A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 5. szám
A Gsemadok életéből A SZOCIALISTA ÉLETMÓD Néhány gondolat a szellemi és az anyagi értékek közötti kapcsolatról A CSEMADOK KB 1980. június 28-án tartott 8. plenáris ülésének határozatában dolgozta föl s alkalmazta szövetségünk viszonyaira a CSKP KB 15.. valamint az SZLKP KB 1980 áprilisi ülésének anyagát. A CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusának határozataiban hangsúlyozott feladat az eszmei-politikai nevelés hatékonyságának további fokozása, a szocialista életmód iránti fogékonyság kialakítása. Vasil Biľak elvtárs előadói beszédében a következőket mondotta: „A szocialista életmód nem alakul ki spontán módon, konfliktusoktól mentesen. Hosszútávú feladatról van szó, amely azt jelenti, hogy céltudatosan kell harcolni az újért, ugyanakkor meg kell változtatni azt az értékrendszert, amely a kizsákmányoló társadalmi rendszereknek felel meg." A CSEMADOK KB plenáris ülésén, 1981 októberében Galántán több felszólaló is megállapította, hogy korunk fejlődési fokának szükségszerű velejárója egy bizonyos ellentmondásos folyamat. Egyik oldalon az erősödő, mind szélesebb körben tért hódító szocialista közszellem és gondolkodásmód, magatartás és életvitel, s ez ma már jelentős tömegek sajátja, a másik oldalon viszont gyakori a múltból itt maradt, illetve a tőkés világból beszüremlő fogyasztói társadalom modelljének nálunk is érezhető hatása. A fejlődésnek ezek az ellentmondásai, feszültségei olyan időnként felélénkülő jelenségek, amelyek ellentétesek szocialista értékrendünkben. Éppen ezért fontos a tudati, az erkölcsi hatás, a nevelés. Persze önmagában ez kevés lenne. A forradalmat tovább kell vinnünk a népgazdaságban, a termelési módban, a műszaki fejlettségben, a tudományokban, de a kulturált életfeltételek megteremtésében is, újjá formálva világunkat és benne az embert. Jól ismert Lenin következő gondolata: A kapitalizmust azzal fogjuk véglegesen legyőzni, hogy a szocializmus a munkának új, sokkal magasabb fokú termelékenységét hozza létre ... Ez azt jelenti. EGY HÓNAP — EGY AKCIÓ Közeledik a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése. Tevékenyebbek, kezdeményezőbbek a helyi szervezetek, érdeklődőbb a tagság. Erről tanúskodik az a levél is, amelyet a CSEMADOK zétényi (latin) helyi szervezetétől kaptunk. A tagság novemberi gyűlésén elhatározta. felhívással fordul kulturális szövetségünk minden helyi szervezetéhez, hogy a közgyűlés évében, az 1982-es esztendőben kezdeményezzenek s bonyolítsanak le működési helyükön havonta legalább egy kulturális akciót. A zétényiek tehát cselekvésre szólítanak fel, mozgósítva a tétlen vagy alig tevékenykedő helyi szervezeteinket is. Azzal a reménnyel bocsátjuk közre a felhívási, hogy a kelet-szlovákiai kezdeményezés nem marad visszhangtalan. Mozgalmasabbá teszi helyi szervezeteinkben az életet. Itt jegyezzük meg, hogy a zétényihez hasonló felhívásnak, elképzelésnek a jövőben is szívesen adunk helyet. hogy az új társadalom alapjait a népgazdaság, a termelés területén kell lerakni. Lenin az előbb idézett gondolatot „A nagy kezdeményezés" című müvében így folytatja: .... .a kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkozni a munkatermelékenységének emeléséről...” Ezt a kölcsönhatást a társadalom anyagigazdasági alapjának és az ember újraformálásának feladatai között, mindig szem előtt kell tartani. Ennek a ténynek a tudatosítása nélkül ugyanis az üres moralizálás és a formalizmus hibájába esünk. Mert ahogyan az sem