A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

A Csemadok életéből író-olvasó találkozó Batta Györggyel A jó munka alapja — a jó szervezés Ajárási székhelytől, Galántától 8 km-re fekszik falunk, Vága (Vá­hovce), melynek CSEMADOK-alapszerve­zete az utóbbi években a járás legjobban működő szervezetei közé küzdötte fel ma­gát. Az 1977-ben megtartott XII. országos közgyűlés óta a taglétszám mintegy 100 százalékkal növekedett, így elértük az 1982-re tervezett 219 tagot. Ez azt jelenti, hogy községünk magyar nemzetiségű la­kosságának több mint 10 százaléka tagja a CSEMADOK-nak. Nagyrészt fiatalokkal bővítettük sorainkat, arra gondolva, hogy éppen ők azok, akik lekesedésükkel új lendületet adhatnak a munkának, amely az elmúlt években valahogy lanyhult. Öt éwel ezelőtt a szervezet hullámvölgybe jutott, a színjátszáson kívül minden más tevékenység szünetelt. A vezetőség éven­te változott, a széthúzás, az egyetértés hiánya, az ellentétes nézetek szétzilálták a tagságot. Az aktivitás területén kiváló munkát végeztek Zsigó Ferenc, Dudás Ti bor és mások. Nagy mértékben elősegi tette az „újjászületés" folyamatát a járási titkárság, s támogatta a munkát a hnb és helyi pártszervezet. A kísérletezések évei következtek, s végül sikerült olyan össze­tételű vezetőséget összehozni, amelynek legtöbb tagja szívügyének tekinti a kultu­rális munkát. A legmarkánsabban az amatőr színját­szás területén figyelhető meg a továbblé­pés. Az együttest a sok tapasztalattal rendelkező Zsigó Ferenc, Forró Lászlóné és Dubnicska László vezetik. Színjátszóink minden évben tartanak bemutatót, s a darabbal a szomszédos községekbe is el­látogatnak. így élő kapcsolat alakult ki a járás más amatőr színészeivel, átadják egymásnak tapasztalataikat: megvitatják a dramaturgiával, színrevitellel, a darab­választással kapcsolatos kérdéseket. Egyébként nálunk a legnagyobb problé­mát éppen a darabválasztás okozza. Igyekszünk letérni a már kitaposott útról, olyan darabokat választva, melyek a mai nézőnek is újat tudnak mondani. Az idén Ivan Bukovóan: Luigi szíve című drámáját tanulta be s adta elő az együttes, s a darab kedvező fogadtatásra talált a kö­zönségnél. Sajnos, nagyon nehéz hozzájut­ni érdekes és értékes darabok szöveg­könyvéhez, így bizony gyakran megtörté­nik, hogy a bemutató határideje csúszik. Persze, ez nemcsak a mi gondunk, az amatőr színjátszóknál szinte általános je­lenség. Ennek ellenére az a célunk, hogy csoportunk munkájának színvonalát min­denképpen emeljük, hogy túlszárnyaljuk az eddigi legnagyobb sikert, a kerületi versenyben elért második helyezést. Kulturális munkánk természetesen a színjátszással nem merül ki. Esztrádcso­portunk rendszeresen fellép a különféle rendezvényeken. Éppen e csoporton ke­resztül alakult ki a kiváló kapcsolat más tömegszervezetekkel és intézményekkel, például a SZISZ helyi szervezetével, a Fogyasztási Szövetkezettel, a sportegye­sülettel, a kultúrotthon vezetőségével. A CSEMADOK biztosítja a szervezetek ren­dezvényein a kulturális műsort, viszonzás-A színjátszó együttes képpen tagjaink részt vehetnek az általuk szervezett kirándulásokon. Az irodalom népszerűsítése terén még sok tennivaló vár ránk. Eléggé rendszerte­lenek például az író-olvasó találkozók. Ja­vítanunk kell az együttműködést a helyi népkönyvtár vezetőjével a könyvkiállítá­sok és eladás szervezésében. Aránylag kevesen vesznek részt a községben a vers- és prózamondók országos versenyé­ben, bár Józsa Mónika már több ízben ért el helyezést a Jókai-napokon, ugyanígy az irodalomtörténeti vetélkedőre is kevesen neveznek be. Mindez csak akkor változ^ hat meg, ha az emberekkel sikerül meg­szerettetnünk az olvasást. Tapasztalatunk az, hogy az általános iskola befejezése után a fiatalok, de később az idősebbek is ritkán nyúlnak könyvhöz. A jövőben fog­lalkoznunk kell ezzel a problémával. A nyelvművelés terén viszont