A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-10 / 41. szám

Tudomány-technika AXIX. század első felét a romantika korának szokás nevezni — ha az irodalomról és a művészetekről van szó; de mondhatjuk az ipari forradalom időszakának is — ha éppenséggel a gazdaságtörténet szempontjából vizsgáljuk; s emellett még számtalan jellemző vagy annak látszó, fontos vagy kevésbé fontos meghatározását felsorolhatnánk — az mind valamilyen módon kifejezné a lényeget és sejtetni engedné az igazságot. A matematikatörténész például bízvást nevezhetné ezt az ötven esztendőt akár az elfelejtett, illetve az el nem ismert matematikusok korának is; annyi ténnyel tudná bizonyítani állítását, amennyiből már törvényszerűségekre is szoktak következtetni más esetekben. Hamarjában négy nevet ragadnék ki, a legjelentősebbek közül: Niels Abel, Evariste Galois, Bolyai János és Nyiko/aj Lobacsevszkij. Ök valamennyien — részben vagy teljes mértékben — áldozatai lettek a szakmai közönynek vagy egy nagy tudós tekintélyféltésének, s ennek „eredményeképpen" a kortársak késve (vagy egyáltalán nem) szerezhettek tudomást felfedezéseikről, jóllehet, ezek az alapjaiban ingatták meg a korabeli matematikát. Ennek a négy lángelmének végül is szerencséje volt: az utókor igazságot szolgáltatott nekik. De hányan voltak, akiknek még ez a kegy sem adatott tanít 1820-ig, amikor is távozásra kényszerítik, mert politikailag megbízhatatlanná vált, egy új alkotmány érdekében agitált, s a társadalmi hierarchia felszámolását és min den ember egyenjogúsítását követelte. Még azt is a szemére vetették, hogy Kant és Schelling eszméit népszerűsíti diákjai körében, jóllehet ezt már csak azért sem tehette, mert ő egészen más alapokra építette fel a saját bölcseleti rendszerét, s mi sem állt távolabb tőle mint a korabeli német idealista filozófia. Hegel dialektikáját elutasította, inkább visszatért Leibnizhez; ugyanakkor az utópikus szocializmus eszméit sem fogadhatta közönnyel, hiszen még könyvet is írt „a legjobb államról" (Das Büchlein vom besten Staate), amelyben radikális társadalomkritika és fantáziadús képzelgés keveredik sajátos módon. Ez a munkája — csak úgy mint seregnyi más — jóval halála után jelent meg, tehát nemcsak a matematikus Bolzano, ha nem a filozófus Bolzano is megkésve lett ismertté. Legjelentősebb filozófiai Írásai a közel húsz esztendeig (1823—1842) tartó önkén tes Téchobuz-i száműzetése során keletkez tek, ezek közül is kiemelkedik 4 kötetes, a logikára épülő tudományelméleti és tudo mányfilozófiai műve, a Wissenschaftslehre (Tudománytan), amely 1837-ben látott napmeg ? 1 ortenetunk hőse. Bemard Bolzano — aki 200 esztendeje, 1781. október 5-én született Prágában — tulajdonképpen közéjük tartozónak számít, ha életmüve nem is hullott ki teljesen az emlékezet — olykor bizony túlságosan is nagylyukú — rostáján. Felfedezései és megállapításai akkor váltak közismertté, amikor azokat már mások publikálták, noha bizonyítható, hogy Bolzano volt az első. Nehéz lenne megmagyarázni, mi volt ennek az oka. Műveit németül, tehát egy sokak által ismert és beszélt nyelven írta, s nem latinul, mint a Bolyaiak, ráadásul nem is egy eldugott, poros kisvárosban élt, hanem Európa egyik legragyogóbb és legfontosabb városában, Prágában, amelynek szellemisége és kultúrája még mindig kisugárzódott, ha nem is olyan intenzitással mint néhány évszázaddal korábban. Származása sem jelenthetett különösebb problémát. Az apja tehetős kereskedőnek számított, s idegen létére — valószínűleg Olaszországból jött — egészen otthonosan mozgott a cseh fővárosban; feleséget is az itteni német lányok közül választott, így a kis Bemard kezdettől fogva a német kultúrán nevelkedett. (Ez azonban nem akadályozta meg öt abban, hogy felnőtt korában büszkén cseh hazafinak vallja magát, s ápolja kapcsolatait a haladó cseh burzsoá demokratikus politikusokkal.) A fiút mindenekelőtt az exakt tudományok: a matematika, a fizika és a logika vonzották, s ez a vonzalom később filozófiai nézeteire is kihatással volt. Ennek ellenére 1805-ben a prágai egyetemen a teológiai katedrát kínálják fel neki. amit elfogad. Itt világot, tehát olyan időben, amikor a szóbanforgó