igaz, hogy egy-egy új társadalmigazdasági formáció automatikusan létrehozza majd az új életmódot (az ún. erkölcsöt, értékrendet stb.). az sem állítható, hogy ez a cél egyedül csak a tudati, erkölcsi nevelés hatásával érhető el. Mindez nem mond ellent, sőt értelmezi: a párt és ennek alapján természetesen a CSEMADOK is az eszmei-politikai nevelés hatásfokának jelentőségét hangsúlyozza. Szövetségünk Központi Bizottsága helyesen állapította meg, hogy az ember műveltségi szintjének emelésével, önmaguk kiteljesítésével a tudati elem egyre nagyobb szerepet kap, s így válhat szövetségünk életében a tudatos, a hozzáértő részvétel, a célokkal való azonosulás, a személyiségformálás és szövetségünk keretein belül különösképpen hangsúlyozott nyelv- és müvelődésközösség — alakítás mind nagyobb erővé. Felmerül tehát a kérdés: hol kezdeni ezt a munkát? Úgy véljük, a szocialista életmódra való neveléssel. Mi is az a szocialista életmód? A sokféle felfogás és meghatározás közül emeljük most ki e rendkívül összetett fogalom alábbi körülhatárolását : a szocialista életmód tudatosan kialakított, magas fokon és kulturáltan megtervezett társadalmi jólét, amelyet társadalmunk következetesen végrehajtott műszaki fejlesztési és közművelődési politikája támaszt alá. Ennek megfele-A CSEMADOK zétényi helyi szervezetének kezdeményezése Zétényi helyi szervezetünk a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésének tiszteletére, az egyetemes szocialista kultúra és ezen belül nemzetiségi kultúránk továbbfejlesztése érdekében, kihasználva a felnőttoktatás és iskolán kívüli művelődés, valamint az amatőr művészeti tevékenység adta lehetőségeket, tagságunk és a csehszlovákiai magyar lakosság művelődése. önképzése, szórakozása és szórakoztatása céljából EGY HÓNAP - EGY AKCIÓ néven az idén rendezvénysorozatot valósit meg. Teszi ezt azért, hogy rendszeres munkával községünk lakosságának kulturális színvonalát magasabbra emeljük. Örömmel töltene el mindannyiunkat, ha kezdeményezésünkhöz további helyi szervezetek is csatlakoznának. A CSEMADOK zétényi helyi szervezete, tőketerebesi (Trebišov) járás löen tehát a szocialista életmód tartalmas életű, művelt embertípust igényel, aki a közösségben és a közösségért él, jól érzi ott magát, s a közösségnek szenteli alkotó energiáját. A szocialista életmód a fogyasztás szférájában figyelembe veszi a gazdaságosságot. a takarékosságot, anélkül, hogy az életvitel színvonalát feláldozná valamiféle puritanizmus oltárán. A szocialista életmód problémaköréből emeljünk ki most egyet — sokak szerint az egyik legérzékenyebbet —, az életünk anyagi és szellemi értékei közötti kapcsolatot. Azokról az anyagi értékekről, megszerzési lehetőségükről szólunk, amelyek létünket, kényelmünket meghatározzák. Aszkéta módjára megvetni ezeket a javakat — természetesen — helytelen, hiszen ez csupán képmutatáshoz vezetne, de hát oktalanság volna nem szeretni az életünket könnyítő, megszépítő tárgyakat, hiszen használatuk indokolt és szükségszerű. Óriási azonban a különbség e tárgyak eszközszerű használata, szeretete, megszerzése, valamint a között, amely a szerzésre, mint önmagában való célra irányul. Mindkettő — bármily furán hangzik is — csak látszólag viszony az ember és a tárgy között, valójában társadalmi jelenség. Az utóbbi tipikusan a polgár (kispolgár) mentalitása, az emberi környezethez való ösztönös viszonyát fejezi ki, akár pénzszerzési forrásként akarja megszerezni az adott tárgyat, akár „státusszimbólumként", bizonyítva szomszédnak, mindenkinek, hogy