A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 2. szám
A Csemadok életéből PALÓCOK AZ IPOLYON INNEN Zord. hideg most a tél az Ipoly mentén, a járhatatlan utakat hóekék teszik járhatóvá. Nincs szünetje a munkának, mint ahogy a hóesésnek sem, amerre nézek, hegyek, dombok, falvak hótakaró alá bújtak, vakító fehérség bántja a szemet Valamikor, gyermekkoromban, olvasókönyvek illusztrációi csodáitatták meg velem a töretjen hóban, kemény télben, hófúvásban a céljuk felé tartó embereket mozgó hóembereknek rajzolva őket a könyv!apón. Most ugyanilyen megdöbbentő hatást kelt bennem a CSEMADOK tisztségviselőinek falujárása, hóesésben, hidegben, veszélyes utakon. Nekik is menniük kell, mint gyermekkorom könyvlapillusztrációján a töretlen hóban utat taposó vándoroknak. December az évzáró taggyűlések ideje. Rados Pál. a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási titkár és Bányai Géza instruktor vasárnap is útrakelnek, délelőtt, délután, sőt még este is várják őket a falvakba. Én magam Prandl Sándor fényképész barátommal Ipotyvarbóra (Vrbovka) tartok, amely ismerős község több okból is. Még mindig fülemben cseng s telkembe markol az itteni lakodalmi szokást felelevenítő Menyaszszonybúcsúztató. amelyet a bratislavai Kultúra- és Szabadidő Parkban hallottam, az ipofyvarbói éneklőcsoport tagjai énekelték a Tavaszi szél... országos döntőjében. Meg a CSEMADOK helyi szervezetének égisze alatt működő Palóc Közművelődési klub is rendkívül tevékeny, rangos vendégeket, kulturális személyiségeket hívnak az ipoly-parti, 565 lakosú kis faluba, amely fontosságát tekintve nem is olyan kicsi, hiszen hét falu határát egyesítő szövetkezetnek a központja. Urbán Aladár pedagógus, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke is igen mozgékony. A CSEMADOK járási bizottságának tagja, irodalmi albizottságának alelnöke, a magyartanárok járási metodikusa, szövetségünk országos rendezvényeinek gyakori meghívottja és látogatója. Elsősorban az ő nevéhez kapcsolódik az ipolyvarbói kulturális tevékenység, ö a kezdeményezője szinte mindig a helyi szervezetben folyó munkának. 1968 óta él a faluban, harmincöt éves családos ember, felesége az iskola tanulóit készíti fel járási és országos versenyekre eredményesen, egyik tanulójuk, Gyurkovics Mónika az idén is ott volt a Dunamenti Tavaszon. Még csak harmadik osztályos tanuló, de már szerepeI legrangosabb rendezvényeinken Urbánné Cseri Szabina nevelőnő jóvoltából. Egy kicsit azt is jelképezve, hogy CSEMADOK és iskola együttes munkájának van igazán értelme, gyermekeinkbe már iskolás korukban be kell oltani a kultúra szeretetét Ipo/yvarbó kanyargó oldalán a házak, s egyik oldalon a kertek végét nyaldosó Ipoly már az országhatár. Csendes vasárnap délután. A CSEMADOK helyi szervezet évzáró taggyűlésének körülbelül ötven résztvevője hallgatja meg az általános iskola éttermében a vezetőség beszámolóját, amelyet Csemik Tibor olvas fel. A beszámoló reális képet fest a kis falu kulturális életéről. 166 CSEMADOK•aggal kezdik az új esztendőt, végzik majd azt Juhász Géza népi fafaragó, szövetkezeti tag, a helyi szervezet vezetőségének tagja Sinka Gyula pedagógus nagyobb aktivitást ígér a jövő évre a munkát, amelyet 1982. évi munkatervükben határoztak meg maguknak. Csupán néhány dologra hívom fel a figyelmet. Tíz fővel növelik a taglétszámot, újabb hét-előfizetőket szereznek, CSEMADOK-napot szerveznek a kulturális munka népszerűsítésére, társadalmi munkával segítik a művelődési ház mielőbbi fölépülését, olvasókör tagjai elolvassák Sütő András Anyám könnyű álmot ígér és ZS. Nagy Lajos Cudar elégia című könyvét, irodalmi vetélkedőt rendeznek Arany János halálának 100. évfordulója alkalmából, honismereti kört alakítanak, néprajzi gyűjtésbe kezdenek. paraszti élettörténeteket íratnak idős emberekkel, s falumúzemot hoznak létre. Ugyanekkor beneveznek a Tavaszi szél... országos versenybe, résztvesznek a vers- és prózamondók járási versenyén, kisszínpadi bemutatót tartanak, s neves előadókat hívnak meg a Palóc Közművelődési Klubba. Tartalmas és sokféle érdeklődést kielégítő az 1982. évi munkaterv, s a vezetőség és a tagság bizakodással tekint a jövőbe, hiszen tavaly is kielégítően, sőt a nagykürtösi járás helyi szervezeteinek összességét tekintve példamutatóan végezték munkájukat A tavalyi tevékenységről szóló beszámolót hallgatva dicsérő szavak kínálkoznak toliam hegyére. Örömmel hallgattam, hogy a varbói CSEMADOK-tagok közösséggé kovácso/ódtak össze, házasukí fiataljaikat táviratban köszöntik ajándékokkal kedveskednek az újszö/öttet világrahozó kismamáknak, gyászolják a soraikból véglegesen