A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-03 / 14. szám
Csak egy percre.. Már csaknem két hónapja, hogy február kilencedikén Bratislavában megnyílt a fennállásának 80. évfordulóját ünneplő, népszerű magyarországi utazási iroda: az IBUSZ csehszlovákiai kirendeltségének szlovákiai fiókirodája. Az újonnan létesített idegenforgalmi hivatal vezetője a gömöri származású CMOREJ GYULA. — Mi tette indokolttá a fiókiroda megnyitását? — Elsősorban az utazás iránti érdeklődés növekedése, hiszen csupán 1981-ben kereken ötmillió csehszlovák turista látogatott Magyarországra! Sokan éppen az IBUSZ prágai kirendeltségének közvetítésével utaztak Budapestre, Egerbe, a Balatonra vagy más magyarországi tájakra. A Magyarországra irányuló utak iránt azonban nemcsak a cseh, hanem a szlovákiai országrészekben is óriási az érdeklődés, ezért a munka megkönnyítése és rugalmasabbá tétele érdekében az IBUSZ vezetősége úgy döntött, hogy az SZSZK kormánya Idegenforgalmi Tanácsának támogatásával Szlovákia fővárosában is önálló fiókirodát nyit. — Miként összegezhetnéd az első hetek tapasztalatait? — Bátran állíthatom, hogy előzetes elvárásainkat meghaladó érdeklődés tapasztalható irodánk tevékenysége iránt. Naponta átlagosan hetven-nyolcvanan is betérnek hozzánk, hogy igénybe vegyék szolgáltatásainkat, hogy tanácsot vagy útbaigazítást kérjenek. — Milyen ajánlatokkal várjátok az érdeklődőket? — Köztudomású, hogy a Magyarországra irányuló egyéni turizmus ősz óta bizonyos korlátozásoknak van alávetve. Ennek kiegyensúlyozásaképpen főként a szervezett, csoportos turizmust támogatjuk, de az utazási irodák szolgálatait igénylő egyéni turistákat is segítjük a szállás, a napi ellátás biztosításában, az útiprogram meghatározásában. Kínálatunkat önálló katalógusban rögzítettük, ugyanakkor azonban arra is törekszünk, hogy lehetőségeinkhez mérten a megrendelők egyéni igényeit is kielégítsük. .— A Te munkád vajon miben különbözik a többi idegenforgalmi utazási iroda alkalmazottainak napi feladataitól ? —- Úgy vélem, hogy munkám sokrétűbb, öszszetettebb, mintha csupán az előre meghatározott társasutak vagy az előre rögzített útiprogramok eladásával foglalkoznék. Bizonyos értelemben üzletkötés is a munkám, hiszen nem elég felvenni egy-egy rendhagyó programot tartalmazó megrendelést, hanem azt pontról pontra biztosítani is kell. — Vannak e munkakörnek alapkövetelményei? — Természetesen! Mint minden „üzleteléshez", ehhez is határozott fellépés, gyors döntéskézség, pontosság és megbízhatóság kell. A szakmai ismeretek mellett nyelvtudás és széles körű tájékozottság szükségeltetik, amibe az utazóközönség igényeinek alakulásától a valós lehetőségek alapos ismeretéig sok minden beletartozik. — Hol sikerült mindezt elsajátítanod ? — Elméletben a besztercebányai (Banská Bystrica) Közgazdasági Főiskola idegenforgalmi karán, a gyakorlatban a Slovakoturist utazási irodában, ahol négy évig épp a külföldi kapcsolatok osztályán dolgoztam. — Az IBUSZ szlovákiai fiókirodájának címe ? — Kollárovo námestie 2; 811 06 Bratislava. (mik-) Fotó: Gyökeres ★ ★★★★★ a rock jegyében Ha meg akarjuk határozni a Piramis helyét a magyar popzenében, ha fel akarjuk mérni hatását a magyar popzene fejlődésére, nem árt párhuzamot vonni az Illés pályafutásával, főleg színrelépésük körülményeiben. A két együttes közti párhuzamvonás fö oka, hogy mindketten nemcsak zeneileg hoztak újat a magyar popzenébe, hanem egy-egy generáció életszemléletét