eléggé jó eredményt mondhatunk magunkénak. Szokássá vált, hogy színjátszóink beszé­dét, kiejtését a próbákon nyelvszakos pe­dagógus javítja, csiszolja. A Hogyan mondjuk szépen magyarul elnevezésű ve­télkedő országos döntőjében szerveze­tünk a Rózsa Margit, Takács Erika, Juhász Aladár összetételű csapata a második lett. Lassan elkészült a falu nyelvjárását feldolgozó nyelvészeti munka is. Szervezési, módszertani okokkal ma­xi „Mit tudsz a Szovjetunióról?" vetelke­dő csapata gyarázhatjuk az énekkarral kapcsolatos gondokat. A hetvenes években sok örö­met szerzett a község lakosságának az éneklő csoport. Ez később Gyöpös Zoltán vezetésével vegyeskarrá alakult át. A kar­vezetést később Józsa Mónika vette át. ám néhány fellépés után problémák mu-Vallomás lobogással \ r tatkoztak a szervezésben, így a kórus jelenleg átmenetileg nem működik. Az a célunk, hogy ezt a kérdést minél hama­rább megoldjuk, hiszen szakemberünk van a tevékenység folytatásához, de eh­hez szükségünk van a faluközösség támo­gatására. Egyik legfontosabb feladatunknak tart­juk, hogy a jó példákból tanulva saját munkánkat tegyük színvonlasabbá, ezért rendszeressé tettük a színjátszó csoport közös színházlátogatásait. Hagyománnyá vált, hogy meghívjuk a községbe szerepel­ni a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Köz­ponti Énekkarát, a galántai gimnázium esztrádcsoportját és különböző tánce­gyütteseket. Szervezetünk aktívan részt vállalt az évfordulók, politikai események megün­neplésében. Társadalmi munkában épül a művelődési otthon új szárnya, törődünk a szép környezettel, a környék rendbentar­tásával. Következő nagy célunk egy klub­helyiség létesítése, ezt szintén társadalmi munkában végezzük. Mint mindenütt, nálunk is sikerek és kudarcok egyaránt váltják egymást. Tevé­kenységünk színvonalának emelése érde­kében a vezetőség új szervezési formák­kal kísérletezik. A 13 tagú vezetőségen belül szervező és ellenőrző bizottságot hoztunk létre, s az ezeken a területeken tevékenykedő vezetőségi tagok az ülése­ken rendszeresen beszámolnak a felada­tok végrehajtásáról. A legsokrétübb tevé­kenységet a Juhász Aladár vezette kultu­rális csoport fejti ki. Részletes munkater­vet dolgoztunk ki a csoport számára, hogy ezzel megszüntessük munkájának korábbi idényjellegét. A két nyári hónap kivételé­vel — amikor a szervezési bizottság tech­nikailag előkészíti az őszi idényt — egész évben folyamatos tevékenységet fejtenek ki a kulturális csoport egyes alegységei: az esztrádcsoport, a színjátszó gárda, a nyelvműveléssel és az irodalomnépszerű­sitéssel foglalkozó, valamint a vetélkedő­kért, versenyekért felelős részleg. A konk­rét feladatokkal megbízott vezetőségi ta­gok, részlegvezetők teljesen önállóan szervezik a munkát. Ez az önállóság lehe­tővé teszi, hogy teljes mértékben kibonta­koztassák szervezési képességüket, te­hetségüket. Az év végén minden vezető­ségi tag munkáját külön-külön értékeljük. Elmondhatjuk, hogy igen életes a veze­tőség és a tagság közötti kapcsolat. Min­den színdarab-bemutatóra, kulturális mű­sorra személyesen hívjuk meg a tagokat: s a tagság véleményének, ötleteinek fi­gyelembe vételével dolgozzuk ki az évi tervet. A szükségletek szerint hívjük ösz­sze a tagsági és az évzáró gyűléseket, hogy beszámoljunk az elért eredmények­ről s megtárgyaljuk az előttünk álló fela­datokat. Biztosan számos olyan szervezet van, (elsősorban a nagyobb létszámúak kö­zött), amely sokrétűbb tevékenységet tud felmutatnik, nagyobb sikereket könyvel­het el, de a helyi és a járási hivatalos szervek által sokszor elismert és magasra értékelt szervezési készség, tenniakarás a záloga annak, hogy a Vága faluközössé­gért, szebb életéért önkéntesen vállalt munkánknak egyre jobbak, színvonala­sabbak legyenek az eredményei. Ehhez azonban szükségünk van minden egyes polgártársunk segítségére. KUBICA ÖDÖN ir»

Next

/
Oldalképek
Tartalom