tudomány még szinte nem is létezett. Az 1848 táján keletkezett, de csak 1851-ben kiadott Paradoxien des Unendlichen (A végtelen paradoxonai) már átmenetet képez a matematika és a filozófia között, s az összekötő kapcsot a logika jelenti természetesen, amelyet Bolzano minden tudomány elé helyez. A végtelen mind a filozófiában, mind a matematikában fontos szerepet játszik, ezért sem véletlen, hogy Bolzano, a matematikus elsősorban az integrál- és differenciálszámitás területén tett alapvető fontosságú felfedezéseket, s nagy érdeme van abban is — Augustin Cauchy-val egye temben —, hogy a matematikai analízis szilárd elméleti alapokat és pontos definíciókat kapott. A már említett A végtelen paradoxonai c. könyvében gyakorlatilag megteremti a halmazelmélet fogalomrendszerét, amelyet majd néhány évtized múltán Georg Cantor alkot meg újra, s persze az ö neve alatt is vonul be a matematikatörténetbe. Bemard Bolzano a számelmélet területén is maradandót alkotott, de ennek is csupán matematikatörténeti jelentősége van, mivel eredményei olyan későn kerültek a köztudatba, hogy a fejlődést sem meggyorsítani, sem más irányba terelni már nem tudták. A róla kialakított kép ma még nem tekinthető véglegesnek. Vannak müvei, amelyeket vagy fél évszázada egyáltalán nem adtak ki. s ki tudja, vajon tekintélyes hagyatékában nem lappanganak-e fontos kéziratok. Mindenesetre örvendetes tény, hogy születésének 200. évfordulója alkalmából legfontosabb munkáit cseh nyelven is megjelentetik. LACZA TIHAMÉR Az osakai napház Osaka Morigues negyedében felépült a japán Sanyo vállalat elnökének új családi háza, amelynek energiaellátását nagyrészt a Nap biztosítja. Az emeletes vasbeton ház tetején elhelyezett napcsapdák és napelemtáblák szolgáltatják a meleg vizet, a fűtést, a légkondicionálást, a hűtőgépek, a tv- és rádiókészülékek, a világítás villamos energiáját, az épület teljes energiaszükségletének 70 százalékát. Egyelőre alighanem a rendkívül nagy beruházási költségek akadályozzák majd az effajta napházak általánosabb elterjesztését. Ginszeng — kémcsőből A ginszeng-gyökér gyógyító hatását évszázadok óta ismerik. Ez a ritka növény a távol keleti tajgában honos és természetes körülmények között rendkívül lassan növekszik. A kivonat előállításához 25—30 grammos gyökérre van szükség — természetes körülmények között 25 évre, az ültetvényeken öt-hat évre van szükség ilyen súlyú gyökerek kifejlődéséhez. A leningrádi gyógyszerészeti intézetben laboratóriumi kémcsövekben, szövettenyésztési módszerekkel állítanak elő ginszeng-gyökeret. 25—30 nap alatt érik el a kívánt 30 grammos súlyt és a mesterséges ginszeng-gyökér vegyi összetétele azonos a természetes gyökerével. A laboratóriumi ginszeng-hatóanyagból már különböző gyógyszereket készítenek. Perlit-védelem A perlitből, ebből a vulkanikus kőzetből készült szemcsés anyag olyan kitűnő hőszigetelő, hogy a gatttílig nem égetheti meg a kezet. A perlitszemcsék kitűnő hőszigetelő képességét energiatakarékos világunkban egyre szélesebb körben hasznosítják az épületek falainak, födémeinek, tetőinek hőszigetelésére. Meleg étel halaknak A kamcsatkai hévizforrások és gejzírek vizében most felfedezett két kicsiny puhatestű új lehetőségeket kínál a haltenyésztésre a hőerőművek hűtőtavaiban.. Ezek a kicsiny puhatestűek ugyanis akár 40 fok hőmérsékletű meleg vízben is megélnek és terített asztalt kínálnak a halaknak. A hűtőtavak gazdaságos haltenyésztési hasznosítását eddig főként az akadályozta, hogy a meleg víz elpusztította a halak természetes táplálékául szolgáló apró lényeket. Szívvizsgálat telefonon Kisméretű elektrokardiográffal vizsgálják egy középkorú férfi szívműködését. Angliában, az aberystwythi kórházban. A veszélyeztetett szívbetegeknek különleges adókészüléket adnak, amelyet a mellkasra kell szorítani, majd rá kell illeszteni a telefon kézibeszélöjét A szívműködés jelei felerősítve, közönséges telefonvonalon jutnak el a kórházba, ahol a jelek alapján eldöntik, hogy van-e szükség azonnali beavatkozásra, vagy nincs ok az aggodalomra. Az újfajta készülékkel a távoli területeken élő szívbetegek is szoros kapcsolatot tarthatnak a kórházi szakorvosokkal. ir»