A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-06 / 10. szám
Tudomány-technika KINÉL OKOSABB A SZÁMÍTÓGÉP? Az utóbbi évtizedek rohamos műszaki fejlődése az egyik ámulatból a másikba ejtette az utca emberét. Különösen a híradás és számitógéptechnika szinte naponta jelentkező új és még újabb eredményei nyomán vált az ámulat tiszteletteljes áhítattá. Az egyre nagyobb számítógépek mind ördöngősebb műveletek elvégzésére lettek képesek, a mikroelektronika kialakulását követően méreteik radikális csökkentése mellett teljesítményük ugyanilyen arányban nőtt. Igaz, kezdetben csak tudományos intézményekben működött egynéhány közülük, aztán a gyárakban, üzemekben is megjelentek, mig a közelmúltban a háztartásokat vették célba. Mint minden bonyolult, a hétköznapi ember számára érthetetlen szerkezet közül, a számítógép körül is tévhitek — eszmék, legendák egész sora kering, szinte misztikus fénybe burkolva az „elektronikus agyat". Ilyen tévedés tipikus esetének lehettünk szemtanúi néhány héttel ezelőtt a budapesti tévé A Hét című műsorában. A cipödoboz nagyságú legújabb számítógép a házi sakkpartner szerepében lopja be magát a lakásba, s e tény azonnal érdekes eszmefuttatásra is ösztönözte a riportert arról, hogy a gép vagy „partnere", az ember sakkozik-e jobban, illetve elérik-e a közeljövőben a számítógépek a nemzetközi sakknagymesterek szintjét ? Az ilyen és hasonló műsorokban, újságcikkekben az embert a géppel szembeállító téves szándék a legveszélyesebb, mintha a repülőgép gyorsaságát a gyalogossal szemben az előbbi „egyéni" érdemének tekintenénk. A számítógép ugyanolyan gép, mint bármely más emberi alkotás, csakis úgy tud működni és azt tudja megtenni, ahogy megszerkesztették. E tévedést csupán a gép bonyolultságával magyarázni aligha lenne célravezető, hiszen a laikus számára egy tévékészülék is kiismerhetetlenül bonyolult, mégse jutna eszébe senkinek magához hasonlítani. A fö ok minden bizonnyal abban rejlik, hogy az emberiséget épp az értelmes cselekvés, a gondolkodás tette a természet urává, így a bonyolult műveleteket végző gépben saját intelligenciájának hasonmását véli felfedezni. További tévhitekre és félreértésekre adott alkalmat, hogy már a kezdet kezdetén heves viták robbantak ki a szakemberek körében a számítógép műveleti sebessége és tároló kapacitásának növelése kapcsán a „mesterséges intelligenciáról", a beavatatlanok körében olyan érzést keltve, mintha az ember vagy az emberi agy veszedelmes konkurenséről lenne szó. A számítógép kis leegyszerűsítéssel két fő részből áll: a gépi, műszaki berendezésből (hardware) és a hozzátartozó, a műveleteket meghatározó részből (software). Az előbbi a konstruktőrök műve, akik évtizedek óta a számítógépek műveleti sebességének és tároló kapacitásának növelésén, a berendezések súlyának és méreteinek csökkentésén fáradoznak. A programot az alkalmazott matematika speciális szakértői, a programátorok állítják össze a megoldandó feladat bonyolultságától, jellegétől függően különböző ún. programnyelvek formájában. Tehát nyilvánvaló, hogy az összehasonlítás alkalmával helytelen a gépet az emberrel szembeállítani, hiszen ez előbbi csak azt képes elvégezni, amit más emberek előzetesen beletápláltak, így a sakkpartinál velünk szemben tulajdonképpen nem a gép ül, hanem — közvetve — azok az emberek, akik a berendezést összeállították és beprogramozták, hiszen a számítógép nem gondolkodik, csupán bizonyos algoritmus szerint műveletek elvégzésére képes. Felvetődhet a kérdés, vajon múló divat megnyilvánulása-e csupán a sakkautomata szerkesztése, aminek semmi haszna sincs? A sakk nemcsak a legbonyolultabb logikai játék, de matematikai szempontból is rendkívül érdekes és jelentős, ezért fontos szerepet játszhat a jövő programjainak kialakításában. A két sakkjátékos a harminckét induló bábuval a