A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-17 / 16. szám
A CSEMADOK XII. országos közgyűlésének elnöksége s közgyűlése elé dott. Népi tánccsoportjaink és folklóregyütteseink eredeti gyűjtések alapján a hagyományápolás és -őrzés útjára tértek, tiszta forrásból merítenek; énekkaraink és éneklőcsoportjaink a legértékesebb hagyományok továbbfejlesztésére törekednek. E téren olyan követendő példák mutatják az utat, mint a Szőttes, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, a Csermely, a Szép Szó stb. A Hét hasábjain bemutatott néprajzi anyag és az aktív helyi szervezetek által létrehozott tájházak egyre inkább arra ösztönzik csoportjainkat, hogy a népművészeti munka olyan elemekre épüljön, amelyek a mát tudatosítják és nem csupán a néprajzi elemek öncélű ápolására irányuljon. Eredményeinket híven tükrözik a járási dal- és táncünnepélyek, valamint országos rendezvényeink. Ezekről a rendezvényekről számos é tékelő írást és tudósítást közöl képes hetilapunk, a Hét, mely az ötéves átlagot figyelembe véve ezer közötti példányban elent meg, és ennek a példányszám ingadozásnak fő oka a postai hírlapszolgálat rendszertelen munkája, ettől függően emelkedik vagy csökken a példányszám. A Fáklya utódja, a Hét fontos művelődéspolitikai feladatot teljesít, mégis szinte megmagyarázhatatlan aránytalanságok mutatkoznak terjesztésében. Míg a nyugatszlovákiai kerületben több mint 18 ezer. addig a közép-szlovákiaiban 3 ezer és a kelet-szlovákiaiban 4 ezer példány fogy hetente. Ezenkívül a Hét több száz példánya jár Csehországba és külföldre. Ez az aránytalanság még akkor is szembetűnő, ha figyelembe vesszük az egyes kerületekben a magyar lakosság számarányát. A következő időszakban nagyobb gondot kell fordítanunk a magyar nyelven megjelenő sajtótermékek és a könyvek terjesztésére. A Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat gondozásában megjelentetett müvekben megismerkedhetünk a hazai magyar szerzők s ugyanígy — fordításban — a cseh és a szlovák irók, költők alkotásaival. Ezért szükséges olvasni és terjeszteni ezeket. Helyi szervezeteinkre vár az a fontos feladat, hogy még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a nemzeti bizottságokkal és a Nemzeti Frontba tömörülő tömegszervezetekkel, hogy tevékenységünk továbbra is szocialista tartalmat kapjon többek közt a kulturális értékek széleskörű cseréje újtán. Ez a közeledés nem a nemzetiségi kultúra korlátozását, hanem további fejlesztését, hazánk nemzetei és nemzetiségei további közeledését eredményezi majd. Az ilyen tartalmú munka elképzelhetetlen a rendszeres szervezeti élet nélkül, a tagállomány folyamatos megfiatalítása és minőségi színvonalának emelése nélkül. Ennek érdekében szorosabbá kell tennünk kapcsolatainkat az új munkásosztályt felnevelő szaktanintézményekkel és a többi iskolával, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel. E munka terén komoly feladatok helyi vezetőire, akinek a céltudatosság és tudatosság elveit a gyakorlatban kell megvalósítaniuk, politikai és szakmai ismereteik mellett az irányítás alapelveit és módszereit is el kell sajátítaniuk. Hogyan tovább a XIII. országos közgyűlés után? Tovább! Tovább azon az úton, amelyet szövetségünk 33 évvel ezelőtt tűzött ki társadalmunk építése és fejlesztése érdekében, azon az úton, amelyet szocialista társadalmunk számára a CSKP XVI. kongresszusa jelölt meg a hatékonyság és a minőségi kulturális munka területén. SIDO ZOLTÁN, A CSEMADOK KB elnöke PRANDL SÁNDOR felvételei Hétvégi levél____________ A CSEMADOK helyi szervezeteinek egész tagsága már hónapok óta szövetségünk XIII. országos közgyűlésének jegyében élt és dolgozott. Felajánlásaikkal és aktívabb kulturális és népművelő munkával köszöntötték szövetségünk életének ezt a nagy eseményét, melytől tagságunk konkrét világos, igényes, de ugyanakkor teljesíthető programot vár. Olyat, mely elősegíti a szövetség munkájának további, főleg minőségi fejlődését. Többek között ez a kívánság, illetve követelmény csendült ki az évzáró taggyűléseken és a járási konferenciákon elhangzott vitafelszólalásokból és nem utolsósorban a Hét hasábjain megszólaltatott tisztségviselők nyilatkozataiból is. Természetesen a közgyűlés színvonala nemcsak attól függ. hogy milyen lesz a Központi Bizottság beszámolója, de attól is. hogy a közgyűlés küldöttei mit hoznak tarsolyukban, és mennyire kap hangsúlyt vitalfeszólalásukban az új munkaformák keresése s azoknak a jó tapasztalatoknak az átadása, melyek előbbre vihetik szövetségünk munkáját. Mennyire kap hangsúlyt a kritika és az önkritika. Ezért nagy felelősség hárul a küldöttekre. Ez abból is adódik, hogy a közgyűlés megnyitásával ténylegesen