A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-27 / 13. szám
A Csemadok életéből SZÁMVETÉS H A dunaszerdahelyi Istiglinc gyermektánccsoport Prandl Sándor felvétele Egy fél évtized nem sok, de nem is kevés idő. Nem sok, ha nagy távlatokban nézzük, nem kevés, ha a napi valóságra vetítjük, ha a CSEMADOK művészeti tevékenységét s ezen belül a csehszlovákiai magyar néptáncművészet fejlődésének, eredményének az utolsó ciklusát, a CSEMADOK XII. és XIII. országos közgyűlése közötti időszakát vesszük nagyító lencse alá. Az elmúlt megbízatási időszakban stabilizálódott néptáncmozgalmunk. A CSEMADOK- kal egy időben született ez a mozgalom, annak fejlődésével, izmosodásával, társadalmi, szerkezeti elhelyezkedésével együtt fejlődött. Szerves részévé vált szocialista nemzetiségi kultúránknak. A társadalmi struktúrán belül megtalálta és elfoglalta az őt megillető helyet. Napi kulturális életünk szerves részévé terebélyesedett. Tartalmi töltetében szocialista, formai megjelenésében nemzeti lett. A néptáncmozgalom amatőr szintjét tekintve Szlovákiában a kiépítettség nemzeti és magyar nemzetiségi területen megközelítően azonos. Az eltérés a fejlett csoportok kategóriájában és a hivatásos együttesek szintjén észlelhető. Fokozatosan sor kerül a különbség kiküszöbölésére. A fejlett csoportok területén sikerült jelentősen előre lépnünk a vizsgált időszakban. A jó és rendszeres működés alapfeltételeit biztosító fenntartói gondokat éltáncegyütteseink közül többnek sikerült jelentős mértékben, a rendes munkát biztosító módon megoldania. Az eredmény: 1980-ban öt táncegyüttesünket országos viszonylatban a C kategóriába sorolták. Nyugatról kelet felé haladva ezek a CSEMADOK somorjai (Šamorín) helyi szervezete és a Városi Művelődési Ház által fenntartott Csalié Népművészeti Együttese, a CSEMADOK diószegi (Sládkovičovo) h. sz. Új Hajtás Táncegyüttese, a komáromi Szakszervezeti Székház Hajós Táncegyüttese, a CSEMADOK fülekpüspöki h.sz. Palóc Táncegyüttese és a nagyidai Helyi Művelődési Ház és Állami Gazdaság által fenntartott llosvai Népi Együttes. Ezek azóta országosan nyilvántartott együttesek, és kategóriájuknak megfelelően számolnak a munkájukkal: meghívják őket a kerületi és országos népművészeti fesztiválokra, számolnak velük az országos versenyeken. Például 1981-ben a Csal tó és a Hajós szólistái első helyezést nyertek a Myjavában megtartott kerületi versenyen, és nem a rendezőkön múlott, hogy nem jutottak el Vychodnára az országos döntőbe. Az idén pedig a népművészeti dolgozók III. Országos Konferenciája tiszteletére rendezett ünnepi műsorban ugyancsak a Csalló képviselte hazánk magyar nemzetiségi néptáncművészetét — és jóleső érzéssel tehetjük hozzá, hogy sikerrel. Ezeknek az együtteseknek és az őket közvetlen követőknek — amelyeket ugyan még nem soroltak be országos kategóriába, de már egész estét betöltő önálló műsorra! rendelkeznek — a társadalmi szerepe nő. Évente mintegy 20—30 előadást adnak. Ezzel amatőr szinten nagyrészt fedezik járásuk ilyen jellegű kulturális igényét. Műsort biztosítanak különböző állami és társadalmi ünnepségeken, jeles évfordulókon, fesztiválokon, aratási ünnepélyeken, szövetkezeti évzárókon, CSEMADOK kulturális rendezvényeken, május elsejei, felszabadulási ünnepségeken, a Szlovák Nemzeti Felkelésről és az Októberi Forradalomról való megemlékezéseken. A gyermek- és a hagyományőrző csoportokkal együtt ezek az együttesek évről évre szerepelnek a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon és a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyen. Főleg ők képviselik a magyar nemzetiségi nép tánckultúrát a kerületi és országos rendezvényeken, a lengyel és ukrán nemzetiségi fesztiválokon, és gyakran cserepartnerként a határmenti