A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-06 / 6. szám
1. Helyszíni jelentés Következő számunk tartalmából: Balázs Béla: SZÁMADÁS Miklósi Péter: RÓDLIN, SÍLÉCEN Ozsvald Árpád: AHOL A RÉZKRAJCÁRT VERTÉK Kelenváry János: EMLÉKEZÉS MIROSLAV KRLEŽÁRA F. Kele: HEGYMÁSZÓ TÚRA ARGENTÍNÁBAN Liszka József: A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÉSRŐL Gyurovszky László: A ROCK JEGYÉBEN Az első oldalon riportkép a Bírják cérnával c. íráshoz. A címlapon Kontár Gyula, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Tavaly, december tizennyolcadikán a rádió déli híradása már sejttette: a szokatlanu. gyors ütemben érkező hidegfront révén meteorológiai ritkaságnak nézünk elébe .. . Alig tizenkét órával később beigazolódott az előrejelzés: éjfél után elemi erővel támadott a tél. A hagyományosan melegebb éghajlatú Nyugat-Szlovákiában is akkora hó esett, hogy megbénult a forgalom. Még Csallóközben is, ahol a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a közutak többsége járhatatlanná vált, akadoztak a vonatok, sokfelé nem lehetett kinyitni a házak ajtaját, a vihar fákat csavart ki, a ránehezedő súlytól sokhelyütt elszakadtak a vezetékek. Hosszú órákra minden élet eltűnt a tájról, s csak nehezen, ezrek és ezrek összefogásával sikerült megbirkózni a hóhegyekkel, úrrá lenni az elemeken. Az újságírószerencse úgy hozta, hogy azon az izgalmas hétvégen jómagam is úton voltam; de az országot jártam január nyolcadika és tizediké között is, amikor újra megismételte decemberi „tréfáját" az idén bizony szokatlanul szigorú tél. Kihaltnak tűntek a Bratislavából induló autópályák, legföljebb csak egy-két jármű „korcsolyázott" Brünn (Brno) vagy Prága irányába, illetve Nagyszombat (Trnava) felé. De a Senica, Trencsén (Trenčín), Nyitra. Galánta, Komárom (Komárno) felé vezető közutakon is sokkal kevesebb autó járt a szokásosnál. Éjjel, az egyre erősödő hóviharban pedig még gyérebb lett a forgalom. Aki tudott, addigra szerencsésen célba ért, aki tehette, az el sem indult; aki viszont útközben jutott bajba, azon a Közúti Igazgatóság Útügyeleti Készültségi Szolgálatának dolgozói igyekeztek segíteni. Mert a gyér forgalom ellenére az utakat — sajnos — elhagyott és felborult autók, árokba csúszott buszok, a kanyarokban megfarolt kamionok szegélyezték. A hóeltakarító- és szórógépek több napig huszonnégy órás, szüntelen bevetésben voltak. Nagyszombat és Bučany között például lépésről lépésre haladt a hómarók egyike, amikor a gép sofőrje bukdácsoló alakokat fedezett föl a lámpa fényében. — Segítsen ember! — tépte föl a jármű ajtaját egy férfi. Kiskabátban volt, a felesége szvetterben; felsőruházatukkal a hóban ragadt gépkocsijukban maradt három gyereküket bugyolálták be. És az ember segít. Azokon is, akik a hatóságok figyelmeztetése ellenére, önmagukat sodorták bajba. A család árokba borult autóját félig betemette a hó. ők öten azonban — ha egymás hegyénhátán is - fedél alá jutottak. Sűrű havazás, hóvihar esetén gyakorta érkezik fontos bejelentés, segélykérő telefon a járási útfelügyelőségek üzemmérnökségeire. Hacsak lehet, a segítség rögtön indul. Hadd mondjak el csupán egyetlen példát a sok közül. A január eleji hóviharokban, a közép-szlovákiai járások egyikében éjjel berrent meg az útügyeleti készültségi szolgálat telefonja. A mentők kértek segítséget: egy tizennyolchúsz kilométernyire fekvő faluba mennének egy vajúdó asszonyért, de az arrafelé vezető út egyelőre járhatatlan. Az ügyeletvezető rövidhullámú adókészülék segítségével sorra kérdezi a településhez közel dolgozó jármüveket, ki csinál utat a mentőknek? Egy nehéz hóekével fölszerelt Tátra vezetője jelentkezik: ott van a térségben, a kocsija is elég erős. indulhat a mentő is, perceken belül találkozni fognak. Hószakadás, hófúvás esetén dolgozóink szinte emberfeletti munkát végeznek mondja sok-sok társa nevében is Farkas László, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság Közúti és Forgalmi Osztályának vezetője, a téli útügyeleti szolgálat járási parancsnoka. Az az igazság, hogy a mi gépeinkkel csöndes havazás esetén húszcentis hóig lehet zökkenő nélkül dolgozni. A szél emelte hótorlaszokkal csak nehezen tudunk megbirkózni. Ezen a télen, helyenként, mifelénk, is olyan magas volt a hó, hogy az elakadt személykocsik antennája sem látszott ki... Éjszakánként aztán meresztgethették szemeiket a hóeltakarító jármüvek vezetői, nehogy a hómaró belekapjon egy-egy otthagyott autóba. — Egy ilyen kedvező fekvésű, békésnek vélt dél-szlovákiai járásban vajon mibe kerül a közutak téli karbantartása? — Ez mindig a tél keménységétől függ. Tavaly például több mint hárommillió koronát költöttünk erre a célra, és ez az összeg ebben az esztendőben sem lesz kevesebb. 2. Hóakadályok — elméletben és gyakorlatban Érdekes kísérleteket végeznek a Komenský Egyetem Természettudományi Karának és a Szlovák Tudományos Akadémia Geológiai és Földrajzi Intézetének természetföldrajzi laboratóriumaiban: a különböző hórácsok, hófogók gyakorlati működését vizsgálják. 2
