A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-11 / 28. szám

Lakások, lakások és talán harmadszor is lakások .. . A lakáskérdés megoldása az életszínvonal emelkedési szintjének, a lakosság elégedettségének egyik különösen érzékeny fokmérője. Az utóbbi tíz-tizenkét esztendőben ezért az építőipari dolgozók legfontosabb kötelessége az volt, hogy minél több korszerű, kényelmes és jól berendezett lakást építsenek. Számszerűleg sikerült is eredményesen ellátni ezt a feladatot, hiszen az elmúlt évtizedben hazánkban tulajdonképpen minden negyedik család új lakásba költözhetett! Csupán a hatodik ötéves tervciklusban 647 ezer lakás épült, Szlovákiában ebből 232 867, ami több mint kétezerháromszáz lakással haladja meg az eredeti tervben előirányzott mennyiséget. A riporter a Prága melletti Maleéicében találja meg az Építőipari Vállalatok Kutatóintézetét. Vladimír Moravec, az intézet vezető dolgozóinak egyike, három-négy skatulyácskában színes festékmintákat tesz az asztalra. Két mintán az „Unifas", a többin pedig a „Monofas" felirat olvasható. E két találmány szabadalmának tulajdonosa éppen Moravec mérnök. — Mindkét festékanyagot azzal a szándékkal kísérleteztem ki, hogy megpróbáljak tenni valamit a panelgyárakból kikerülő épületelemek egyhangú sivársága ellen. Először az Unifast sikerült kikísérleteznem. Ez kissé szemcsés struktúrájú festőanyag, ezért inkább kisebb felületek színezésére alkalmas, és az eldolgozása is valamivel több figyelmet igényel. — És a második találmány: a Monofas? — Ez már szintetikus pigmentek bázisán készült festék, ezért olcsó és könnyen kezelhető. Ecsettel vagy porlasztó fecskendővel egyaránt rávihető a kívánt felületre. Söt még azt is elmondhatom, hogy a Kutná Hora-i festékgyárban úgyszólván korlátlan mennyiséget tudnának előállítani belőle, egyelőre azonban, sajnos, nemigen mutatkozik érdeklődés legújabb találmányom iránt. • •• Útközben hazafelé azon tünödöm: az építőipari vállalatok vajon miért vonakodnak az efféle újítások rugalmas alkalmazásától? ... Ebben is a tapasztalt szakember : Moravec mérnök érvelése tűnik a legésszerűbbnek. Az, hogy az építőipar kivitelező vállalatai nem tudják eldönteni, vajon rögtön a gyártási folyamat közben színezzék-e, vagy már csak a helyszínen, az épületelemek összeszerelése után csinosítsák a paneleket? Mert tény, hogy a színes vakolattal készülő panelek tárolása eléggé komoly gondnak tűnik: a színezés révén kényesebbé vált panelek szállítása pedig ennél is nehezebb feladatnak. Logikus érvnek tűnik az is, hogy a nagyszámú szériagyártás során esetleg ugyanannak a színnek különböző árnyalatait sikerül kikeverni, ami esetleg foltossá tehetné a leendő házfalak felületét. Tény és való, hogy az efféle „sakktáblák" helyett tényleg jobb, ha a panelházak külső vakolata megbízhatóan piszkosfehér... Az efféle felfogásban valóban ördögi körnek tűnő kérdéshalmaz ez, bár megoldás így is akad — éppenséggel csak akarni kell. A most épülő ruzynéi lakótelepen a maleSicei kutatóintézet két dolgozója néhány nap alatt 15 ezer négyzetméternyi panelfelületet festett be Moravec mérnöknek a szintetikus pigmentek bázisán 12