hatvannégy fekete-fehér mezön egy játszma során elméletileg több milliárd lépés közül választhat, néhány lépés előrejelzése is milliós nagyságrendű variációs lehe tőséget vet fel. Csakhogy az ember azért gondolkodó lény, hogy a lényegtelen, vagy a játszma szempontjából értelmetlen lehetőségeket kizárja, csupán a legfontosabb néhány variáció közül választ. Ezzel szemben a gép minden lehetséges megoldást figyelembe vesz. Emiatt már a számítástechnika kezdeti szakaszában a kutatók figyelme a sakkfeladványok felé fordult. Claude Shannon alkotta meg az első sakkprogramot az ötvenes évek elején, amely természetesen egy kezdő játékos szintjén mozgott. 1968-ban David Levy skót nemzetközi nagymester még 2000 dolláros fogadást kötött J. McCarthy amerikai és D. Miche angol professzorokkal, hogy az általuk szerkesztett programok tiz éven belül nem győzik le őt. Legtökéletesebb, „Chess 4.7" programjuk 1978-ban végül is a fogadást nem tudta megnyerni, de oroszlánkörmeit azért megmutatta, mivel az ötjátszmás sorozatban ugyan háromszor veszített, de egy alkalommal döntetlenül játszott, sőt egyszer megnyerte a Levy elleni mérkőzést! Az integrált áramkör-technika és az egyre tökéletesebb programozási nyelvek minden bizonnyal már a közeljövőben lehetővé teszik a számítógépek számára, hogy a nemzetközi nagymesterek szintjén „sakkozzanak", talán az sem elképzelhetetlen, hogy egyszer a világbajnokokkal is a siker reményében vehetik fel a versenyt. Azonban győzelem esetén nem a gép bizonyul okosabbnak az embernél, hanem a konstruktőrök és programozók népes gárdája arat diadalt a sakk-király felett. A gép továbbra is csak műveleteket fog végezni gondolkodás helyett, annak ellenére, hogy a mai legmodernebb programok már kizárják a fölösleges vagy lényegtelen lépések nagy részét, tehát a gép, az emberhez hasonlóan, már nem foglalkozik minden lehetséges variációval, és hogy már olyan masinák is léteznek, amelyek értik az emberi szót, sőt maguk is képesek „beszélni" — hangszintetizátor segítségével érintkeznek a felhasználóval. OZOGÁNY ERNŐ HÉTVÉGI HÁZ Egy igényesebb kivitelezésű hétvégi ház — az előírt beépítési terület betartási érdekében (50 m2) — kétszintes formában valósulhat meg. Ezáltal kedvezőbbé válik a térkialakítás. A földszinten helyezkednek el a kiegészítő helyiségek, s az emeleti rész biztosítja a hétvégi pihenéshez szükséges körülményeket. A bemutatott terv ilyen céllal készült. Az aláépítmény falazott szerkezetű, a felső szint faanyagból valósítható meg. Ebben az esetben lényeges, hogy a középütt elhelyezkedő szoba egyaránt alkalmas le gyen az étkezésre, főzésre és a társalgásra. A kandalló ebben a szobában igen esztétikusán hat. Amennyiben az egyik hálófülkébe emeletes ágy kerül, öt személy kényelmes elhelyezése is megoldható. KURUCZ NÁNDOR műépítész Segélykérés napenergiával Segélykérő rádiótelefonnal, szerelik fel az osztrák és bajor Alpok mintegy 250 magashegyi menedékházát. Néhány menedékházat eddig vezetékes telefon kötött össze a völgyekkel, de a kábelösszeköttetést gyakran elszakították a lezuhanó fatörzsek, lavinák, földcsuszamlások. Ezért határozták el, a rádió-telefon-hálózat kiépítését, s azt, hogy az eddigi benzinmotoros generátorokat naptelepekkel váltják fel. A naptelep teljesítménye 16,5 watt, s kiegészítő akkumulátorával akár három borús héten át is elláthatja villamos energiával a segélykérő rádiótelefont. Nemesített beton Belorusz magfizikusok nagy jelentőségű új eljárásával a márvány, malachit és már ritka ásványok szerkezetét utánzó műanyag betonlapokat lehet előállítani. A „nemesítés" során besugárzás közben megfelelő műanyaggal itatják át a betont. Az új anyag szilárdsága megfelel a természetes kőzetének, de csak feleannyiba kerül. Előállításához olcsó homokot, vagy a kőfaragó műhelyek hulladékát lehet felhasználni. 18
