A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-25 / 30. szám

A kétéltű ember jjizonyára sok sci-fi hódolónak széréz örömet, hiszen írója a műfaj egyik alapitója, klasszikusa, Alekszandr Beljajev. 1925-töl 1942-ben bekövetkezett haláláig, ötvennél több tudományos-fantasztikus elbeszélést, regényt irt. Ennek az irodalomnak egyik meghonosítója a Szovjetunióban. A kétéltű ember 1928-ban született regénye nyomán készült. Tulajdonképpen egy nagy, romantikus szerelmi történet, azzal a különös mozzanattal, hogy a férfi főhős, Ichtiander kétéltű, szárazföldi és vízalatti életre egyaránt képes. Az eredeti regény nyomán Alekszej Kapler érdekfeszítő filmet írt, a megvalósításban pedig két rendező is, Kazanszkij és Csebotarev jeleskedett. A fő-szerepekben Korenev, Vertinszkaja, Kozakov és Szimonov látható. A ma este semmi újság című olasz tévéműsor szubrettja, Heather Párisi a Luna Park műsorában tűnt fel táncszámaival, majd a Fantastico tévé-show primadonnája volt. Amerikában született, olasz származású, és olyan temperamentummal, tánctudással rendelkezik, mint színészideálja, Shirley MacLaine. Ferencz György szobrai IMagykapos (Vel*ké Kapusany) egyik bérházának műteremmé előléptetett pincehelyiségében születnek. Ferencz György amatőr képzőművész Leleszen született, Kassán végezte el a gépipari középiskolát, s ma a vajáni hőerőmű technikusa. Szépek, megrázóak, művészi erejűek ezek a szobrok, mint például a Husziták vagy a Bilincsben címük, amelyek az amatör fafaragó harmadik emeleti lakásának egyik falát díszítik. Ferencz György kora gyermekkora óta késsel, vésővel „műveli" a fát. Naponta dolgozik. — Ha találok egy szép fát, szinte azonnal, abban a pillanatban tudom, mi lesz belőle. így csináltam meg az óvoda kertjében látható Hal című szobrot vagy a bevásárló központ előtti téren álló Zempléni oszlopot. Látom a fát, fejemben ott a téma. az ötlet, gyorsan csinálok egy skiccet majd előveszem a vésőt, hogy fokról fokra megvalósítsam elképzelésemet. Kihámozom a fából a mondanivalómat. Akár nagyobb szobrokat faragok, akár kisplasztikákat. — Mindig szobrász akartam lenni, jó szobrokat faragni. Ehhez bizonyos purgatóriumon keresztül kell menni. Úgy érzem, ott tartok, hogy kezdem érezni a fát, a fa sugallta lehetőségeket. Nagyon sok elképzelésem van, de megvalósító sukhoz rengeteg fa, idő, energia kell Mindez meg is van, csak nem szabad Husziták EMBERRŐL EMBERHEZ türelmetlennek lennem. Fűt, visz valami, mindig előbbre, tovább és én hagyom magam. Érzem, hogy jó irányba, jó úton sodródok. Jót akarok csinálni, sokat és szépet, ami mindenkinek tetszik. Az emberről szólni az emberhez. ZOLCZER JÁNOS (a szerző felvételei) Zempléni oszlop Ferencz György munka közben 9