A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-25 / 30. szám

Ha nemzedékem tagjai előtt valaki kiejti Stósz nevét, óhatatlanul Fábry Zoltán és müve jelenik meg tudatunkban. A „stószi mérték", a „stószi magány", a „stószi őrhely". S nem véletlenül. A Fábry-ház, a könyvtár s a kiadás alatt álló teljes életmű irodalmunk, közgondolkodásunk alakító és formáló része. így a két fogalom, Fábry Zoltán és Stósz — elválaszthatatlanul forrott össze az időben. Ma Stószra menni és kikerülni a Fábry-házat majdhogynem szentségtörésnek számít. Mostani utazásom célja — mindezt tudva és ismerve — mégsem a Fábry-ház, hanem a helység feletti dombhát erdei között meghúzódó gyógyfürdő, amelynek alapjait pontosan száz esztendővel ezelőtt 1881-ben vetették meg. A gyógyfürdő századik évfordulójára kiadott könyvecskében lapozgatva azt olvasom, hogy 1881 márciusában döntött Stósz város elöljárósága véglegesen arról, hogy a helység feletti dombon gyógyfürdőt létesít. Felhívást tettek közzé, részvényeseket keresve a gyógyfürdő építésének anyagi fedezetére. Kétezer darab tízforintos részvényt bocsátottak ki. Az emiitett felhívás termő talaj ra talált, s így 1881 őszén elkészültek a tervrajzok is, s egy évvel később már állt az első épület, amelyet a gyógyfürdő első igaz is bizalommal voltak. Mint a gyógyfürdő krónikájából kitűnik, Czirfusz doktor mükö dése alatt az akkori orvosi ismeretek szerinti legkorszerűbb gyógyítási eljárásokat alkalmazták. Az első helyen a vizkúrák álltak: kádfürdő, zuhany, fenyőfürdő stb. De — mindmáig — a természeti környezet gyógyító hatása volt a legdöntőbb és a leghatásosabb, tehát Stósz klimatikus gyógyhely is. Ebben az időben emésztőszervi, neurózisos, reumatikus, de főleg légzőszervi panaszokkal keresték fel a gyógyfürdőt a rászorulók. Dr. Czirfusz Dezső negyedszázados működése alatt Stószfürdőböl valóban gyógyfürdő lett. Jellemző a korra, hogy a Czirfusz örökébe lépő bérlő, dr. Fehér, busás jövedelmet remélve, az egész Monarchia területén hirdette, hogy a Stószon mint klimatikus gyógyhelyen nagyszerűek a lehetőségek a tüdőbaj gyógyítására. A hírverés azonban visszájára sült el: a korábbi jómódú páciensek attól való félelmükben, hogy megfertözödhet'nek, messzire elkerülték Stószot. A fürdő második virágkorát dr. Nagy Albert ténykedése alatt érte el. Neki és családjának köszönhető, hogy abban az időben páratlan kulturális élet folyt itt — a gyógyítás szerves részeként. Még arra is futotta, hogy állandó jelleggel színházat működtessenek. Persze Nagy Albertéknak ez nem volt külöföorvosával a centenáriumát ünneplő gyógy fürdő jelenéről és jövőjéről beszélgettem. — Jelenleg 140 felnőttet és 120 gyermeket tudunk fogadni intézetünkben — mondta a főorvos. — A felnőttek főleg uránbányászok, vasércbányászok, akik hároméves munka után preventív kezelésben részesülnek. Vannak pácienseink vegyi üzemekből is, főleg légzőszervi bántalmakkal, s olyan egészségügyi dolgozók, akik szintén különböző vegyszerekkel kerülnek kapcsolatba. Ezenkívül erdei munkások, akik motoros fűrészekkel dolgoznak: náluk a felső végtagok vibráció okozta károsodását kezeljük. — Mennyi időt töltenek itt a beutaltak? — Nincs pontosan meghatározott idő. Mindig az határozza meg a gyógyítás időtartamát, hogy milyen a beutalt állapota. Például szilikózisnál legkevesebb öt hét, de általában a szükség szerint. Az uránbányászoknál, a fiatalabb korosztálynál három, az idősebbeknél négy-öt hét. így évente átlagosan kétezer felnőttet kezelünk. Tavaly például. 