A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-05 / 49. szám

ÖTSZÖGÜ TÜKÖR . zaí ' fii i "ilu í -ji" l • h JwM Wt HOL SÍRJAIK DOMBORULNAK . . . Nagysalló (Tekovské Luzany) a Duna menti sikság keleti részét képező termékeny ga­ramvölgy egyik legismertebb, gazdag múltú községe. Lakosainak száma majdnem három­ezernégyszáz, a lévai (Levice) járás legné­pesebb települései közé tartozik. Mint közi­gazgatási egység Kissalló. Hölvény és Nagy­salló összevonásával 1965. január elsején jött létre. A régészeti leletek tanúsága szerint már a kései kőkorszakban lakott hely volt. Egy 1 508-ból származó okirat szerint Nagy­salló már városka. Voltak itt csizmadiák és vargák, tartottak állat- és kirakodóvásárokat. 1849. április 19-e aranybetükkel került be a történelem nagykönyvébe. Ezen a napon zajlott le ugyanis a magyar szabadságharc egyik legvéresebb s egyben legdicsöbb csa­tája. Az elesett hősök emlékére 1896-ban emlékmüvet állítottak Nagysallóban. A csá­szári hatóságok úgy álltak bosszút a Kossuth zászlai alatt harcoló lévaiakon, hogy a járási székhelyet Léváról Nagysallóba helyezték át. A Tanácsköztársaság megalakulása s a Vörös Hadsereg előrenyomulása után Nagy­sallóban is megalakult a munkásdirektórium. A Tanácsköztársaságot leverték, de a forra­dalmi eszmék tovább éltek. 1920 decembe­rében és 1921 áprilisában a mezőgazdasági proletariátus sztrájkkal harcolt jogai kivívá­sáért. A második világháború borzalmainak vé­gét, Nagysalló új életének kezdetét a szovjet hadsereg hozta meg 1945. március 25-én, felszabadítva a községet. KORSZERŰ MEZŐGAZDASÁG Nagysallóban két mezőgazdasági nagyüzem székhelye van. Az egyik a Haladás Egységes Földművesszövetkezet, amely a volt nagysal­lói, málasi és csekei szövetkezetek egyesülé­sével jött létre. A másik a XII. Pártkongresz­szus Egységes Földmüvesszövetkezet az endrédi (Ondrejovce), fakóvezekényi (Plavé Vozokany), valamint a kissallói és hölvényi, azelőtt önállóan müködö szövetkezeteket tö­möríti. Eredményeit tekintve mindkettő élen járó gazdaság. Gabonatermesztésből az idén például a kissallói a harmadik, a nagysallói az ötödik helyen végzett a járásban. Ötven mázsán belüli átlagos hektárhozammal, ami az idei rossz évet tekintve, nagyon jó ered mény, messze felülmúlja a járási átlagot. Drappan Imrétől, a nagysallói szövetkezet pártszervezetének elnökétől, aki egyben a Nemzeti Front itteni szervezetének elnöke és a nemzeti bizottságnak alelnöke, megkér­deztem, hogyan fér meg két szövetkezet egy faluban? Hogyan osztoznak a községfejlesz­tés gondjain, csábítják-e egymástól a mun­kaerőket? — Jól megértjük egymást. íratlan törvény: fele-fele alapon osztozunk a feladatok végre­hajtásában. Atíól függően, hogy a községnek melyik részén épül a létesítmény, területi megoszlás szerint vállaljuk a rjjunkákat. Munkaerőt nem csábítunk, az egész falut egyaránt érintő dolgokban összehangoljuk tevékenységünket. Testvérek vagyunk, ha sonló feltételek és hasonló adottságok kö­zött dolgozunk. Miért rivalizálnánk? ÖVÉK A JÖVŐ Általános iskolája Is kettő van a községnek. A lakosság nemzetiségi összetételének meg­felelően körülbelül fele-fele arányban oszla­nak meg a tanulók. Tantermeknek nincsenek szűkében, a lakosság száma egyre csökken, igy az iskolás korú gyermekek száma is évről évre kevesebb. Egyébként jóf felszerelt isko­lák, csupán a tornaterem és az ebédlő hiányzik. Étkezni azért van hol a gyerekek­nek, csak nem éppen a legkényelmesebb, legkellemesebb környezetben. Ha az épület javításra szorul, a lévai textilgyárhoz fordul­nak segítségért, s ők jönnek és elvégzik a munkát. Ennek fejében az iskola tánccso­portja fellép az üzem kulturális rendezvénye­in, tanulmányi kirándulásra járnak oda, a táncosok ruháját olcsóbban megkapják, mintha kiskereskedelmi áron vásároltak vol­na. Mindennek „ára" az évi iparitanuló-után­pótlás biztosítása. Főleg a lányok körében közkedvelt szakma a textiles. A fiúk, az iskolát patronáló másik üzem, a nagysallói szövetkezet mezőgazdasági szakmunkás­utánpótlását biztosítják. MUNKA UTÁN SZÓRAKOZÁS Bajkai Béla igen sokat tesz a község kulturá­lis életének fellendítéséért. Töle tudom meg, hogy megalakulása óta a CSEMADOK helyi szervezete tartja a háromszázas taglétszá­mot. Jól emlékszik azokra a napokra is, amikor a Hét elődje, a Fáklya első száma megérkezett a faluba, sorolná a neveket is, kinek osztot­ták szét a kerek ötven példányt, de huszonöt év nagy idő, s olyan sok minden történt mostanában. Az első években a színjátszás vitte a prímet. — Emlékszem — mondja Bajkai Béla —, Lovicsek Béla Baj van a szerelemmel cimü darabjával még Magyarországon is vendég­szerepeltünk. Később új hullám jött, színda­rabok helyett esztrádmüsorokat adott a cso­port. Ezeknek is nagy a sikerük. A régi gárda összetart, Fekete István, Varga Endre, Hu­decné Bajnovics Magda ma is közöttünk játszik. Négy évvel ezelőtt éneklőcsoportot alapítottunk, ezt Kovács Katalin zeneszakos pedagógus kollégám vezeti, rendszeresen, szorgalmasan próbálnak, gyakorolnak. Siker­rel szerepelnek az itthoni rendezvényeken kívül az évről évre megrendezésre kerülő Daloló Ipolyvölgye fesztiválon. Horváth Imre, a helyi szervezet elnöke hagyományos szokásokat gyűjtött össze és állított színpadra Nagysallói lakodalmas né­ven. Már csak elő kellene adni. Egyéb dolog­ra is készül a helyi szervezet. Falumúzeumot akarnak berendezni. Ki is néztek egy régi, hambitos házat, a nemzeti bizottság meg is venné, ha a tulajdonos eladná. Sok régi használati tárgyat, munkaeszközt, bútort gyűjtöttek össze, de még nincs hova elhe­lyezni őket. SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ LÁNCSZEMEK Nemzeti bizottság, szövetkezet, iskola, CSE­MADOK — hol a választóvonal? Sehol, s ez igy helyes. Közösen, a község és lakói javára dolgoznak. A felszabadulás óta eltelt har­minchat esztendő az általános fellendülés időszaka volt. Az elmúlt években új kultúrhá­zat, iskolát, egészségügyi központot, óvodát, pékséget, strandfürdőt, üzemanyagtöltő ál­lomást, szaunát, sporttelepet létesítettek, hogy csak a jelentősebbeket említsem. A közeljövőben új mozi, bevásárló központ, szolgáltató ház épül. A távlati tervek szerint bevezetik a földgázt. Modern családi házak, új utcák épülnek. Történetének új fejezetét írja a község. FISTER MAGDA Prandl Sándor felvételei 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom