A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 8. szám
A Csemadok életéből A CSEMADOK tagjai tanulmányi kiránduláson Weimarban. Háttérben a Liszt Ferenc szobor (Jurenka Béla felvétele) HOGYAN DOLGOZUNK A FŐVÁROSBAN ? Két éve, amikor a CSEMADOK bratislavai városi konferenciáján az a megtiszteltetés ért, hogy megválasztottak a városi bizottság elnökévé, magamban reményteljes terveket szőttem. A CSEMADOK megalakulását követő évekre, 1950 végére és 1951 elejére gondoltam. Huszonévesen ekkor kerültem fel Bratislavába és mint sok hasonló indítású barátom-kollégám, én is gyakran eljártam a CSEMADOK bratislavai helyi szervezetébe. Előzőleg már ismertem a CSEMADOK célkitűzését. Némi munkatapasztalattal is rendelkeztem. A CSEMADOK-nak 1949 márciusában megtartott országos alakuló közgyűlése után Rozsnyón (Rožňava) az elsők között alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. Az 1949-es év végén itt kapcsolódtam be a szervezet munkájába. Az alapitó tagokra, a tapasztalt harcosokra, Rozsnyó munkásmozgalmának ismert képviselőire úgy tekintettem, mint tanítóimra, mint példaképekre. Ma is elevenen emlékszem arra, amit a CSEMADOK bölcsőjénél bábáskodó kommunisták akkoriban mondtak, és amit a csehszlovákiai magyar dolgozók anyanyelvi kultúrájának az ápolása érdekében tettek. A munka akkoriban, a kezdet kezdetén sem volt könnyű. Sok nehézséget, sok meg nem értést kellett leküzdeni, hogy eredmények szülessenek, hogy fellendüljön Rozsnyó és a járás kulturális élete. Gyakran két fronton küzdöttünk. A szervezeten belül azok ellen, akik úgy érezték, hogy a CSEMADOK „nem eléggé magyar”, és nacionalista nézeteket képviseltek. A szervezeten kívül azok ellen, akik gátolták a munkát, akik a CSEMADOK-ot „túlságosan magyarénak tekintették, és nem nézték jó szemmel, hogy a CSEMADOK magyar nyelven az országépítő feladatok teljesítésére szervezi és szocialista szellemben neveli a csehszlovákiai magyarokat. A veterán kommunisták helytállása és példamutatása, valamint a CSEMADOK-nak a lenini nemzetiségi politika szellemében végzett munkája legyőzte a nehézségeket. Egyesek előbb, mások később, többen csak hoszszas meggyőzés után, de megértették, hogy a CSEMADOK helyes úton jár. A CSKP és az SZLKP művelődéspolitikáját a gyakorlatban érvényesíti, s elősegíti a múlt káros örökségének a felszámolását, a nemzetiségi kultúra ápolásával a nemzetek kultúráját is ápolja és gazdagítja. Jó és gazdag élményt szereztem a bratislavai helyi szervezetben végzett munka során is. A CSEMADOK helyiségeiben rendszeresen találkozott a főváros akkori nemzetiségi életének színe-java, és aktív munkával segítette, hogy a nemzetiségi kultúra Bratislavában is fellendüljön. Rendszeressé váltak a vitaestek, a színházi bemutatók, az [ró-olvasó találkozások. A közművelődés számos formája eresztett gyökeret, tette élénkké, hangulatossá és merem állítani azt is, hogy kedveltté-eredményessé a CSEMADOK tevékenységét. Aztán sok megtorpanás, sőt visszaesés is történt. Volt időszak, amikor Bratislavában egyáltalán nem működött a CSEMADOK helyi szervezete. Az említett városi konferencián arra gondoltam, majd a konferenciát követően azzal az elhatározással fogtam munkához, hogy jó lenne, ha az indulás éveiben tapasztalt kulturális élethez hasonló, aktív szervezeti és kulturális életet teremthetnénk ismét. A feltételek ma is olyanok, sőt jobbak, mint voltak a múltban. Bratislavában tevékenykednek a magyarul megjelenő központi lapok, a nemzetiségi könyvkiadók, valamint a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztői. a CSEMADOK Központi Bizottsága Titkárságának dolgozói és sokan mások. Számosán dolgoznak Bratislavában a környező falvakból bejáró magyar nemzetiségűek. Környezetünkben a nemzetiségi, népi, szocialista kultúrának tehát nemcsak felvevői vannak (lennének), hanem vannak (lennének) kitűnő terjesztői (apostolai) is. A munka sajnos mégsem olyan, mint amilyen lehetne, és szeretnénk ha lenne. Sem a fővárosi, sem a helyi szervezetekben nem élünk az adottságainknak és az igényeinknek megfelelő anyanyelvi kulturális életet. A lemaradásnak (visszaesésnek?) szerintem az az egyik oka, hogy bár mindannyian tudjuk és mondjuk, hogy a jobb munka érdekében mi a teendő, a gyakorlatban viszonylag kevesen és keveset fáradozunk azért, hogy az anyanyelvi művelődés egyre tartalmasabb, egyre sokrétűbb, egyre színvonalasabb legyen. A CSEMADOK Bratislavai Városi Bizottsága hat helyi szervezetet irányít. A helyi szervezetek közül a bratislavai óvárosi szervezet működik a legjobban. Keretében tevékenykedik a József Attila Művelődési Klub, a Nőklub, a Természet és Tudományos Ismeretek Barátainak Köre. Ezeken kívül az állandó jellegű éneklöcsoport és alkalmi együttesek rendezvényei teszik változatossá a helyi szervezet kulturális munkáját. A püspöki szervezetnek a rendszeresített ismeretterjesztő előadásai, a ligetfalusi szervezetnek a szintén rendszeresített honismereti kirándulásai népszerűek. A vereknyei és az oroszvári szervezet tagsága tavaly a Z akcióban végzett társadalmi munkával szerzett sok elismerést. Eredményesen dolgozik a zenebarátok Liszt Ferenc Klubja is. A városi bizottság irányításával működő, mintegy háromszáz tagot számláló klub, havonta tart zenei témáról kulturális műsorral összekapcsolt előadást. A CSEMADOK Bratislavai Városi Bizottságához tartozó helyi szervezetek tavaly többek között Kisfaludy Károlyról, Janko Matuškáról, Fazekas Mihályról, Bartók Béláról, Eötvös Józsefről, Pavol Országh-Hviezdoslavról, Kazinczy Ferencről, valamint számos munkásmozgalom-történeti, egészségügyi és helytörténeti témáról tartottak ismeretterjesztő előadást. Az ismeretterjesztő előadásokon 5200-an, a vers- és prózamondók versenyének városi döntőjében 29-en, a 21 honismereti kiránduláson 1125-en vettek részt. A ligetfalusi helyi szervezet színjátszói tavaly 7, a püspöki helyi szervezet színjátszói 2 alkalommal léptek fel. A püspöki helyi szervezet tánccsoportja is többször bemutatkozott. Egyik szép hagyományunk, hogy a városi bizottság minden évben megemlékezik az 1848-as szabadságharcról és a ligetfalusi parkban emlékmüsort rendez, megkoszorúzza az 1848-as polgári és demokratikus forradalom nagy alakjának, a lánglelkű költőnek és forradalmárnak, Petőfi Sándornak a szobrát. Eredményeink szerények. A rendezvények többsége azonban tavaly is megnyerte a tagság tetszését. Az elismerés a szereplőket is, a szervezőket is további jó munkára ösztönzi. A XIII. országos közgyűlés küszöbén, a jövőben elvégzésre váró munka érdekében szeretném hangsúlyozni: a CSEMADOK keret, a csehszlovákiai magyarok anyanyelvi művelődésének — a csehszlovák szocialista társadalom által anyagilag is támogatott — formája, lehetősége. Rajtunk, csehszlovákiai magyarokon múlik, hogy a formát mennyire tesszük magunkévá, hogyan élünk lehetőségeinkkel, a keretet milyen tartalommal töltjük meg. A CSEMADOK munkája és a csehszlovákiai magyarok anyanyelvi közművelődése a jövőben is olyan lesz, amilyenné tesszük. DR. BALÁZS BÉLA, a CSEMADOK Bratislavai Városi Bizottságának elnöke RÖVIDEN • A CSEMADOK helyi szervezetei a Nemzeti Front választási programjának teljesítését egyebek között a Z akcióban végzett társadalmi munkával is elősegítik. Tavaly a vereknyei helyi .szervezet például 860, az oroszvári helyi szervezet 220 társadalmi munkaórát dolgozott le. A környezetszépítési akcióban ledolgozott társadalmi munkával a tagság több tízezer koronát kitevő értéket hozott létre. • A CSEMADOK Bratislavai Városi Bizottságának az irányításával dolgozó helyi szervezetek tavaly is számos honismereti kirándulást szerveztek. A tanulmányi kirándulások többségéről színes diafilmeket készítettek s ezeket itthon — előadásokkal összekötve — bemutatták a tagságnak. • A CSEMADOK losonci (Lučenec) járási vezetőségének tagjai a helyi szervezetek évzáró taggyűlésein összesen 52 alkalommal vettek részt. A taggyűlések többségén a helyi párt- és állami szervek, valamint a kulturális intézmények küldöttei is felszólaltak. Elismerően méltatták a CSEMADOK tagságának a lakosság művelődési színvonala emelése, a fiatalok aktivizálása és a Nemzeti Front választási programja teljesítése érdekében kifejtett tevékenységét. • A CSEMADOK-nak a rozsnyói (Rožňava) járásban 35 helyi szervezete és 4586 tagja van. A múlt év első felében 217 új tag lépett a szövetségbe. Ugyanezen idő alatt a járási bizottság vezetősége 5, a helyi szervezetek vezetősége 228 alkalommal ülésezett. Az összejöveteleken a közművelődés időszerű kérdéseiről tárgyaltak. • A CSEMADOK-nak a galántai járásban működő színjátszó együttesei 1981 első felében 29, esztrádegyüttesei 8, irodalmi színpadai 24 bemutatót tartottak. Az előadásokat összesen 16 000 néző tekintette meg. • A CSEMADOK-nak a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban működő helyi szervezetei a CSKP megalapításának 60. évfordulója tiszteletére 41 ismeretterjesztő előadást és 28 emlékmüsort szerveztek. A rendezvényeken összesen 7467-en vettek részt. 6
