelyet számos hasonló helyzetű településsel együtt a királyi mezővárosok sorába emelte. Oklevélben első ízben 1429. július 26-án találkozunk a mezővárosi címmel. A mezővárosi jogállás elnyerése további előnyökhöz juttatta a hajdani szerdanapi vásároshelyet. Ez főképpen az országos vásártartás jogának megszerzése volt, amelyet a Kereszt járó napokra, azaz a Húsvét utáni hatodik vasárnapot követő hétfőre, keddre és szerdára kapott meg. A mezővárosi jogállás fejtett jellegére vall az a körülmény is, hogy Szerdahely és ekkor már a vele egyesített Csótfa lakói is valamennyi jobbágyi szolgáltatásukat készpénzben váltották meg. Például 1574-ben jobbágytelkekként 60 dénárt, a mezőváros 26 telkének fejében összesen 46 magyar forintot és 8 dénárt tett ki. A viszonylag önálló igazgatással bíró mezőváros a céheket is vonzotta. A csallóközi vargák céhe már 1493-ban itt alakult meg. Szerdahely ekkor már az egész Csallóközre kihatott. Dr. PÜSPÖKI NAGY PÉTER Új könyvek Milliók kedves olvasmánya, a Nobel-díjas lengyel író, H. Sienkiewicz Özönvíz c. regénye két vaskos kötetben jelent meg új magyar kiadásban az Európa kiadó gondozásában. A mű egy nagy történeti trilógia második része, az író a svédek elleni nemzeti háború eseményeit ábrázolja benne. A kalandos, romantikus meseszövésű regényben árulókkal és hősökkel, egy eszményi szerelem történetével ismerkedünk meg. Jókai nyomában a címe Szénássy Zoltán ismeretterjesztő kismonográfiájának, amely sok adatot és sok fényképet ad közre Komárom nagy szülöttjének, Jókai Mórnak szülővárosához és a mai Szlovákia különböző tájaihoz fűződő kapcsolatáról, emlékeiről. A Madách kiadó gondozásában megjelent könyv képdokumentumai között Jókai számos rajzát is láthatjuk. Defoe-nak, az angol klasszikus írónak egymás után két művét jelentette meg hasonló köntösben az Európa kiadó: a világszerte ismert és mindmáig olvasott Robinson Crusoe-1 és egy kevésbé ismert kalandos regényét, a Jack ezredes című regényét, amely az 1772-ben megjelent első kiadás címlapja szerint: „Nevezetes élettörténete amaz igen tiszteletreméltó Jacques ezredesnek, ... aki úriembernek született, de tanonc lett egy zsebmetsző mellett, huszonhat esztendeig tolvaj volt, azután pedig elhurcolták Virginiába. Kereskedőként tért vissza, ötször házasodott meg .. . háborúba ment. vitézül viselkedett ... a trónkövetelővel átszökött Angliába, most pedig külországban fejezi be csodákkal teljes életét, és generálisként szándékszik meghalni." Rendbontók címen Egri Viktornak ifjúsági regénye jelent meg a Madách kiadónál. Bandába verődött fiatalokról szól a mű, köztük börtönviseltekről is. Az írót a regény megírásakor főleg az a kérdés foglalkoztatta, mi siklatta ki ezeknek a fiatal embereknek — köztük egy 18 éves lánynak — az életét: gyenge jellemük, rossz családi körülményeik vagy valami egyéb? Lion Feuchtwangemak. a huszadik század legnépszerűbb német prózairójának A hamis Néró c. regénye jelent meg új, második magyar kiadásban az Európa kiadónál. A Néró szerepében tetszelgő diktátor alakjában Feuchtwanger kitűnő pszichológiai érzékkel mutatja meg, hogy az erőszakosságnak testvérpárja az emberben a gyávaság. A jövő évben hetvenötödik születésnapját ünneplő Csontos Vilmos Estéli ének címen régi és új verseit adta ki a Madách kiadó gondozásában. A kötet javarészt önéletrajzi ihletésű, vallomásos verseket tartalmaz és egy beszélgetéssel zárul, amelyben az idős költő az őt meginterjúvoló Tóth László kérdéseire válaszolva visszatekint életére, pályájára. Karinthy Ferenc összegyűjtött munkáinak sorozatában a Szépirodalmi kiadó most az író novelláinak második kötetét adta ki Mélyvízi hal címen. Karinthy Ferenc ezekben a novelláiban többnyire valamelyik szereplőjének a maszkja mögül szól az első személyű hangvétel segítségével az öt környező világról. Fábry Zoltán Összegyűjtött írásainak második kötete látott napvilágot a Madách kiadásában. A gyűjtemény a hat-nyolc kötetre tervezett Fábry-életműből az 1926—29-ben megjelent cikkeket és tanulmányokat foglalja magába. Ezeknek az éveknek a termése Fábryt már teljes publicisztikai-írói fegyverzetében mutatja. (fv) 14