is kifejezték. Az Illés esetében ezt már tárgyaltuk (Hét 81/49). A Piramis színrelépésének előzményeit nagy vonalakban a következőképpen lehet összefoglalni : A popzene nagy része zeneileg elsekélyesedett, a zene eltávolodott a rocktól és egyre inkább a hagyományos tánczene felé közeledett, a szövegek vagy elvontakká váltak, vagy a banális, semmitmondó témák felé hajlottak. A hetvenes évek derekán fellépő fiatal nemzedék ezzel a zenével és ezekkel a szövegekkel nem tudott azonosulni. Magyarán szólva, a zene nem az ő problémáikkal foglalkozóéi, nem az ő életszemléletüket fejezte ki. Ebben a helyzetben érkezett haza hoszszabb külföldi vendégszereplésről a baszszusgitáros Som Lajos (volt Neoton és Taurus zenész), aki felismerte a fiatal generáció zenei és szövegi igényeit, helyesen állapította meg az igények és az akkori popzene közt tátongó szakadékot. A megoldás mint már több esetben is, a gyökerekhez való visszatérés, olyan zene, mely kifejezi a tizenévesekben rejlő energiát, képes azt felszabadítani, képes azonosulni problémáikkal, fel tudja vetni helyettük azokat a kérdéseket, melyekre a fiatalok nem találják a választ. Itt van a Piramis és az Illés közt egy lényeges különbség. Az Illés a felvetett problémákra legtöbbször választ akar adni, míg a Piramis általában megmarad a kérdésfeltevésnél, illetve a probléma egyszerű leírásánál. De még ennél az ellentmondásnál is lényegesebb az, hogy a Piramis nem a fiatalok köreiből indult mint az Illés, hanem néhány tapasztalt zenész jó helyzetfelismerésének köszönhette a létét. Nem úgy éltek mint a közönségük, nem voltak azonosak a problémáik (bár ezt énekelték). A közönség azonosult az általuk kínált életszemlélettel, de ök helyzetükből kifolyólag csak szavakban tudtak azonosulni a közönséggel. A közönség későbbi eltávolodásának egyik oka éppen PIRAMIS ennek az ellentmondásnak a felismerésében kereshető. Zenei téren a Piramis a hetvenes évek elejének rockzenéjéhez nyúlt vissza, melyet Jimi Hendrix, a Led Zeppelin és a Black Sabbath neve fémjelzett. A rock eredeti nyers hangzását hozták vissza, természetesen modern felfogásban és gazdagítva az azóta eltelt idő zenei fejlődésének eredményeivel. Som Lajos társai a következők voltak: Závodi János (gitárok) és Köves Miklós (dob) a Non Stop-ból, Révész Sándor (ének, gitár) a Generálból, a billentyűs hangszereket Gallai Péter kezelte, aki időnként énekelt is. 1977-ben jelent meg első nagylemezük, mely a már ismertetett popzenei helyzetben úgy hatott, mint derült égből a villámcsapás. A zene, mely felborzolta az idegeket és éles vitákra adott okot a „kemény rock" volt. A lemez azonban nemcsak sallangmentes rockzenét tartalmazott. Találhatunk itt nagyon szépen kidolgozott lírai szerzeményeket, a tagok zenei tudását az instrumentális Fénylő piramisok árnyékában című kompozícióban is megcsodálhatjuk. A Piramis zenészei kivétel nélkül a magyar popzene élvonalába tartoznak, különösen Som erőteljes basszusgitárja és Köves precíz dobolása figyelemreméltó, de semmivel sem marad mögöttük Gallai és Závodi sem. És végül az együttes fő vonzereje, magas fekvésű különleges színezetű hangjával, kiváló énekével és egyéni színpadi mozgásával. Révész Sándor. A Piramis hatása hasonló mint a cseh Katapulté, de zenéjük összehasonlíthatatlanul színvonalasabb, sokkal egyénibb és ötletgazdagabb. Koncertjeik felidézték a hőskor hangulatát, a közönség teljes mértékben azonosult az együttessel, a siker óriási volt. Fontosnak tartom azonban megismételni, hogy sikereik és népszerűségük mellett magas színvonalú zenét játszottak. Ezt azonban akkor (és sajnos még ma is) még kevesen értékelték, sokkal több szó esett a külsőségekről, az együttes által kiváltott „üvöltésről", az elszabadult indulatokról. Az egy év múlva boltokba kerülő újabb Piramis nagylemez, még tovább fokozta az együttes körül kialakult vitát. A lemezen már teljes mértékben a tizenéveseket belülről feszítő problémákról énekeltek. Zenéjük keményebbé vált, a hangszerelés alaposabb és átgondoltabb lett. Fokozott szerephez jutott Závodi, a lemezen már Révész is gitározott. A gitárok előtérbe helyezésével a dalok feszesebbek lettek, a hangszerelés agresszívebb és még rockosabb lett. Ugyanakkor a gitárok nemcsak a ritmust erősitették, hanem a stúdiótechnika segítségével több zenei síkban mozogtak, melyek hol egymástól látszólag függetlenül, hol egymást fedve, rendkívül plasztikus zenei élményt nyújtottak. Ennek mintapéldája a Gyere közelebb, vagy a Valami új kell. Ez utóbbiban megfigyelhetjük a feszültség mesteri fokozását. Az album az együttes zeneileg legjobban sikerült alkotása. Következő lemezük 1979 elején került a piacra. Vető János kitűnő borítójában. A lemez szövegei még szókimondóbbak, még agresszívabbak lettek, zenei téren is hasonló változást tapasztalhatunk. Már a második lemezen feltűntek néhány számban az erőteljes osztinátók, az új lemez rockosabb számaiban pedig szinte kizárólagos szerepet kaptak. Ezek a dalok a hard rock felé hajlottak, itt nem a dallam a fontos, hanem a ritmus, a fáradhatatlanul ismételt erőteljes figurák. Ebből kifolyólag a hangszerelés egyszerűbb lett, de ez nem vitte a Piramist az igénytelenség felé. A zene még mindig hozott haladó és progresszív elemeket. Ötéves fennállásukat az 1979 végén kiadott A nagy buli című koncertlemezzel ünnepelték meg. Az ötödik nagylemez (Erotika) csaknem kétéves szünet után jött létre, de közben sok minden megváltozott. Új együttesek léptek színre (HBB, Beatrice, Edda), melyek másfajta zenéjükkel és életszemléletükkel elhódították a Piramis rajongóinak egy részét, a felnövő fiatal generáció számára pedig már nem a Piramis, hanem az előbb említett együttesek lettek a példakép. Az Erotika egyértelműen a közönség visszahódítását tűzte ki maga elé célul. Ez ugyan nem sikerült, de az erőfeszítés zenei téren nagyon jó eredményt hozott. Megszűnt az eddigi kizárólagos gitárcentrikusság, helyükre kerültek a billentyűs hangszerek, eltűntek a néha nehézkes osztinátók, az egész zene új lendületet kapott. Révész mellett végre Gallai Péter is kiválóan énekel, játékával és énekével a nagylemez főszereplőjévé lépett elő. A Piramis zenei téren sohasem volt megalkuvó, mindig tartották magukat a kemény rock irányvonalához. A jelenlegi helyzetben azonban ez a zene már kimerítette fejlődési lehetőségeinek nagy részét. Magyarországon a kemény rock nem.tölt be haladó szerepet (zenei fejlődését illetően), éppen széleskörű elterjedése, elemeinek gyakori alkalmazása, és az ebből eredő felhígulás miatt. Mindez ugyan semmit sen von le az Erotika zenei színvonalából, de a lemez a magyar popzene fejlődésére már nem volt hatással. Az első két lemez hatása viszont kétségtelen, ami jelentős helyet biztosít a Piramisnak a magyar popzene történetében. DISZKOG RAFIA: 1, Piramis 2, Piramis 2 3, Piramis 3 4, A nagy buli 5, Erotika GYUROVSZKY LÁSZLÓ Fotó: Máté Magda 22