2143 felnőtt betegünk volt, közülük 1930-nak javult lényegesen az állapota. — S a gyermekek? — Három-hat éves korú gyermekek kerülnek hozzánk, zömmel légzőszervi bántalmakkal. Évente hat turnusban fogadjuk őket. Két hónapot töltenek nálunk, s jóleső érzésnösebben nehéz. Ugyanis a családban csupa művész volt. A feleség a kolozsvári Nemzeti Szinház primadonnája; veje, dr. Nemes kitűnő muzsikus, konzervatóriumi végzettséggel, ennek felesége pedig — dr. Nagy egyik lánya — sanzonénekesnö. A többi Nagy-lányok pedig táncosnők voltak .. . Persze a „családi társulat" mellett sok jónevü művészt is vendégül láttak a fürdőben. A történelem viharai azonban ezt a kies és békés tájat sem kímélték meg. A második világháború idején — 1944-ben — a gyógyfürdő legértékesebb berendezéseit leszerelték és elszállították. A felszabadulás után azonban ismét megindult a munka, s a mostani állapotok bizonyítják, hogy az elmúlt harmincegynéhány esztendő jelenti a gyógy fürdő történetében a legeredményesebb korszakot. Dr. Viktor Sincákkal, az intézet jelenlegi sei mondom, hogy többségüknek lényege sen javul az állapota az itt töltött idő alatt. 1980-ban 714 gyermeket kezeltünk, s 709-nek javult az egészségi állapota. A stószi gyógyfürdő száz esztendeje alatt sok ezer felnőtt és gyermek nyert itt gyógyulást, enyhülést. Természetes, hogy ennek következtében a fürdő jövendő sorsa nem közömbös társadalmunk számára. Fejleszte sére az ezredfordulóig készek a tervek. A hetedik öteves tervidőszakban például kere ken tízmillió koronát fordítanak rekonstrukciós munkákra. Amikor a csendes sétányokon a beszélgető, pihenő embereket néztem, vagy amikor az apró gyerekek hangos játékára figyeltem, arra gondoltam, hogy ez a gyógyfürdő is része valahogy annak, amit Fábry Zoltánról tanultunk: az emberségnek, a vox humaná nak. gál sándor gatójáról Komporday Róbertról „Komporday villának" neveztek el. Az első szezont 1883. július 1 -én nyitották meg ünnepélyes keretek között. Komporday Róbert azonban nemcsak igazgatója volt a gyógyfürdőnek, hanem első „gyógyitómestere" is. Az bizonyos, hogy Komporday a helyi források vizével gyógyított, de hogy milyenek voltak a gyógymódok, arról nem maradt számunkra hiteles feljegyzés. A fürdő történetéről szóló összefoglalóban az áll, hogy Komporday minden valószínűség szerint ismerte és alkalmazta is Kneipp és Priesnitz módszereit. Hogy milyen volt a gyógyfürdő üzemvitele, arról sem maradtak fenn dokumentumok. De bizonyos, hogy nem volt olyan jövedelmező, mint azzal az alapító polgárok az alapítás idején számoltak. így esett meg, hogy egyrészt a nézetkülönbségek, másrészt a kedvezőtlen anyagi helyzet következtében a részvénytársaság szétesett. Ilyen állapotban veszi át a várossal és hat barátjával közösen a gyógyfürdőt Wlaszlovits József gyártulajdonos. Az energikus és realista gondolkodású Wlaszlovits felimerte azt az egyszerű tényt, hogy a gyógyfürdő szakember, azaz jónevű fürdöorvos nélkül nem vonzza a gyógyulni, üdülni vágyókat. Ezért az 1887-es idényre — elsőként — szerződteti dr. Baumert Gyulát Budapestről. Wlaszlovits nem számított rosszul. A gyógyfürdő gazdasági helyzete megszilárdult, olyannyira, hogy a következő évben egy nagy tekintélyű orvos, Czirfusz Dezső, királyi tanácsos, családostól Stószra költözött. A gyógyfürdő szezonjelleggel működött — az idény befejezése után Czirfusz doktor az Osztrák—-Magyar Monarchia San Remo-i konzuljának a tisztjét is betöltötte. Czirfusz működése idején virágzásnak indult a für dö. A hírneves orvos iránt a „jobb családok" 4