A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

meg, hogy száműzi az emberiség életéből a háborúkat, és a béke eszméjét közvetle­nül a társadalmi haladáshoz kapcsolja. A Lenin által 1917. október 26-án előter­jesztett és aláirt Békedekrétum Szovjet-Oroszország egyik első törvénye. A szov­jetek országának kormánya, amely a dek­rétumban valamennyi ország kormányá­hoz és népéhez fordult, és amely határo­zottan elítélte az imperialista, rablójellegü háborúkat, pontosan megfogalmazta a fi­atal munkás-paraszt állam béketörekvé­sét, meghirdette a más országok belügye­ibe való be nem avatkozásnak, az orszá­gok területi épsége tiszteletben tartásá­nak, a kis és nagy népek egyenjogúságá­nak elvét és önrendelkezési jogát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mostani évfordulója alkalmából is el­mondhatjuk : október igaza megvalósult a gyakorlatban. A szovjet állam egész törté­nete során állhatatosan küzdött — és küzd ma is — az államok és a népek jogainak és jogos érdekeinek a tisztelet­ben tartásán nyugvó, háború nélküli vilá­gért, a kölcsönös megértésen és együtt­működésen alapuló békéért, érvényesítet­te a múltban és érvényesíti ma is a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini politiká­ját. Ennek a politikának az a célja, hogy a haladás erői elejét vegyék a termonukle­áris világháborúnak, az országok képvise­lői tárgyalásokkal oldják meg az államok közötti vitákat, tartsa mindenki tisztelet­ben minden népnek azt a jogát, hogy maga válassza meg a számára megfelelő társadalmi és államrendszert, maga dönt­sön országa belső fejlődésének kérdése­iben. A békés egymás mellett élés politi­kája biztosítja az alapot ahhoz, hogy az országok — ha különböző is a társadalmi rendszerük — megértsék egymást és fej­lesszék a kölcsönösen előnyös együttmű­ködésüket. A békés egymás mellett élés ugyanakkor előmozdítja a népek felszaba­dító harcának sikerét és a forradalmi harc feladatainak megvalósítását. A Szovjet­unió szorgalmazta és ma is szorgalmazza a fegyverkezési hajsza leállítását, egy le­szerelési egyezmény tető alá hozását. Évek óta elszántan harcol az általános és teljes leszerelésért. A békés egymás mel­lett élés politikájának megvalósításában a szocialista közösség országainak erejére, a független államok és az összes békesze­rető erők által a béke védelmében tett lépésekre támaszkodik. Abból indul ki, hogy a mai viszonyok között a világhábo­rú elkerülhető. A Föld különböző helyein élő békeharcosok millióival együtt hiszi és hirdeti, hogy a szocialista államoknak, a nemzetközi munkásosztálynak, a gyar­mati igából kiszabadult népeknek, a békét erősödött Losoncon és a járásban a kommunis­ták munkája, úgy nőtt a párt tekintélye a dolgozók és az ifjúság körében, s szinte egy­mást érték a sztrájkok. Emlékezetes sztrájkot tartottak 1924-ben az apátfalusi posztógyár dolgozói, amelynek leverésére a rendőrség mel­lett a katonaságot is bevetették. A munkások mindenütt magasabb munkabért, állandó mun­kalehetőséget és jobb életkörülményt követel­tek. A fiatal kommunista pártszervezet Losoncon 1921. októberében összehívta a szervezett dol­gozók gyűlését, amelyen több százan vettek részt. A gyűlésen Nógrádi Sándor tartott beszé­det. Vázolta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom nemzetközi jelentőségét és a munkásság összefogásának szükségességét. A járás munkásmozgalmában a párt harcos éveiben 1921-től 1938-ig nem múlt el egyetlen esztendő anélkül, hogy ne lettek volna sztráj­kok, tüntetések a gyárak tervezett leszerelése vagy a nagy munkanélküliség ellen. Az apátfalu­védelmező összes erőknek az aktfv és közös harcával a világháború elhárítható, a Földön biztosítható a tartós béke. A Szovjetunió békepolitikája és a világ első szocialista