nekem is van. Persze nagyon nehéz különválasztani a fogyasztásban a szükséges és a pazarlásra valló elemeket. Ha a kispolgári életideál-torzulások, a (nyugati) „fogyasztói társadalom" típusú életforma eluralkodása ellen szólunk, akkor nem az egyes cikkeket vagy fogyasztási szokásokat állítjuk pellengérre, hanem arra törekszünk, hogy „helyére tegyük" a javak szerzését életünkben, s így igyekezzünk értelmes életre nevelni. Tehát arról van szó, hogy ne a tárgyak (megszerzésének) rabszolgái, hanem ezek használatának urai legyünk. Mert az az ember akit kizárólag csak vagyonának gyarapítása vezérel, fokozatosan tudatilag is deformálódik. Az ilyen ember sikerélményeiben mind nagyobb szerepet kap az összegszerűen kifejezhető siker, a jól sikerült vagyongyarapitási JUBILÁLÓ EGYÜTTES A CSEMADOK százdi ISazdice) helyi szervezetének citeraegyüttese februárban ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. A kezdéskor Pásztor Ernő és Kozák Gyula készítette a citerákat. Az együttes rendszeresen fellép a különféle helyi, járási és körzeti kulturális rendezvényeken. Néhány éve részt vett a Taakció, s elhalványodik emberlétének és tevékenységének társadalmi hasznossága. Akit a közösség nem a társadalmi hasznosság alapján, hanem öltözködésének vagy lakásának, személygépkocsijának vagy nyaralójának alapján értékel, az végül önmagát is ilyen szempontok szerint ítéli meg. „Státusszimbólumokat" hajszolóvá, „szinvo-szédelgővé" válik, többet akar mutatni, mint amennyire a becsületes munkájából futja. Egy kritikus ponton túl az ember és a tárgy közötti ilyen viszony meddő hajszába torkollik, s nehéz helyzetbe hozhatja magát az a dolgozó, aki a „mellékest" lépteti elő főfoglalkozássá. Vannak például olyan orvosok, jogászok vagy tanítók, akik „kőműveskednek", „fóliáznak", s eredeti szakmájuk harmadrangú „mesterévé" válnak. Tehát nem a munka után végzett tevékenység vagy az aktív pihenés ellen kell felvenni a harcot, hanem az olyan tevékenység ellen, amely az egyén szakmai fejlődését gátolja s visszatartja őt a kulturális, közösségi munka végzésétől. A szocialista életmód olyan embertípust igényel, aki környezetével együtt él, embertársa munkáját segíti, akinek nem a „tárgy" megszerzése a legfontosabb célja, hanem a hasznos, a tartalmas és a kulturált élet folytatása. Nem új feladatról van szó. Mégcsak nem is arról, hogy az „új témában" előadásokat szervezzünk! „Csupán" eddigi tevékenységünket kell céltudatosabban végeznünk. Például egy író-olvasó találkozón ne a mű „sztori"-jának pikáns valóságelemeit vitassuk, hanem a művészi szöveget értő, könyvet igénylő ember neveléséhez járuljunk hozzá. A CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek oda kell hatniuk, hogy a tartalmas és értelmes élethez szükséges feltételeket megteremtsék. Ezért vizsgálta a CSEMADOK Központi Bizottsága tavaly októberi galántai ülésén a népművelési tevékenység célrendszerének és eszköztárának gyakorlati hatékonyságát. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a személyiségformálás, a nyelv- és művelődés közösség-alakítás kérdéseit is a szocialista életmódra való nevelés keretén belül lehetne és kellene egységbe foglalni. MÓZSI FERENC vaszi szél című verseny Bratislavában tartott országos döntőjében is. A citeraegyüttes hetente 3—4 órát gyakorol. Jelenleg már mintegy ötven népdalt tud eljátszani. Munkáját anyagilag és erkölcsileg is támogatja a helyi nemzeti bizottság és a Déméndi Új Élet EFsz. A felvételen a Pénz Antal vezette együttes citerázás közben. Belányi János 7
