A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-10 / 41. szám

Következő számunk tartalmából: Keszeli Béla: SZÁMÍTÓGÉPES IRÁNYÍTÓRENDSZEREK Görföl Jenő: ÖRÖKSÉG 4 Miklósi Péter: DIÁKOK A KRUMPLIFÖLDÖN Koncsol László: ISKOLÁK SZÖVETSÉGE Lacza Tihamér: EDISON Rétvári László: ISZTAMBULI EMLÉKEK TÁRGYAK ÉS TÖRTÉNELEM Címlapunkon GYÖKERES GYÖRGY, a 24. oldalon BUDAY ENDRE felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik azObzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Rétemé. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Ko§ice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ir» Egy régi riport kerül a kezembe: 1962-ben írtam, tehát tizenkilenc éve. Akkor biciklin jöttem ezen az úton, s attól féltem, hogy az Ipolykér fölötti meredek dombon elszakad a biciklilánc s a cseréptetőkön át repülök be a losonci kórházba; akkor még híre sem volt ennek a pompás aszfaltútnak, amely Sósár mellett fut át a dombon. Ipolykér előtt kettéválik, akinek kedve van, mehet Bussára, vagy emerre, jobbra Varbóra. Sósárra elég egy pillantást vetnem, látom, hogy éppolyan elhanyagolt, mint tavaly volt, sőt, mint évekkel ezelőtt, ezért még a sósári savanyúvíztől is elmegy a kedvem; de a dombon megállunk, s egy pillanatra kiszállok a kocsiból. Kétoldalt tölgy és bükkfaerdők: olyan némák, mintha minden madár kipusztult volna belőlük, sőt, szinte már biztos vagyok benne, hogy ezeket a rengeteg erdőket teljesen madártalanították, hiszen még csak egy árva pintyőke sem szól. No de ezen már tavaly ilyenkor is eleget szomorkodtam; gyerünk tovább! Az első ismerős, akit Varbón fölkeresek, Urbán Aladár tanító. Ha már itt járunk, őt nem lehet elkerülni, mert egyrészt lapunk rendszeres levelezője, munkatársa, másrészt CSEMADOK-elnök, a kultúra mindenese, a Palóc közművelődési klub vezetője s egyszersmind jóbarátom. Vele elég gyakran találkozom, méghozzá a legkülönbözőbb helyeken, Galántán, Bratislavában, Nagykürtösön stb., mindig valamilyen népművelési vagy kulturális összejövetelen, szakbizottsági ülésen vagy egy-egy író-olvasó találkozón, esetleg a szklabonyai Mikszáth-házban. Most azonban nem a legalkalmasabb pillanatban keresem öt, mert épp a feleségének segédkezik: gyümölcsöt raknak el télire; néhány percre azért leülünk a takarosan berendezett csupakönyv szobában, s megbeszéljük, hogy másnap találkozunk a helyi nemzeti bizottság irodájában, ahol majd Pálfi Bielik Gyula pártelnök Zs. Nagy Lajos: Urbán Aladár tanító József hnb elnökkel is összeismertet. De aztán másnap mégsem a községházán, hanem az elnök lakásán találkozunk. Pálfi József ugyanis szabadságot vett ki erre a napra, de megüzente, hogy szívesen fogad. Szép négyszobás lakása van, ami nem csoda, hiszen eredeti foglalkozása építész, s mielőtt a varbói hnb élére került, egy építőipari vállalatnál dolgozott. Az egyik emeleti szobában beszélgetünk, jó hűvösön, míg odalent az asszonyok — az elnök felesége és édesanyja — nagytakarítást végeznek. Kiderül, hogy látásból legalábbis, már ismerjük egymást, s ez nem csoda, hiszen az elnök egykor jó futballista volt, tehát bizonyára Zsélyben is játszott, ahol jómagam lelkes szurkoló voltam (persze, amikor még a zsélyiek is tudtak futballozni). Először a választási programról beszélgetünk, arról tudniillik, hogy az új program költségvetése kb. fele az előzőnek: hatmillió helyett csak mintegy hárommillió. Azaz, összébb kell húzni a nadrágszíjat. Ennek ellenére a már jó ideje épülő kultúrházat az idén befejezik — a késés eddig is leginkább az építőipari kapacitás hiányán múlott, de a kultúrházavatásra már kaptunk is szóbeli meghívást. Tőle tudjuk meg azt is, hogy a tömegszervezetek közül a CSEMADOK és a sportegyesület tevékenykedik a legaktívabban, ez utóbbinak is a labdarúgó- és asztalitenisz-szakosztálya. Jómagam már akkor is jártam Varbón, amikor egy kis esőzés után lemaradt volna a cipőm az irgalmatlan sárban, ha történetesen nem vagyok mezítláb. Éjszaka meg csak a hold és a csillagok világítottak — derült időben. Ma minden utcája portalanított, aszfaltozott, este jól kivilágított. Igaz, nincs túl sok utcája, hiszen Varbó kis falu, mindössze 565 ember lakja. Kút a faluban Pálfi József hnb-elnök