megszűnik a régi Központi Bizottság tevékenysége, és a szövetség munkájáért az egész felelősséget, mint a szövetség legfelsőbb szerve, az új Központi Bizottság megválasztásáig a közgyűlés és annak küldöttei veszik át. Ezért, szövetségünk munkájának további fejlődése elsősorban attól függ. hogy a közgyűlés küldöttei milyen felelősségtudattal és igényesen állnak hozzá a problémák megoldásához. Nem vitatható, hogy a CSEMADOK az elmúlt megbízatási időszakban nagy sikereket ért el. ez az időszak újabb lépés volt előre azoknak a céloknak a megvalósítása útján, amelyeket a szövetség alakuló közgyűlése tűzött ki elénk. Az alakuló közgyűlésen, melyen Dél-Szlovákia kommunista és munkásmozgalmának színe-java — köztük Major István. Lőrincz Gyula. Fábry István, Kugler János. Tánczos István, Réty István. Poszpis József. Patócs Gábor. Mondok Gábor. Hüpsch Sámuel és még sokan mások — vett részt, a CSEMADOK jövőbeni feladatait abban határozták meg, hogy a szocialista nemzetiségi kultúra fejlesztésével párhuzamosan a szövetség egyik legfontosabb küldetése minden lehetőséget kihasználva erősíteni Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek barátságát, erkölcsi-politikai egységét. E célkitűzés szellemében kell vizsgálni ma is a CSEMADOK tevékenységét. Igen. az alakuló közgyűlés elfogadott elvek ma is irányadóak szövetségünk életében. Ez kell hogy meghatározója legyen ötéves munkánk értékelésekor és a következő időszak feladatainak meghatározásakor. Mert a CSEMADOK történelmi küldetésének lényege a nemzeti kultúra ápolása és fejlesztése mellett a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság eszméinek ápolásában domborodik ki. Egy hazában élünk csehekkel, szlovákokkal, ukránokkal, lengyelekkel. Sorsunk közös, és mi. csehszlovákiai magyarok aktív részesei vagyunk hazánk gazdasági, kulturális és politikai felemelkedésének. Itt kívánkozik idézni Gustáv Husáknak. a CSKP KB főtitkárának az SZLKP 1971-ben megtartott kongresszusán elmondott beszédéből, amelyben a párt nemzetiségi politikáját az alábbiakban fogalmazta meg:,,Elvtársak! Világosan meg kell mondani: Szlovákiában végzett munkánkban kötelesek vagyunk ápolni a tiszteletet a cseh nemzet forradalmi, demokratikus hagyományai iránt, a cseh nemzet iránt és úgyszintén a nemzeti kisebbségek iránt. Mint osztálytestvéreink iránt, mint egységes, közös csehszlovák államunk részei iránt. Velük együttélünk egy államban, közös a sorsunk, semmiféle más kiutat a jövőben nem keresünk, és pártunk ennek keresését soha nem engedi meg . . . Elmondhatjuk, hogy nemzeteink és nemzetiségeink között lényegesen megjavultak a kapcsolatok. Hogy ma nincsenek különlegesen súlyos problémák a csehek és a szlovákok viszonyában, vagy Szlovákiában a szlovákok és a magyar vagy az ukrán polgártársak viszonyában. Noha e téren nincsenek rendkívüli problémák, internacionalista pártunk köteles ezekre a dolgokra gondolni, és a nacionalizmus, a sovinizmus bármilyen, még legkisebb megnyilvánulására is reagál. Internacionalizmusról beszélünk. Ezt azonban nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom, a Szovjetunió és a szocialista államok viszonylatában kell érteni. A proletár internacionalizmusnak megvan a hazai, belföldi vonatkozása is — a nemzetek és nemzetiségek kapcsolatában. Itt is meg kell kérdezni lelkiismeretünket, vajon ennek az ehnek a szellemében cselekszünk-e mindenkor és következetesen? Különösen a vegyes lakosságú területeken. Az egész lakosságnak a proletár internacionalizmus szellemében való nevelése mind belföldi, mind hazai vonatkozásban, mind nemzetközi viszonylatban egyike azoknak az alapelveknek, amelyekre pártunkat ötven esztendővel ezelőtt alapozták. Az az eN, melyet pártunk soha nem adott fel és a jövőben sem adhat fel soha. ha marxista-leninista pártként akar működni." Ez pártunk internacionalista állásfoglalása, amely az életben mindenütt meghatározója kell hogy legyen cselekedeteinknek. Szövetségünk munkájának fő irányát is ezek az eNek határozzák meg. hiszen a CSEMADOK nem járhat és nem is akar járni más úton. mint a hazánk nemzetei és nemzetiségei közötti barátság és testvériség elmélyítésének útján. Mindez összhangban van szövetségünknek azzal a küldetésével is. hogy ápoljuk és fejlesszük sajátos nemzetiségi kultúránkat, mint a csehszlovák kultúra szerves részét. Ezen elvek mellett tesz majd hitet a szövetség XIII. országos közgyűlése is, hűen több mint 30 éves hagyományaihoz, keresve az új utakat, az új munkaformákat, amelyeknek gyakorlati megvalósításán keresztül még határozottabban szolgálja majd a jövőben a kultúra és népművelés igényes feladataiból eredő küldetését a csehszlovákiai magyar dolgozók között. 3
