A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-19 / 51. szám

KOMLÓS ALADÁR EMLÉKEST A CSEMADOK losonci (Lucenec) helyi szervezete a közelmúltban irodalmi estet rendezett megemlékezve a tavaly elhunyt a/sósztregovai születésű Komlós Aladár állami-díjas költő, író, kritikus és irodalomtörténészről, aki hatéves korától (1898-tól 1925-ig) Losoncon élt és alkotott. Az itteni országos hírű gimnáziumban Bodor Aladár költö, magyar szakos tanár felfigyelt az alig tizenkét éves diákra, aki élénk érdeklődést tanúsított az irodalom és a költészet iránt. A tizennégy éves Komlós Aladárnak a Losonczi Újságban jelentek meg első versei nyomtatásban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A háború után, 1919-ben került haza Losoncra, ahol megváltozott körülmények fogadták. Az előző évek pezsgő kulturális szellemi életének megújítása céljából 1921-ben társaival együtt a gimnázium mellett megalakítják a „magyar szabadegyetemet", majd később a Madách irodalmi kört. Ezzel személy szerint is nagy mértékben hozzájárult a város lakosságának közművelődéséhez. Első verseskötete Voltam poéta én is címen 1921-ben jelent meg Losoncon. Mint kritikus szintén fiatalon, 1922-ben, a Tűzben és a Bécsi Magyar Újságban kezdett publikálni. Versei, írásai rendszeresen helyet kaptak a Pandóra és a Nyugat című folyóiratokban. Mint regényíró 1933-ban hívta fel magára a kritika figyelmét és elismerését Római kaland című első regényével, amely az Atheneum regénypályázatán első dijat nyert Eletében, több mint húsz könyve (versek, két regény, tanulmányok) jelent meg Magyarországon. Ezenkívül számos újságban, folyóiratban jelentek meg írásai, kritikái. A második világháború vihara őt sem kímélte meg. A fasiszták koncentrációs táborba hurcolták. A deportálásból 1945 őszén került vissza Budapestre. A felszabadulás után irodalomtörténeti munkásságot folytatott. A városháza dísztermében megrendezett irodalmi emlékesten közel kétszázan vettek részt. Ezen Jacsmenyik Frigyes tanító, a helyi szervezet alelnöke méltatta a hagyományőrzés és -ápolás jelentőségét üdvözölte a megjelenteket és az est előadóját dr. Czine Mihályt a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanárát aki ismertette a humanista írónak több min fél évszázados munkásságát, életútját A színvonalas előadás nagy sikert aratott. Czine Mihály előadása után, a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai: Molnár Gyuláné, Princ Sándorné, Tóth Andrásné — a magyar oktatási nyeNű általános iskola pedagógusai, továbbá Nagy Gabriella és Hadobász Erika, a Pedagógiai Iskola diákjai Komlós Aladár verseiből és prózai műveiből adtak elő részleteket. Csák István A Csemadok életéből Immár tizennegyedik alkalommal hirdették járásszerte plakátok és meghívók: a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Központ, karöltve a CSEMADOK helyi szervezeteivel, megrendezi a Csallóközi Kulturális Napokat. Hogy a gazdag programból mire, mikor s hol került sor, azt még felsorolni is nehéz. Mint minden rendezvénynek, ennek is voltak jelentős és még jelentősebb mozzanatai. Harábik Imrét, a népművelési központ kulturális szakosztályának vezetőjét, arra kértem, soroljon fel közülük néhányat. — Mivel ez az esztendő a Bartók centenárium jegyében múlik el. jó alkalom ez, hogy kórusaink találkozzanak. Különben is van alkalmuk összemémi erejüket, de ez mindig valamilyen versenyen történik. Az ilyen találkozóra rányomja bélyegét a verseny izgalma, ami eleve nem szül ünnepi, lelkes előadást. Most, amikor ez a teher nem nyomja a kórus tagjait, felszabadultabban, boldogabban énekelnek. Ezért fesztivál jelleggel bírnak a kórustalálkozók, amelyeket Nagymegyeren (Calovo). Dunaszerdahelyen és Somorján (Samorín) rendezünk. A kulturális napok alkalmából az egész járás területén vannak rendezvények. Színjátszók, kisszínpadok. ISMÉT SZÁLLT A DAL Kovács Lajos Illyés Gyula versét adta elö vezetője elmondta, hogy jövőre ünneplik kórusuk megalakulásának tizedik évfordulóját. Eddig elért kimagasló eredményeik: ezüstdiploma, aranykoszorú, aranykoszorú diplomával — ez a legutóbbi. Mindezt országos, fesztivál jellegű minősítő hangversenyeken szerezték. Repertoárjuk, a majdnem tíz év alatt, nyolcvan darabból áll, a jelenlegi negyvenöt fős tagjait is beleértve eddig 162-en szerepeltek a vegyeskarban. Fenntartójuk az ÁFÉSZ és a Pedagógus Szakszervezet. Ezidáig két ausztriai, egy müncheni s most egy csehszlovákiai szereplést tudnak maguk mögött. A most kötődött barátságot a somorjai vegyeskar tovább ápolja. Nemsokára ellátogatnak Jánossomorjára. A mostani rendezvény színvonalas lebonyolítása is a CSEMADOK s a városi népművelési központ jól összehangolt munkájának köszönhető. Ilyenkor a legnagyobb terhet mindig a vezetőség tagjai vállalják. A kórus pedig az ilyen rangos mezőnyben is helytállt. A helytállást a szó szoros értelmében is mondhatjuk, mert előző nap. Dunaszerdahelyen majdnem tíz órát voltak talpon egyfolytában, s ott is remekül szerepeltek. Nem kisebb kórusokkal mérve össze erejüket, mint a CSMTKÉ és az Építők A jánossomorjai vegyeskar gyermekcsoportok, bábjátszók tartanak bemutató előadásokat. Járásunk egyik kis községe Vörösmajor, (Hviezdoslavov) a nagy szlovák költő Pavol Országh Hviezdoslav nevét viseli, ezért itt, a költő halálának 60. évfordulója alkalmából ünnepi estet szerveztünk. A Csallóközi Kulturális Napok rendezvénysorozatába ezen kívül tartoznak még nyelvi vetélkedők, itt a járás középiskolás diákjai mérik össze erejüket, képzőművészeti tárlatnyitások, nemzetközi társastánc-verseny, táncházak, prímás pódium, amelyen a járásban működő népi- és tánczenekarok mérik össze tudásukat; a műsorban fellép Goda Marika, s ha a hivatalosan kiadott programfüzetet kezembe venném, még bizonyára tudnék néhány más rendezvényt is felsorolni, de így kapásból több nem jut eszembe. — Mindannyian tudjuk, hogy Bartók Béla kutatása a magyaron kívül a román, a szlovák, az ukrán, a bolgár, az arab és a török népzene területein is korszakos jelentőségű. Tükrözi ezt a centenárium jegyében zajló rendezvénysorozat ? — Nemcsak a nemzetközi jelleget, hanem a hagyományok folytatását is tükrözi. Tavaly Debrecenben találkoztam ifjabb Bartók Bélával, aki kérésemre vállalta a Csallóközi Kulturális Napokon való részvételt. Sajnos, csak rövid időt tölthetett közöttünk, csupán a nagymegyeri kórustalálkozó közönsége láthatta öt, beszélgethetett vele. Ide, Somorjára már nem tudott eljönni, mert Mexikóban várják, s hosszú az út odáig, még repülővel is. Biztatásként elmondom, hogy megígérte. A somorjai vegyeskar egy másik időpontban szívesen ellátogat Somorjára. A találkozó nemzetközi jellegét itt Somorján a hallei Energetikai és Lakásépítő Kombinát vegyeskarnak, valamint a jánossomorjai (Magyarország) vegyeskarnak s természetesen a hazai Híd vegyeskarának, és az Ág Tibor vezette dunaszerdahelyi gyermekkórusnak a fellépése biztosítja. — A kulturális napok fö motívuma tehát a Bartók-év jegyében zajló kórustalálkozók. Hogy fogadja ezt a közönség, hiszen értük, nevükben történik mindez? — Húsz éve dolgozom ezen a pályán, s állítom, hogy ilyen érdeklődés ezidáig énekkari hangversenyek iránt még sohasem volt. Ennek bizonyítására elég annyit mondanom, hogy Dunaszerdahelyen két héttel az esemény előtt már minden jegy elkelt. Somorján is telt ház előtt léptek fel az énekkarok. Az izgalommal, barátkozással töltött kezdés előtt ismerkedtem a jánossomorjai vegyeskar és a községi fúvószenekar tagjaival. Karácsony Géza népművelő, a kar Szakszervezete Művészegyüttesének „Szalmás Piroska" énekkara. Az est ünnepi jellegét, a kórusok felsorakozásának idejét pedig jól kitöltötték a szépen előadott, jól kiválasztott szavalatok — itt mérhető le, milyen színvonalon dolgozik a somorjai magyar gimnázium, mert az oda járó, vagy végzett diákok szerepeltek s Gyökeres Márta konferált. A kórustalálkozó Bartók Béla munkásságának jegyében zajlott. Népek barátkoztak népekkel. Összekötő kapocs a zene volt. Cél pedig a barátság, hogy békében éljünk egymás mellett, egymást segítve; kiegészítve. A történelem folyamatosságát, a haladó hagyományok ápolását Gál Sándor Virrasztások Bartók Bélával című Lelkes Csilla által előadott verse fejezte ki a legjobban. „Közülünk való volt..." mondja a költő, s a kórustalálkozó és a kulturális napok ezt a hagyományt őrzik. FISTER MAGDA (Kontár Gyula (felvételei) 7