kapcsolatok keretében Magyarországon is. A felsorolt együtteseket közvetlenül követik a Csallóközi, a Gömör, a Bódva, a Rozmaring, a Bodrogközi, a Kamócsa és a prágai Nyitnikék Táncegyüttes. Ezekre az országos kategória megszerzése még feladatként vár. Érdekes színfoltja és szinte pótolhatatlan helyet tölt be a mozgalomban a prágai magyar főiskolások már említett Nyitnikék Táncegyüttese és a galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diáktánccsoportja. Ők képviselik a valamikori regős diák kultúrcsoportokat, azok misszióját viszik tovább. A kultúra színvonalas terjesztésével akarják öregbíteni iskolájuk jó hírnevét, vonzóbbá tenni iskolájukat, megszeretettetni közvetlen környezetükkel és a környék faNaiból bejáró tanulók szüleivel, a falvak lakosságával. Ezek a csoportok is gyakori résztvevői országos népművészeti fesztiváljainknak. A Nyitnikék 1978-ban elnyerte az ONF Nagydíját. Különösen zenekíséreti megoldásával szolgált példaként. Annak ellenére, hogy a felsorolt élvonalbeli együttesek nem mindegyikének fenntartója a CSEMADOK, majd mindegyikük létrehozásában a CSEMADOK ottani helyi szervezetének is kisebb-nagyobb szerep jutott. Jelenleg is pártolják őket, tagsági bázisukat biztosítják és természetesen igényük fellépéseiket. A fejlődést is lényegében ez eredményezte. Társadalmi méretekben egyre inkább természetessé válik, hogy a nemzetiségi kulturális csoportok szervezésében, fenntartásában, munkájuk eredményesebbé tételében csakis a társadalmi összefogás hozhat jelentősebb eredményeket. A CSEMADOK-szervezet egymaga egy falu- vagy városközösségen belül ezt képtelen hosszú időn keresztül biztosítani. Az élvonalbeli amatőr együttesekkel szemben is, akárcsak az élsportolókkal szemben napról napra, évről évre nőnek a társadalmi elvárások. Ennek megfelelni, az elvárást kielégíteni. az országos színvonalat tartani csak megfelelő háttérrel, a rendszeres munkához szükséges feltételek biztosításával lehet. Ahol ezek létrejöttek és tartósan jelen vannak (llosvai, Csalló stb.), ott a fejlődés üteme is elfogadható és folyamatos, ahol megszűnnek (vagy létre sem jöttek) a szükséges feltételek, ott ennek eredményeképpen a csoport teljesítménye visszaesik, illetve a csoport megszűnik. Bizonyítja ezt az elmúlt öt évben megszűnt vagy teljesítményében jelentősen visszaesett lévai Garammenti, martosi Hajnal, féli Kis-Duna, izsai Búzavirág, érsekújvári Napsugár stb. volt élvonalbeli táncegyüttesek példája is. Mennyiségben jelentősebb részét képezik a mozgalomnak a kezdő és haladó tánccsoportok. Ezek önállóan képtelenek egész estét betöltő műsort adni. Általában 1—3 táncot tartanak repertoárjukban és más csoportokkal társuNa lépnek a közönség elé. Különböző, főleg helyi rendezvényen nyújtanak keretműsort, s így járulnak hozzá a CSEMADOK taggyűlések és évzárók, irodalmi estek, nevezetes évfordulókkal kapcsolatos emlékestek stb. színvonalának emeléséhez Munkájuk kicsúcsosodásaként tartják számon a járási méretű rendezvényeken, járási dal- és táncünnepélyeken, CSEMADOK-napokon, aratási, béke- és szüreti ünnepélyeken való szerepléseket. Az elmúlt öt év alatt a legdinamikusabban a gyermektáncmozgalom fejlődött, sok összetevő szerencsés találkozásának eredményeképpen. Gondos fenntartók állnak mögöttük. Főleg az általános iskolák, de több felnőtt együttes, CSEMADOK helyi szervezet, művelődési és ifjúsági otthon is. A felnőtt együttesek látják biztosítottnak tánccsoportjuk tagutánpótlását. Központilag is sokat tett a CSEMADOK a mozgalom fellendítése érdekében: irányítja az együttesek, csoportok műsorpolitikáját, helyet és versenyzési lehetőséget biztosit számukra az országos népművészeti fesztiválokon stb. Tavaly például már 24 gyermek-A martosi Hajnal Táncegyüttes 6