országának a béke megvé­dése érdekében kifejtett igyekezete kö­vetkezetes, határozott. A Szovjetunió és a békeszerető népek képviselte nemes eszme — a béke megőr­zésére irányuló törekvés — egyik központi gondolata az 1975 augusztusában Helsin­kiben született Záróokmánynak, és egyik központi gondolata mind az SZKP XXVI. kongresszusán, mind a CSKP XVI. kong­resszusán elhangzott főbeszámolónak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megingatta az addig oly szilárdnak tűnő kizsákmányoló társadalmi rendszert, és megvalósította az emberiség nagy elmé­inek : neves forradalmároknak, költőknek, tudósoknak évszázados álmát és vágyát. A hatvannégy évvel ezelőtti november hetedike elindította a nagy változások, a világtörténelem gyors átalakulásának az időszakát. A gyakran kezdetleges eszkö­zökkel vívott, de mégis győztes küzde­lemtől hosszú út vezetett máig, a világűrt ostromló, jelenleg a tizenegyedik ötéves terv irányelveit realizáló, modem iparral és mezőgazdasággal rendelkező Szovjetu­nióig. A megtett út hosszú és nehéz volt, de eredményes. A szovjet népnek és a Szovjetunió Kommunista Pártjának elé­vülhetetlen érdeme, hogy a forradalom vívmányait az ellenforradalmi intervenció, a fasiszta támadás és a napjainkban meg­nyilvánuló imperialista törekvések ellené­re nemcsak megőrizte, hanem tovább is fejlesztette mind a maga, mind a szabad­ságért és a szocializmusért küzdő összes nép javára. Az ENSZ-közgyűlés említett vitájában Andrej Gromikó azt is kijelentette: „A Szovjetunió javasolja: a Közgyűlés az ENSZ-tagállamok nevében hagyjon jóvá nyilatkozatot, amely ünnepélyesen kije­lenti, hogy az emberiség elleni legsúlyo­sabb bűntettet hajtják végre azok az álla­mok és államférfiak, akik elsőként alkal­maznak atomfegyvert... Mindent meg kell tenni azért, hogy a XX. század hátra lévő 20 évét az emberek békében éljék le, hogy a harmadik évezred küszöbét azzal a meggyőződéssel lépjék át, hogy az embe­riség fejlődésének távlatai korlátlanok. Akik ezért fognak harcolni, legyen az kis vagy nagy állam, azok mindig számíthat­nak a Szovjetunió segítségére." Október zászlaja a békét hirdette és védte a múltban, s a békét védi és hirdeti ma. Október szelleme él és töretlen. BALÁZS BÉLA sí nagy sztrájk mellett kiemelkedik a füleki zománcgyár munkásainak 1936-os sztrájkja, mely országos hírűvé tette a város munkássá­gát. Fülek ekkor kapta a „vörös" jelzőt. A sztrájk előkészítésében aktív szerepet játszottak a fü­leki és a losonci kommunisták. Segítséget nyúj­tott nekik a CSKP KB akkori vezetőségi tagjai: Steiner Gábor és Frantisek Zupka elvtársak, akik személyesen vettek részt a sztrájk irányítá­sában, szervezésében, valamint a gyár vezető­ségével a bérek emeléséről folytatott tárgyalá­sokon. A párt által Losoncon 1938-ban szervezett gyűlésen is a járás dolgozói közül mintegy ötezren vettek részt. Ezen az összejövetelen tiltakoztak az előretörő fasizmus veszélye, a köztársaság feldarabolása ellen. A CSKP megalakulásának 60. évfordulóját a losonci járás kommunistái a jól végzett munka tudatában ünnepelték. CSÁK ISTVÁN Hétvégi levél A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomra való megemlékezéssel no­vember 7-én minden évben kezde­tét veszi a csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapja. Ennek keretében a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség szervezetei, az állami szer­vek, és különböző társadalmi szer­vezetek is számos rendezvény kere­tében ismertetik meg a széles dol­gozó tömegeket a szovjet nép éle­tével, kultúrájával, a szovjetek or­szága építésének eredményeivel, a szovjet párt és kormány békepoliti­kájával, és nem utolsósorban újból felidézik azt a történelmi tényt, hogy szabad és békés életünket annak köszönhetjük, hogy a dicső szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Mindezek a rendezvé­nyek azt a célt szolgálják, hogy tovább mélyítsük Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek barátságát, hogy az Októberi Szocialista Forra­dalomra emlékezve még jobban tu­datosítsuk, hogy a szocialista jele­nünk, népgazdaságunk fejlesztése szinte elképzelhetetlen a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok nél­kül. Természetesen a csehszlo­vák—szovjet barátság hónapja nem csak jelképes, formális dolog, hi­szen nálunk a sajtó, a rádió és a televízió, valamint a különböző szervezetek pártunk vezetése és irányítása mellett egész évben ápolják ezt a barátságot, mely visz­szatgkrözödik a gazdasági és kultu­rális kapcsolatokban, valamint a politikai és állami szervek közötti rendszeres baráti kapcsolatokban is. Évente sok tízezer szovjet és csehszlovák turista látogatja köl­csönösen egymás országát, s ez is elősegíti a népeink közötti barátság állandó elmélyítését. A csehszlo­vák—szovjet barátság hónapjára tehát úgy tekintünk, mint kicsúcso­sodására annak az egész évi barát­ságápoló munkának, amelynek száz- és százezrek aktív részesei. Az idei csehszlovák—szovjet barát­sági hónapnak különös hangsúlyt ad a jelenlegi politikai helyzet, amelynek egyik nyomasztó jelensé­ge az antikommunista és szovjet­ellenes propaganda felerősödése: mely szovjetellenesség elsősorban az Egyesült Államok kormányának hivatalos politikájává lett. Nem utolsósorban itt kell megemlíteni azt a tényt, hogy az imperialista országok részéről elszaporodtak a nemzetközi feszültség kiélezésére irányuló intézkedések, ami főleg a neutronfegyverek gyártásában, a hadászati támadó fegyverek korlá­tozását célzó szovjet—amerikai SALT II. szerződés ratifikálásának elodázásában és általában az erő­politika érvényesítésére irányuló kí­sérletekben nyilvánul meg. Minde­zek a tendenciák elsősorban a szovjetellenességben jutnak kifeje­zésre. Ezért a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának alkalmából mindannyiunknak kötelessége, hogy még jobban tudatosítsuk a Szovjetunió és a szocialista orszá­gok szerepét a béke védelmezésé­ben, tudatosítsuk, hogy a Szovjetu­nióval való barátság minden szoci­alista ország és nép számára az életet, a szociális szabadságot és az igazi nemzeti függetlenséget je­lenti. A barátsági hónap kapcsán ugyanakkor szükséges rámutatni az imperialista propaganda mesterke­déseire és hangsúlyozni ennek a propagandának népellenes mivol­tát. A csehszlovák—szovjet barát­ság hónapjával kapcsolatban nagy feladatok hárulnak szövetségünk, a CSEMADOK járási és helyi szerve­zeteire is. És mi sem természete­sebb, hogy szövetségünk hetvenez­res tagsága a hagyományokhoz méltón kivegye részét az idei ba­rátsági hónap folyamán megvalósu­ló akciók szervezéséből. A szövet­ség helyi szervezeteinek egyik leg­fontosabb feladata, hogy a Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövetség szerveivel és szervezeteivel együtt­működve mozgósítsák a tagságot a rendezvények látogatására. Termé­szetesen a CSEMADOK helyi szer­vezetei önálló akciókat is szervez­nek, mint ahogy az már hagyomá­nyos, s ezek keretében megismer­tetik a tagságot a szovjet irodalom­mal, kultúrával és művészettel. Tag­sági gyűléseiken előadásokat tarta­nak a szovjet nép életéről és a Szovjetunió békepolitikájáról. Szö­vetségünk helyi szervezetei minden évben becsülettel kivették részüket ebből a munkából. Bizonyítva, hogy a CSEMADOK-tagok és a csehszlo­vákiai magyar állampolgárok egy emberként szállnak síkra a cseh­szlovák—szovjet barátságért s a szocialista közösség többi országa és népeik közötti internacionalista barátság és testvéri együttműködés elmélyítéséért. fi"»}* fá*4 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom