A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-12 / 50. szám

A Csemadok életéből HAGYOMÁNYŐRZÉS, HAGYOMÁNYÁPOLÁS „Enekgyár", igy emlegetik a rozsnyói járásban Kecsőt (Kecovo), a járás legdélebben fekvő települését. Az ötszáz lelket számláló kisköz­ség kulturális tevékenységének jó híre már régen túljutott a járás határain, mégis a CSE­MADOK nyolcvannégy tagot számláló helyi szervezetének vezetői — Ambruzs Gyula el­nök, Tóth Mik/ós titkár és Szcsuka József ku/túrfele/ös — csak nehezen szánják rá ma­gukat, hogy a szervezet tevékenységéről, sike­reiről nyilatkozzanak. — Inkább csinálni szeretjük, mint dicseked­ni vele — mondja Tóth Miklós, akiről később kiderült hogy versmondással többször szere­pelt a komáromi Jókai-napokon és különféle De nemcsak egyéni sikerek születnek a CSEMADOK kecsöi helyi szervezetében. Di­cséretre méltó a húsztagú dal- és tánccsoport működése is. A Fonóban cimü műsorával (képünkön) nagy sikert aratott Gombaszögön s ugyanúgy Krasznahorkaváralján. a járási dal­es táncünnepélyen, valamint a zse/izi (Zelie­zovce) népművészeti fesztiválon. Énekeseink szerepeltek a járási összpontosí­tott műsorban, és Tornán (Turna nad Bodvou). a kerületi versenyben másodikok lettek. Említésre méltó, hogy a csoport tagjainak átlagéletkora negyven év, ami azt jelenti, hogy Kecsőn minden korosztály kiveszi részét az amatör művészeti tevékenységből. díjakat nyert. Persze ezt nem ö árulja el. hanem Szcsuka József elnök. Érdekes módon egyre lelkesebben „olvas­sák" egymás fejére a sikereket. Igy tudom meg a következőket: Kecsőn már az általános alapiskolában az irodalom és a költészet szeretetére nevelik a gyermekeket. Az ilyen nevelés (törekvés) ered­ményeként lett a nyolcéves Szcsuka Marika az idén versmondásban a járási• vetélkedőn első, a kerületin második helyezett és a Duna­szerdahelyen (Dun Streda) megrendezett dön­tőbe is bejutott De az idősebb korosztálybeliek között is akadt már, aki országos viszonylatban hívta fel magára a figyelmet. Mint például a Tavaszi szél... 1978. évi országos döntőjében Lörincz Józsefné, aki az UJ Szó szerkesztőségének diját hozta haza. Egyébként amióta megnyílt az új művelődési otthon, melynek építkezésé­nél a lakosság több mint félmillió korona értékű társadalmi munkát végzett, kétéven­ként itt tartják a Tavaszi szél... körzeti elő­döntőit. Azóta rendszeresen fogadják a MA­TESZ Thália Színpadának társulatát. Utolsó, számukra sikeres rendezvényként a Melódia '81 augusztusi gálaestjét említik, amelyen a 19 éves kecsöi Rezes Gyula táncdalénekes a harmadik helyen végzett. Figyelmet érdemlő az a törekvés, amellyel a helybeli népi hagyományokat igyekeznek át­menteni az utókor számára. Fényképes kiállí­tást rendeztek a falu népének múltbeli lakás-és életkörülményeiről. Ezen a kiállításon sok régi használati tárgy (rokka, kéziköpülő) és különféle talajművelő eszközök szerepeltek. Érdekesek voltak a hajdani mészégetők életét szemléltető képek. Tóth Miklós Fonóban című összeállítása is a régi Kecső életéből, szokásaiból merítette ko­reográfiai elemeit. A Fejbekötés című műsor­számnak is — amely részlet a Gömörí lakodal­masból — hasonló meghatározó jegyei van­nak. Bátran állíthatjuk, hogy műsoraik sikeré­nek alapja a hitelesség. Amit „eljátszanak", az még a vérükben vibráló élő valóság, s ezt a hagyományokat megillető kegyelettel és áhí­tattal adják elő. Ez a tiszteletet érdemlő hagyománymentő igyekezet ihlette Tóth Miklóst a következő műsor, az Ágyvitel összeállítására is, amelyről szerényen elárulta, hogy témáját régi helybeli lakodalmak előtti szokásokból merítette. Re­mélhető, hogy az eddigiekhez hasonló sikert érnek el vele, ami további tettekre ösztönzi, lelkesíti majd a tagságot. KOVÁCS JÓZSEF Az ötvenhárom esztendős Cser­mák Lajos ama­tör festőművész a CSEMADOK li­getfalusi (Petr­zalka) helyi szer­vezetének kezde­ményezésére harmincöt képét állította ki a CSE­MADOK Közpon­ti Bizottságának székházában. A ligetfalusiak taggyűlésük programjába ik­tatták