távozó, elhalálozott CSEMADOK-tagokat Ennél is nagyobb öröm persze, hogy jó a kapcsolatuk a helyi nemzeti bizottsággal, az évzáró taggyűlés vitájában felszólaló Pálfi József hnb-elnök sem fukarkodott a dicsérő szavakkal. Külön kiemelném az évi tevékenységet összegező beszámolóból a téli hónapokra tervezett matematikai tanfolyamot amelyet Petényi István példás tanító vezetett, a logikai gondolkodás alapjainak ismeretére tanította hallgatóságát A tanfolyam végén a helyi szervezet Neumann János Emléklappal jutalmazta meg a hallgatókat Elismerően kell szólni arról is, hogy az olvasókör tagjai könyvkiállítással és árusítással egybekötött irodalmi estéken ismerkednek meg csehszlovákiai magyar írókkal és műveikkel. A Palóc Közművelődési Klub gazdag tavalyi programjából idekívánkozik legidősebb vendégelőadójuk, Domokos Pál Péter neve, aki a moldvai csángómagyarok életével ismertette meg a varbóiakat Boráros Imre, a MATESZ művésze is szép, a hazai magyar és a világirodalomból összeállított műsorral kedveskedett a Palóc Közművelődési Klub tagjainak. De amire talán legbüszkébbek lehetnek a varbóiak, hogy énekkarral szerepeltek az ipolynyéki (Vinica) járási énekkari fesztiválon. Mindenképpen és tartósan karnagyot kell találni, ha azt akarják, hogy éljen Ipo/yvarbón a dal, amely olyan szépen szól. itthon, távoli vidékeken és magyarországi vendégszereplések alkalmával a már ismert Menyasszonybú-súztatóban. Sok minden kavarog bennem, míg az évzáró taggyűlés beszámolóját néhány vitafelszólalóját hallgatom. Kint hull a hó, bent melegedik a lélek, amint fogalmazódik a gondolat: az ipolyvarbóihoz hasonló kis falvakban is lehet értelmes, okos, felfigyeltető kulturális munkát végezni. Olyan emberek kellenek hozzá, mint Urbán Aladár, aki — miközben a taggyűlés folyik, csendesen kérdezem tőle, hány órát fordít naponta, hetente társadalmi munkára ?- Nem számolja a közösségi munkára fordított perceket órákat. Népét akarja szolgálni, teszi is, amennyire a képessége és az ideje megengedi. Hetente huszonkét órát tanifc ezt pontosan tudja. S ha nem áll a katedrán, s ha éppenséggel közösségi munkája sincs, bevonul több mint ezerkötetes könyvtár- illetve dolgozószobájába, és olvas. Nagyon helyesen azt vallja, hogy csak az olvasott tájékozott ember tud okosan cselekedni, felelősen másokat vezetni... MACS JÓZSEF Prandl Sándor felvételei RÖVIDEN • A CSEMADOK helyi szervezetei mostanában tartják az évzáró taggyűléseket Az összejöveteleken elhangzó beszámolók és hozzászólások értékelik a szövetségnek az elmúlt időszakban végzett munkáját és rámutatnak a hiányosságokra. A CSEMADOK közelgő XIII. országos közgyűlését számos helyi szervezet munkafelajánlásokkal köszönti. A munkafelajánlások a szervezeti élet és a kulturális munka tökéletesítésére vonatkoznak. • A CSEMADOK KB TITKÁRSÁGA ÉS ELNÖKSÉGE rendszeresen figyelemmel kiséri. hogy a szövetség járási bizottságai és helyi szervezeteinek vezetői milyen kapcsolatot tartanak az illetékes párt-, állami- és társadalmi szervekkel. Az Elnökség a 41. ülésén megállapította, hogy a CSEMADOK járási bizottságai évi munkatervüket mindig átadják a járási nemzeti bizottság kulturális osztályainak. Az együttműködés eredményeképpen a CSEMADOK munkaterve részét képezi egy-egy járás egységes kulturális munkatervének. A CSEMADOK vezetőségi ülésein és rendezvényein többnyire részt vesznek a párt- és állami szervek képviselői, s elismeréssel nyilatkoznak a szövetség sokrétű, eredményes munkájáról. A CSEMADOK járási bizottságai és helyi szervezeteinek vezetői főleg a nemzeti bizottságok kulturális szakosztályaival. a SZISZ, a CSSZBSZ és a Szocialista Akadémia szerveivel, valamint a könyvtárakkal és a művelődési otthonokkal tartanak kapcsolatot és egymást kölcsönösen segítve dolgoznak. • A CSEMADOK-na* a legtöbb helyi szervezete (79) a rimaszombati (Rimavská Sobota), a legtöbb tagja (10 500) a dunaszerdahetyi (Dunajská Streda) járásban van. Az elmúlt év első felében a legtöbben (229-en) a losonci (Lučenec) járásban léptek a CSEMADOK-ba. • A CSEMADOK losonci járási bizottságának az 1982-re vonatkozó munkaterve előirányozza, hogy a járás legnagyobb helyi szervezetei — ha erre megteremtődnek a megfelelő lehetőségek — új művelődési klubot alakítanak többek között Losoncon, Füleken. Fülekpüspökiben. Ragyotcon. Vükén, Nagydarócon és Panyidarócon. • A CSEMADOK keretében a komáromi járásban 18 éneklőcsoport 10 c'rterazenekar és 5 folklórcsoport működik. Az együttesek rendszeresen fellépnek a helyi és a járási rendezvényeken. Az együttesek közül néhányan már az országos kulturális bemutatókon is szerepeltek. 7
