A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-26 / 52. szám
Még akkor is, ha a győztes trióból saját egyéniségéből. Ellenkezőleg: az valaki esetleg leszorult volna onnan! utolsó szemrebbenésig, az utolsó Aligha tartom valószínűnek, hogy a hangcsuklásig „lekoppintotta" példazsüri ne vette volna észre a Farkas képeinek előadásmódját. A második Zsuzsa által vétett intonációs hibá- díjat nyert Bencsík Lívia viszont kat, vagy azt, hogy két éve nyújtott nagyszerű tehetségnek ígérkezik: teljesítményéhez viszonyítva bizony magabiztos fellépésű, jó ritmikai érmegkopott előadói stílusának termé- zéke s ennél is jobb hangja van, szetessége. De erősen vitatható Stir- pontosan intonál, tudatosan bánik a ber Péter harmadik díjának jogossága hangjával. A jól sikerült országos is. A komáromi gimnazista tehetsé- döntő további szereplői a kúntapolgéhez ugyan egy pillanatig sem fér cai Busák Anna, a rimaszombati Bokétség, de a Locomotív GT két dalá- dolló István, a galántai Stojka Óénak tolmácsolása közben egy fikarc- zső, a naszvadi Suba-testvérpár és nyit sem villantott föl saját énjéből, Huszka Hona voltak. *ÍHÍlx úgy érzem, a fesztivál küli*tl*t* detése nem szorul bővebb magyarázatra, hiszen nem-XXXXXX* XX zetiségi életünk sajátos színfoltja ez a rendezvény, amely egyszerre ösztönzi a fiatalokat kulturális tevékenységre és nemes szórakozásra; sőt, a legtehetségesebbeknek egyben a nyilvános szereplés lehetőségét is biztosítja. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a hazai magyar amatőr táncdalénekesek versenye — az öntevékeny munka egyéb formáival szemben — szinte kizárólag a fiatal korosztály érdeklődésére tart számot. Ha figyelembe vesszük, hogy a CSEMADOK tagságának jelentős százalékát az ifjúság alkotja, úgy ez még hangsúlyosabbá teszi a fesztivál küldetését, hiszen a tizen- meg huszonévesek egyéniségéhez, természetes érdeklődési köréhez különösen közel álló igényt elégít ki. És ami talán mindennél fontosabb: új tehetségeket állít a közvélemény, illetve a szakmai érdeklődés reflektorfényébe. Itt azonban meg kell állnunk egy pillanatra! Tény: a verseny alkalomról alkalomra maradéktalanul teljesíti tehetségkutatói küldetését, ám a díjazottak és néhány további tehetség töretlen fejlődésének biztosításával már távolról sem állunk ilyen jól. Nincs ugyanis tudomásom róla, hogy a fesztivál előző évfolyamainak legjobbjai — néhány alkalmi meghíváson kívül — valahol programszerűen fölléphettek volna. Ám még ennél is lényegesebb lenne, ha a kétévente rendezett fesztivál legjobbjai a CSEMADOK KB kezdeményezésére és a Népművelési Intézet támogatásával szakmai továbbképzésben részesülhetnének, hiszen az amatőr táncdalénekes-mozgalom irányítóinak sem lehet közömbös, hogy e rendezvény győztesei miként érvényesülhetnek a továbbiakban, miképpen szerezhetnek gyakorlati rutint, hol gyarapíthatják elméleti tudásukat, milyen formában képezhetik tovább hangjukat? Mert egyvalami biztos: vétek elkallódniuk! Mint ahogy vétek az is, hogy a jelenlegi versenyszabályzat nem teszi lehetővé a Dél-Szlovákia szerte szép számmal működő beat-és rockzenekarok legjobbjainak felléptetését sem. Fontosnak tartanám, hogy a fesztivál koncepciója a jövőben necsak a táncdalénekesek, de a kiszenekarok mozgalmát is helyes mederben tartsa; valamint azt, hogy a szabályzat egy külön pontja biztosítson érvényesülési lehetőséget a fiatal dalszerzők és szövegírók számára. Tulajdonképpen jóleső érzéssel állapithatjuk meg, hogy nemcsak ügyes táncosaink, jó szavalóink, neves kórusaink és folkloristáink vannak, de tehetséges táncdalénekesekkel és kiszenekarokkal is büszkélkedhetünk. miklósi péter PRANDL SÁNDOR felvételei Aki leszorult a dobogóról: Oláh Eri A Szünet után a Karthágó együttes adott hangulatos rock-koncer... a tizenéves közönség pedig en nek megfelelően szórakozott Sikerűit dalválasztással, jó előadás sal tűnt ki a Suba-testvérpár is •