az amatör festőművésszel folytatott beszélgetést. A vezekényi (Vozokany) születésű s bra­tislavai lakosú Csermák Lajosnak ez a harmadik kiállítása. Foglalkozására néz­ve kőműves, az ötvenes évek közepétől fest. Visszatérő témája a szülőföld. Azt festi, amit a Mátyusföldön lát, amit maga is megélt. Terveiről azt mondotta, hogy szeretne újabb képeit is kiállítani. Prandl Sándor felvétele RÖVIDEN • A CSEMADOK KB Elnöksége legutóbbi ülésén jóváhagyta a szövetség XXIV. járási konferenciáinak irányelveit. Az irányelv értel­mében a szövetség szervei és szervezetei a CSEMADOK XXIV. járási konferenciáit az 1982. január 1 és az 1982. február 15 közötti időszakban tartják meg. A járási kon­ferenciák választják meg a 30—40 tagú új járási bizottságokat és a 6—7 tagú ellenőr­ző és revíziós bizottságokat, valamint az 1982. április 16—17-én sorra kerülő XIII. országos közgyűlés küldötteit. Az irányelv szerint a járási konferenciák minden 250 tag után választanak egy küldöttet az országos közgyűlésre. • A CSEMADOK Központi Bizottságának Elnöksége legutóbbi ülésén megválasztotta a CSEMADOK XIII. országos közgyűlését elő­készítő politikai és szervezési bizottság tag­jait. A politikai bizottság tagjai: Rácz Olivér, György István. Fábry István, Krocsány Dezső és Varga János. A szervezési bizottság tag­jai: György István, Lovicsek Béla, Petrik Jó­zsef, Bodnár Béla, Gyenge János, Koczka István és Méry József. • A CSEMADOK Központi Bizottsága az SZSZK Kulturális Minisztériumának az ama­tör művészeti mozgalomra vonatkozó irá­nyelvei alapján 1982-ben is megrendezi a népdalénekesek, a folklórcsoportok és a népi hangszereken játszó csoportok és szólisták versenyét. A Tavaszi szél... cimü VIII. orszá­gos népművészeti verseny járási fordulóját az 1982. január 1 és 1982. február 28 közötti időszakban, kerületi fordulóját az 1982. szeptember 1 és az 1982. október 31 közötti időszakban, az országos döntőt 1982. november 22-én rendezi meg. A ver­senyre vonatkozó irányelvek a CSEMADOK járási titkárságán szerezhetők be. • A CSEMADOK KB Központi Népművelé­si Tanácsa legutóbbi ülésén a közművelő­dés időszerű kérdéseivel foglalkozott. Egye­bek között megvitatta az öszi-téli időszak legfontosabb teendőit, az iskolánkívüli fel­nőttoktatás 1982-es tervét, valamint az öszi időszakban rendezendő szemináriumok té­makörét és időpontját. • CSEMADOK Központi Bizottsága rend­szeresen megjelentet előadói segédanyago­kat. Az 1982. évre vonatkozó munkaterv szerint jövőre három társadalomtudomány, két jogi, két történelmi-honismereti, négy irodalmi, illetve nyelvi és két ifjúságpolitikai témájú segédanyagot ad ki. A MÚLTRA EMLEKEZTEK A CSKP magalakulásának 60. évfordulója és a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére ünnepi műsort rendezett a CSE­MADOK komáromi (Komárno) helyi szerve­zete. A gondosan előkészített esten jelen voltak a város párt és állami szerveinek képviselői. Ünnepi beszédében dr. Balázs Béla. a CSEMADOK KB Elnökségének tagja a munkásság pártjának küzdelmes, de végül is győzelmes harcairól és harcosairól emléke­zett meg. Élő örökségünk mindaz, amit a forradalmárok ránk, az utókorra hagytak. S habár nemzedékekben számolhatjuk az 1920 óta eltelt éveket, még élnek közöttünk a nagy események tanúi, s ma már megbe­csült idős emberekként emlékeznek a nehéz évekre. Az esten nagy sikerrel fellépett Egyetértés Munkásdalárda is immár 60 éve a komáromi dolgozók dalos szószólója. A múlt minden jelentősebb baloldali megmozdulásán részt vevő énekkar forradalmi dalcsokra a mun­kásosztály élcsapatát köszöntötte. Komárom és környéke munkásmozgalmá­nak története egy kiállítási anyaggá rendező­dött. A nagybecsű dokumentumokból Má­cza Mihály, a Dunamenti Múzeum munkás­mozgalmi részlegének vezetője diaképeket mutatott be. A színvonalas, igényes rendezvény az es­ten megjelent nagyszámú hallgatóságnak sok új munkásmozgalom-történeti ismeretet nyújtott. STUBENDEK LÁSZLÓ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom